A koronavírus-járvány környezetre gyakorolt hatása: A korlátozó intézkedések segítették klímaváltozás elleni küzdelmet?

  • 2021/12/14
  • Kutatócsoport2

A tanulmány az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport által szerkesztett KÖZJAVAK folyóiratban jelent meg. Idézési javaslat:
Kovács Adrienn Lilla: A koronavírus-járvány környezetre gyakorolt hatása: A korlátozó intézkedések segítették klímaváltozás elleni küzdelmet? KÖZJAVAK, VII. évfolyam, 2021. 4. szám, 17-21. o. (DOI 10.21867/KjK/2021.4.3.)

Vajon mindent megteszek a környezetünk egészségéért? – Élete során legalább egyszer biztosan feltette magának mindenki ezt a kérdést. Úgy gondolom, hogy sok esetben talán nem is vesszük észre, hogy mennyivel többet tehetnénk annak érdekében, hogy Földünket életben tartsuk, hogy élhetőbb jövőt teremtsünk magunknak, gyermekeinknek, unokáinknak és minden embertársunknak. Mind az Európai Unióban, mind a Magyarországon hozott jogszabályokban találhatunk olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten azt célozzák, hogy a környezetet megóvjuk.

Az Európai Unió (továbbiakban: EU) környezetpolitikájának jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 11., valamint 191-193. cikkei. Az EU által kialakított környezetpolitika főbb elvei az elővigyázatosság és megelőzés elve, a környezeti károk forrásuknál történő elhárításának elve, valamint a „szennyező fizet” elve. Mindezen elvek betartásával az EU legfőbb célja, hogy a környezet megóvása maradéktalanul biztosítva legyen, amennyiben pedig ez mégsem valósulna meg, a keletkezett károkat megfelelő módon hárítsák el.
Hazai szabályozásunk hasonló alapelveket állapít meg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (továbbiakban: Kvt.). A törvényben rögzített alapelvek a következők: az elővigyázatosság, megelőzés és helyreállítás elve; a felelősség elve; az együttműködés elve, valamint a tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság elvei.
Mind az EU-s, mind a magyarországi rendelkezésekkel a jogalkotó célja, hogy mi állampolgárok – függetlenül a gazdaságban betöltött szerepeinktől – maximálisan törekedjünk az élhetőbb és egészségesebb környezet kialakítására.

2020 márciusában a magyar kormány a 71/2020. (III. 27.) Kormányrendelettel kijárási korlátozást rendelt el annak érdekében, hogy a tömeges megbetegedést okozó járványt megelőzze, következményeit elhárítsa. A korlátozás március 28-án 0:00 órakor lépett hatályba és a meghosszabbítását követően csak májusban szűnt meg. A nyári időszak során mindenki azt gondolta, hogy sikerült megállítanunk a vírus terjedését, és minden folytatódik tovább a megszokott módon. Ez azonban nem így történt, hiszen mint tudjuk, ezután következett a második hullám a COVID-19 történetében. 2020 novemberében újabb, s még szigorúbb korlátozásokat vezettek be. Az éttermeket, állatkerteket, szállodákat, sportlétesítményeket bezárták, a kötelező maszkviselés szabályait a zárt intézményeken és tömegközlekedési eszközökön túl kötelezővé tették szabadtéren is, továbbá a 20:00 és a hajnali 5:00 óra közötti időszakra kijárási tilalmat vezettek be annak érdekében, hogy a csoportosulásokat megelőzve a járvány további terjedését csökkentsék, lehetőség szerint megakadályozzák. Ezen időszak alatt kizárólag akkor lehetett elhagyni otthonainkat, ha az munkavégzés céljából, veszélyhelyzet vagy egyéb alapos indok miatt vált szükségessé. Fontos azonban megjegyezni, hogy a járvány megjelenése óta a magyar kormány több alkalommal is rendelt el kijárási korlátozásokat annak érdekében, hogy az emberek nagymértékű érintkezéseit, valamint ezzel összefüggésben a járvány terjedését megelőzzék, hatásait enyhítsék.

