Az uniós versenyjog érvényesítésének kihívásai a digitális szolgáltatások piacán

  • 2021/09/13
  • Kutatócsoport2

Napjainkban világszerte előtérbe kerültek a digitális óriásvállalatok körüli versenyjogi problémák, mely alapján egyértelművé vált, hogy sürgős szabályozási reformra van szükség ezen a rendkívül fontos - ennek ellenére alulszabályozott - területen. Bár a közös piac versenyjogának kialakítása, és annak felügyelete az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, gyakran felmerül az a probléma, hogy annak gyakorlása során az érint olyan hatásköröket, amelyek a tagállamok kizárólagos vagy az unióval megosztott hatáskörei közé tartoznak. A merőben eltérő tagállami gazdasági és kereskedelmi érdekek pedig hosszadalmassá és körülményessé teszik a szabályanyag kialakításának folyamatát. Jelen írás a jogérvényesítés nehézségeinek indokait vizsgálja elméleti és gyakorlati keretek között. Tovább... (Bak Márton Ferenc)

A Nemzeti Energia és Klímaterv ellentmondásos rendelkezéseinek margójára

  • 2021/08/23
  • Kutatócsoport2

A Kormány 2020 elején fogadta el a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait. Az energiaunió irányításáról és az éghajlati fellépésről szóló európai uniós rendelet írja elő a tagállamok számára, hogy dolgozzanak ki egy nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervet a 2021-től 2030-ig terjedő időszakra. A rendelettel létrehozott, jogilag kötelező érvényű keret célja, hogy az Európai Unió eleget tegyen a párizsi klímamegállapodás értelmében vállalt kötelezettségeinek. Tovább... (Mihai Anett)

Miért nem lett népszerű a települési adó? Egy sajátos helyi bevételi forrás sajátos tapasztalatai

  • 2021/08/06
  • Kutatócsoport2

A települési adó kivetésével 2015. január elseje óta élhetnek a magyar települései önkormányzatok. Az új típusú adó bevezetésének többek között az volt a célja, hogy plusz forráshoz juttassa a településeket, ezzel részben forráskiegyenlítését is megvalósítva. Hogy ez mennyiben sikerül? Hogyan integrálódott az új adó a klasszikus helyi adók rendszerébe? Hány település élt ezzel a lehetőséggel és mekkora bevételre tettek szert? Jelen tanulmány e kérdésekre keresi a választ a települési adó szabályozásának vizsgálatával és a 2015-2020 közötti költségvetési adatok elemzésével. Tovább... (Bordás Péter)

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adóztatása

  • 2021/07/21
  • Kutatócsoport2

Gyakran hallhatjuk, hogy a “jogi szabályozás szükségszerűen fut a technológiai fejlődés után”. Elmondható ez a kriptovaluták világára is. A kriptoeszközökkel való kereskedelem növekvő volumene és az ezen ügyletekből származó jövedelem kifehérítése arra ösztönözte a jogalkotót, hogy a szabályozás útjára lépjen.  A 2021. május 11-én benyújtott T/16208. számú törvényjavaslatban - többek között - javaslatot tettek a kriptovalutákkal végrehajtott ügyletekből származó jövedelem, mint a tőkejövedelmek egy új formájának, beépítésére a személyi jövedelemadó rendszerébe. Tovább... (Karácsony Roxána)

A környezetvédelemi célú adóztatás tendenciái az Európai Unióban

  • 2021/07/06
  • Kutatócsoport2

Nincs egységes kép és gyakorlat abban a tekintetben, hogy a környezeti adók mennyire képesek beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Kérdésként merülhet fel, hogy önmagában egy környezeti adó bevezetése járhat-e sikerrel, vagy szükség van arra is, hogy a szabályozás koherensen e célok mentén szülessen meg? A tagállamokban az ökoadókból származó bevételek nagysága valóban a környezetvédelmi politika sikerességét mutatja meg, vagy inkább az állam beavatkozás szükségességére világít rá? A továbbiakban ezen kérdések mentén vizsgálom a környezetvédelmi adók gyakorlatát, felvázolva egy általános képet és megoldási javaslatokat az Európai Unióban. Tovább... (Németh-Kiss Szófia)

EUB: a Sargentini-jelentés elfogadásakor jogosan hagyták figyelmen kívül a tartózkodásokat

  • 2021/06/29
  • Kutatócsoport2

Az Európai Parlament állásfogadást fogadott el 2018 szeptemberében, amelyben arról szavaztak, hogy az EUSZ 7. cikk (1) bekezdésének megfelelő, Magyarország által az Unió alapértékei elleni súlyos megsértésének egyértelmű veszélye fennáll-e, vagyis a magyar jogállamiság helyzetéről. Az állásfoglalás elfogadásakor a tartózkodó szavazatokat a kormány érvelésével ellentétben helyesen vették figyelembe a Bírósági ítélet szerint annak meghatározásához, hogy a jogállamisági eljárás kétharmados többséget elérték-e. Így az Európai Parlament nem sértette meg a szavazatszámlálási szabályokat, és az azóta is zajló eljárás jogszerű módot indult el. Tovább... (Szutor Beáta Bella)

Oldalak