Őszinte gondolatok a közérdekű munka büntetéskiszabási anomáliáiról

  • 24 June 2020
  • Kutatócsoport2

Szankciórendszerünk egyik legfiatalabb büntetése a közérdekű munka. Érdekessége, hogy nem magyar találmány, azonban számos pozitív tulajdonságát látva, a magyar jogalkotó is bevezetésre érdemesnek tartotta és így helyet kapott a hazai büntetőjogban. Sok jel utal arra, hogy bevezetése nem volt kellően átgondolt. A recepció során bevezetésének módját és a magyar jogba való adaptálhatóságát, a szükséges infrastruktúrát nem vizsgálták, megelégedtek annyival, hogy vannak olyan külföldi államok, ahol a jogintézmény nagyszerűen működik. Tovább... (Pápai-Tarr Ágnes)

Online piacfelügyelet az Európai Unióban

  • 16 June 2020
  • Kutatócsoport2

A világgazdaságában az elmúlt évtizedekben számos dolog megváltozott. Az áruforgalom korábban viszonylag ellenőrizhető és kiszámítható útvonalakon zajlott így azok a piacfelügyeleti intézkedések, intézményrendszer és hatáskörök, amelyek egy hatékony rendszer alapját képezhették, mára nem feltétlenül alkalmasak ugyanazon magas szintű fogyasztói biztonság megteremtésére. A beazonosítható gyártók, a belső piacon letelepedett forgalmazók, fizikai üzletek és piacok körülményeihez igazított szabályok már nem alkalmasak az online piac nyújtotta piacfelügyeleti kihívásokkal szembenézni. Tovább... (Hajnal Zsolt)

EUB: a Bizottság nem indokolta megfelelően a Magyarországot sújtó felfüggesztő intézkedéseket

  • 10 June 2020
  • Kutatócsoport2

A fellebbviteli fórumként eljáró Európai Bíróság 2020. június 4-én tette közzé a C-456/18. P. számú Magyarország kontra Bizottság ügyben született ítéletét, amely a magyar félre nézve kedvező döntéssel zárta le a 2015 óta húzódó jogi procedúrát. Az ítélet értelmében a Bizottság nem indokolta megfelelően, hogy miért tartotta szükségszerűnek az előtte folyamatban lévő eljárás lezárásáig a Magyarország által a dohányipari vállalkozásokra kivetett egészségügyi hozzájárulás és az élelmiszeripari vállalkozásokat sújtó élelmiszerlánc-felügyeleti díj alkalmazásának felfüggesztését. Továbbá a Bíróság hatályon kívül helyezte az ügyben első fokon eljárt Törvényszék a Bizottság rendelkezéseit megerősítő ítéletét. Tovább... (Szilágyi Dániel)

Büntetéskiszabás az alku tárgya? – kihívások és válaszok a büntetéskiszabás fejlődéstörténetében

  • 2 June 2020
  • Kutatócsoport2

Egy büntetőjogi szankció kiszabása soha nem lehet automatizmus, még akkor sem, ha külső kényszerítő körülmény, mint például a büntetőügy gyors lezárásának követelménye ezt az attitűdöt egyébként támogatja. Ugyanakkor a büntetőeljárás gyorsítása érdekében létrejött jogintézmények már hosszú múltra tekintenek vissza a magyar büntetőjog történetében is. Kérdés az, hogy mindez meddig mehet el? A digitalizáció és a mesterséges intelligencia korában vajon kiváltható-e a büntetés kiszabása egy algoritmussal? E kérdésekből kiindulva jelen tanulmány a büntetéskiszabás fejlődési tendenciáját vizsgálja. Tovább… (Pápai-Tarr Ágnes)

A kiküldetési irányelv módosítása kapcsán benyújtott megsemmisítési keresetek elutasítását javasolja a főtanácsnoki indítvány

  • 29 May 2020
  • Kutatócsoport2

A kiküldött munkavállalókra vonatkozó 1996/71/EK irányelv módosítását 2018. májusában fogadta el az Európai Parlament. Az elfogadást hosszas viták előzték meg. Magyarország és Lengyelország 2018-ban az Európai Unió Bíróságától kérte az irányelv megsemmisítését. A tagállamok érvei között olyan indokok szerepeltek, mint, hogy: egyes rendelkezések sértik a szükségesség és az arányosság elveit; az irányelv olyan kötelezettséget és korlátozásokat vezet be, amelyek nem felelnek meg a megkülönböztetés-mentesség követelményének; sérül a jogbiztonság és a normabiztonság elve. 2020. május 28-án megszületett a főtanácsnoki indítvány, mely a keresetek elutasítását javasolja. Tovább... (Lovas Dóra)

Van, aki forrón szereti? – Klímatudatos közszolgáltatás-szervezés

  • 26 May 2020
  • Kutatócsoport2

A klímaváltozás ma már Magyarországon is közbeszéd tárgya, s a figyelemfelhívások hangnemétől vagy közvetítőjének személyétől függően megosztó téma is egyben (ld. „Greta-jelenség”). A tudomány azonban egyetért abban, hogy a probléma létezik, s a földi élet feltételeinek megváltozását eredményezi, ami miatt érdemi intézkedések szükségesek. A földi átlaghőmérséklet emelkedése, a szélsőséges időjárási jelenségek, a természeti erőforrások rendelkezésre állásában bekövetkező negatív változások az életünk minden területére, így a közszolgáltatásokra is kihatnak. Tovább... (Fodor László)

Oldalak