A főtanácsnoki indítvány szerint Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania minden felsőoktatási intézmény számára

  • 2020/03/16
  • Kutatócsoport2

A Bizottság 2018-ban kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Magyarország ellen a felsőoktatási törvény érintett módosításai miatt. Juliane Kokott főtanácsnok 2020. március 5-i napon a C-66/18. sz. ügyben azt javasolja a Bíróságnak, hogy adjon helyt ennek a keresetnek. Az ügy alapját az adta, hogy 2017-ben a magyar országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt, mely szerint az EGT-én kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek hazánkban, ha Magyarország és a származási államuk között nemzetközi szerződés áll fenn. Továbbá azt is előírja, hogy valamennyi ilyen külföldi felsőoktatási intézménynek a származási államában is nyújtania kell felsőoktatási képzést. Tovább... (Nagy Péter Zsombor)

EUB: a magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer nem egyeztethető össze az uniós joggal

  • 2020/03/13
  • Kutatócsoport2

Az Európai Unió Bíróságának nemrégiben született meg azon ítélete, mely a magyar állam és a Google között a reklámadó szabályozásából adódó vitára tehet pontot. Az előzetes döntéshozatali eljárás keretében megállapítást nyert, hogy azon tagállami szabályozás, amely a valamely másik tagállamban letelepedett reklámszolgáltatót a reklámadó-kötelezettség tekintetében bejelentkezési kötelezettség alá veti, nem ellentétes a szolgáltatásnyújtásnak az EUMSZ 56. cikkében biztosított szabadságával. Ugyanakkor az ehhez kapcsolódó szankciórendszert kifogásolta a Bíróság. Tovább... (Kovács Viktória)

A hírközlési szolgáltatások egyes fogyasztóvédelmi aspektusai

  • 2020/03/07
  • Kutatócsoport2

Jelen munka középpontjában annak vizsgálata áll, hogy miként jelenhetnek meg fogyasztóvédelmi szempontok a magyar piacgazdaság egyik meghatározó szektorában, az elektronikus hírközlésben. Kiindulópontként érdemes szem előtt tartani, hogy a telekommunikáció napjainkra nemzetközi és EU-s léptékben is meghatározó gazdasági szektorrá vált. Olyan területté, amely a szerződések tömegesedése miatt nagy számban vet fel komplex fogyasztóvédelmi kérdéseket. Vitás helyzetek sora vezethető vissza a számlázással, a tarifák emelésével, a panaszkezeléssel, vagy épp a hibák kijavításával összefüggő nézeteltérésekre. Vajon milyen jogai vannak az „ügylet kárvallotjának”, és kihez fordulhat Magyarországon, amennyiben hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatban kívánja fogyasztói jogait érvényesíteni? Tovább... (Barta Attila)

A börtönkártérítések kifizetésének felfüggesztéséről döntött az Országgyűlés

  • 2020/03/06
  • Kutatócsoport2

Az elmúlt években számos alkalommal indítottak és nyertek pert egyes fogvatartottak nem megfelelő fogva tartási körülményekre hivatkozásul. Idén év elején került e témakör a Kormány politikájának előterébe, s a cél az lett, hogy fel kell függeszteni a börtönök túlzsúfoltsága miatt megítélt kártalanítások kifizetését. A börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítások a Magyarország által ratifikált és törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményére és az egyezményben foglaltak értelmezésére és betartatására létrehozott Emberi Jogok Európai Bíróságához vezethetők vissza. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

100 év – a közigazgatási jog oktatásának múltja, s jövője Szegeden

  • 2020/02/28
  • Kutatócsoport2

Hacsak egy puszta szervezeti változás volna, akár legyinthetnénk is. Volt már ilyen a történelemben, s vélhetően lesz a jövőben is. Ezt kívánja az idők szava, meg hát a körülmények. Mindig van magyarázat. De nem legyinthetünk mélabús nosztalgiával, tudomásul véve a fejleményeket. Nem, mert nem pusztán egy formális szervezeti integráció valósult meg, hanem megszűnt valami, ami vélhetően – ha tovább is él, más formában, más tartalommal – már többé sohasem lesz ugyanaz. Csak valami más.   Tovább... (Józsa Zoltán)

Az állami beavatkozás hatósági eszközeinek módosulásáról

  • 2020/02/25
  • Kutatócsoport2

A Jövő Nemzedékek Szószólója és a Magyar Tudományos Akadémia Közjogi Albizottsága 2020. február 21.-én „Az állami beavatkozás hatósági eszközeinek módosulásáról” címmel szakmai műhelybeszélgetést tartott. A beszélgetés alapját a jövő nemzedékek szószólójának figyelemfelhívása adta, mely a környezeti elemeket érintő hatósági eljárások résztvevői számára készült az Alkotmánybíróság 4/2019. (III. 7.) AB határozatában megállapított alkotmányos követelménynek való megfelelés és az alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében. Tovább (Bordás Péter)

Oldalak