Egy új szín a hazai perorvoslati palettán: a jogegységi panasz intézménye
2020. január elsejétől egy új perorvoslati lehetőséggel bővült a perorvoslatok tárháza. Ez az új perorvoslati lehetőség számos új kihívás elé állíthatja a perbeli szereplőket, amellett, hogy egy nagyon fontos alkotmányos jog, jelesül a jogorvoslathoz való jog, újabb árnyalatot kap a magyar jogrendszerben. Újdonságából adódóan számos kérdés merült fel a jogintézményt illetően, így fontosnak tartom, hogy foglalkozzon vele a jogtudomány. Jelen cikk arra hivatott tehát, hogy a jogegységi panasz lehetőségét mutassa be a polgári eljárásban. Tovább... (Pinczés Tibor)
A CETA (EU-Canada Comprehensive Trade Agreement) egyezmény egy átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás, mely 2017. szeptemberében lépett ideiglenesen hatályba az Európai Unió és Kanada között miután valamennyi tagállam és az EP is jóváhagyta, azonban végleges hatályba lépéséhez szükséges, hogy minden tagállam megerősítse azt. Az egyezménynek köszönhetően 28%-kal nőtt a Kanadába irányuló teljes áruexport, közel 1 millió uniós munkahely köthető a Kanadába irányuló exporthoz, valamint már 2016 és 2019 között is 31%-kal nőtt a kétoldalú kereskedelem.
Az utóbbi pár évben észrevehető, hogy a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) rohamos tempóban fejlődik. Így mára az is előfordul, hogy egy műalkotást nem ember hoz látre. Bár évekkel ezelőtt e kérdés igen nagy felháborodást váltott volna ki, napjainkban azonban ez már nem elképzelhetetlen. Ezért nem egy embernek fordultak már meg a fejében a következő kérdések: Ha a technológia változik, akkor azzal vajon a szerzői jogi törvényünk lépést tud tartani? Vajon kaphat-e szerzői jogi védelmet egy MI által generált alkotás? Jelen blogbejegyzés e kérdéseket járja körül.
A kormány a vészhelyzet idején számos intézkedést vezetett be, melyek célja a költségvetés bevételeinek növelésén keresztül, az államháztartási egyensúly helyreállítása. Ilyen intézkedés például, hogy meghatározta az üzemanyag és egyes alapvető élelmiszerek maximális árát, valamint szektor-specifikus különadókat vezetett be. Ezen utóbbira vonatkozó részletszabályokat az 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet tartalmazza. A megosztó fogadtatást eredményező változások 2022. július 1-jén léptek hatályba. A blogbejegyzés tárgyát képező extraprofit-különadót a jelenleg érvényben lévő ágazati különadók felett vetették ki és azzal az extraprofit jelentős részét vonják el egyes vállalkozásoktól, a rezsivédelmi és honvédelmi alapok finanszírozásának érdekében. 
Európa, a háború és a gazdasági visszaesés miatt, nehéz helyzetbe került, amely egyaránt érintette az élelmiszerellátást és az árakat is. A konfliktus jelentős hatást gyakorolt a magyar mezőgazdaságra, azon belül is az állattenyésztőket a gabona és napraforgómag drágulásával, a takarmányozás költségeinek növekedésével, a növénytermesztőket pedig a kőolaj- és földgázellátással kapcsolatban érinti a bizonytalanság. Ukrajna megtámadását követően az élelmiszerár-növekedést figyelembe véve olyan szabályokat is enyhítettek 2022 márciusában, amelyek a mezőgazdasági környezet terhelését kívánták csökkenteni. Bár a mezőgazdasági termékek árának világszerte rohamos növekedése nem csak a néhány száz kilométerre történő harcok eredményeként következett be, de azok nagyban hozzájárultak a problémához, mivel egy soha nem látott próbatétel elé állították a termelőket, ezzel jelentősen növelve a vidékfejlesztési beruházási támogatások szükségességét. 
Érdekes és sajátos összefüggések figyelhetőek meg a gáz piaci árának alakulása és a magyar hatósági árak változása között. A kormány először 2013-tól vezetett be „sapkát” a gáz és villamosenergia egyetemes árára, a 2008-as gazdasági világválság hatására bekövetkezett visszaesés és az energia megnövekedett ára miatt. E piaci kudarcok miatti fellépést elsősorban társadalompolitikai megfontolásokkal indokolták, de ahogy utóbb látszik hátterében inkább vagyonszerzési - és felosztási üzletpolitika állt, azaz kormányzati rendelkezési körbe tartozó tulajdon-és tulajdonosváltás. Ezt igazolja az Európai Bizottság azon megállapítása is, hogy a hatósági árak és az energiaszegénység kiterjedése között nem található egyértelmű kapcsolat, mivel például a legszegényebb réteg a szolgáltatás hiánya miatt hozzá sem tud férni a támogatáshoz.