EUB: egy alkotmányellenesen működő szerv által, vagy egy nem demokratikus rendszerben kinevezett bíró is lehet független és pártatlan

  • 2022/05/09
  • Kutatócsoport2

A Getin Noble Bankkal szemben, 2017-ben több fogyasztó is keresetet indított Lengyelországban, ugyanis állítólagosan, a hitelintézet bizonyos kölcsönszerződéseknél tisztességtelen feltételeket alkalmazott. A felperesek kérelmeinek sem első, sem másodfokon nem adtak teljesen helyt, így a felperesek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek a lengyel legfelsőbb bíróság elé. A kereset egyik főbb eleme annak megállapítására irányult, hogy a felülvizsgálat tárgyát képző ítéletet meghozó bíróság összetétele szabályszerű-e. A lengyel legfelsőbb bíróság úgy határozott, hogy kérdést terjeszt az Európai Unió Bírósága elé, a bíróságok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó követelmények vizsgálata érdekében. Tovább... (Mag Péter Flórián)

Jótékonykodás, mint üzlet?

  • 2022/05/02
  • Kutatócsoport2

Sok vállalkozásnál vagy tehetősebb magánszemélynél előtérbe kerül, hogy adományokkal, felajánlásokkal támogassa a számára fontos kezdeményezéseket, célokat és szervezeteket. A jótékonysági szektor bizonyos szempontból nagyra nőtte ki magát, amelynek sokan csak a pozitív oldalát látják, holott az adóelkerülésnek is megfelelő lehetőségeket biztosít, s (a jogszabályoknak megfelelően) a költségvetést jelentős összegekkel rövidíti meg. Hiszen a legtöbb országban, így hazánkban is, ha valamely jótékony célra adományozunk, azt leírhatjuk a különböző közterhekből. Egyesek szerint azzal, hogy az állam a jótékonykodást különböző adótechnikai megoldásokkal támogatja, lemond arról, hogy demokratikusan dönthessük el az erőforrásfelhasználást. Tovább... (Gál Klaudia Kitti)

A PhD képzésben részt vevő, fogyatékossággal élő hallgatók nyelvvizsga alóli mentesülésének kérdéséről döntött az AB

  • 2022/04/25
  • Kutatócsoport2

Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti bírói kezdeményezés tárgyában – több alkotmánybíró párhuzamos indoklásával – megállapította a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV.9.) Korm. rendelet (továbbiakban: Nftv. Vhr.) 62. § (11) bekezdésének alaptörvény-ellenességét, ezért megsemmisítette azt, valamint kimondta, hogy az nem alkalmazható a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő, a döntés alapjául szolgáló ügyben, továbbá valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő, ugyanilyen tárgyú ügyben. Tovább... (Karácsony Roxána)

A Glasgow-i klímacsúcs

  • 2022/04/20
  • Kutatócsoport2

Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája (COP26) 2021. október 31. és november 13. között került megrendezésre. Az esemény a világ vezetőinek csúcstalálkozója volt, mivel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) 197 részes fele képviseltette magát a konferencián, köztük az EU és valamennyi uniós tagállam. Az uniós küldöttséget Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint az EU Tanácsának szlovén soros elnöksége képviseletében Janez Janša szlovén miniszterelnök vezette. Tovább... (Németh-Kiss Szófia)

Az EUB újabb ügyben állapította meg a magyar földtörvény uniós joggal való ellentétét

  • 2022/04/11
  • Kutatócsoport2

Előzetes döntéshozatali kérelem során döntött az Európai Unió Bírósága egy 2013-as magyar földtörvény-módosítás ügyében, ami a Magyarországon kívüli tagállamok haszonélvezeti jogát sértő jogszabály volt. A Bíróság ítélete értelmében azoknak a személyeknek, akiket az uniós jog megsértésével megfosztottak a mezőgazdasági földterület haszonélvezeti jogaitól Magyarországon, igényelhetik e joguk ingatlan-nyilvántartásba történő visszajegyzését vagy ellentételezést. Tovább... (Szutor Beáta Bella)

Mérföldkő: A globális minimumadó bevezetése, mint az adóelkerülés mérséklésének lehetséges megoldása?

  • 2022/04/04
  • Kutatócsoport2

Magyarország is elfogadta az OECD által kidolgozott, globális minimumadóra (GloBE) vonatkozó javaslatot, amely a tervek szerint 2023-tól a nagyobb multinacionális vállalatok nyereségének közteherviselésére fog vonatkozni. A keretrendszert Párizsban aláíró 136 ország célja az egységes (minimum) 15%-os (hazánk tekintetében társasági, iparűzési és egyéb, a vállalkozási nyereséget érintő) adó bevezetése azon cégek vonatkozásában (pl.: Facebook, Google, Microsoft, Apple), amelyek elérik a 750 milliós csoportszintű árbevételt. A támogatók kezdettől fogva a fiskális szempontokra fókuszáltak (az adók bevételtermelő képességére), míg az ellenzők (pl.: Magyarország) a hosszabb távú növekedést (pl.: alacsony adómérték befektetést ösztönző szerepét) tartották fontosnak. A keretekre vonatkozó konszenzus létrejött, a részletszabályok kidolgozása még folyamatban van, azonban már most látszanak a javaslat előnyei és hátrányai. Tovább... (Krivanics Ildikó)

Oldalak