Az átmeneti intézkedéseknek köszönhetően elmondható, hogy az állampolgárok gépjárműhasználata jelentős mértékben csökkent. Ennek eredményeképpen pedig nagymértékű változás következett be meghatározott légszennyező anyagok koncentrációjában. Mérési eredmények is alátámasztják, hogy a járványhelyzet idején bevezetett korlátozásoknak és tilalmaknak köszönhetően jelentős mértékben csökkent az emberi egészség szempontjából is meghatározó légköri NO2, CO2, valamint PM2,5 koncentrációja. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata mérőállomásainak köszönhetően számtani adatokkal is igazolhatók a változások. A vizsgálat során a kijárási korlátozások bevezetése, azaz a március 28. előtti, valamint az azt követő 20 nap adatait vették alapul. A nitrogén-dioxid-koncentrációt µg/m3-ben állapítják meg. A következőkben az 5 legjelentősebb csökkentést rögzítő mérőállomás adatait mutatom be.

Forrás: MTA

Az ismertetett adatokból egyértelműen látszik, hogy a legjelentősebb csökkenést a budapesti Széna téri mérőállomás rögzítette.

Az említettek mellett csökkenés mutatkozott a szálló por koncentrációjában is. A veszélyhelyzet kihirdetését követően folyamatosan csökkent a porkoncentráció a légkörben. A szakértők által végzett mérések eredményeképpen megállapítható, hogy a kihirdetést követő 15. héten Budapesten 31, Debrecenben 45, Győrben pedig 37 százalékkal mértek kevesebbet.

Ezek a változások az időjárás alakulására is nagy hatással vannak, azonban a jelenlegi helyzet még mindig nem befolyásolja számottevően az üvegházhatású gázok légköri koncentrációját. Mindent összevetve azt mondhatjuk, hogy a járványhelyzetben hozott intézkedések legfontosabb környezetre gyakorolt hatását az jelenti, hogy a légszennyező anyagok az átmeneti időszakban csökkentek. A korlátozó intézkedések feloldását követően azonban szinte azonnal látható volt világszerte, hogy ismét megnőtt az NO2 koncentráció. Közép- és Nyugat-Európában március-április között még mindig nagyon alacsony volt a koncentráció mértéke, azonban a szakemberek azzal számoltak, hogy az intézkedések megszüntetését követően ismételten jelentős mértékben megnő a légszennyező anyagok kibocsátása.

Felmérések eredményeképpen továbbá megállapítható, hogy a „maradj otthon” kampánynak köszönhetően – az első számítások alapján – a budapesti lakosok 14 millió személygépkocsival megtett kilométertől, 2400 tonna közlekedési szén-dioxid és közel 3000 kg szén-monoxid kibocsátástól óvták meg környezetüket 13 munkanap alatt, annak köszönhetően, hogy otthonról végezték munkájukat. Itt tartom érdemesnek megemlíteni, hogy nem csak a home office, de az iskolákban bekövetkező online oktatásra történő átállás is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy akár az egyetemisták saját maguk, akár a közép- vagy általános iskolás gyermekek szülei ritkábban használják autóikat.

Egyébként korábban – a járványhelyzetet jóval megelőző időszakban – Budapesten tettek lépéseket annak érdekében, hogy a magas szálló-por koncentrációt csökkentsék.  Ez a szabályozás magában foglalta, hogy a naptár szerinti páratlan napokon kizárólag a páratlan rendszámú járművek, a páros napokon pedig csak a páros és a nullára végződő rendszámú járművek közlekedhettek. Bár az intézkedés eredményes volt, hosszútávon ez sem tudott működni.

Mindezek mellett azonban a COVID-19-el összefüggésben úgy gondolom, hogy érdemes megemlíteni a vendéglátó egységek bezárását is. Ez főként munkavállalási és gazdasági szempontból volt jelentős lépés Magyarország részéről. Számtalan ember vált munkanélkülivé nagyon rövid időn belül. Sokaknak sikerült újabb, más területen elhelyezkedni, mások azonban arra kényszerültek, hogy otthon várják meg a korlátozások végét. A bezárásokról szóló döntés tudatossága nem terjedt ki arra, hogy az egyes szórakozóhelyeken, egyéb vendéglátóegységekben a műanyaghulladék termelődését csökkentsék, de a döntés magával hozta ezt a változást is.

 

Összességében tehát elmondható, hogy a koronavírus-járvány idején hozott intézkedések elsődleges célja nem a környezetünk megóvása volt. Mindennek ellenére azonban láthatjuk, hogy a magyar kormány kisebb-nagyobb intézkedései jelentősen hozzájárultak az egészségesebb környezet kialakításához. Ez azonban mind nem elegendő, hiszen átmeneti, rövidtávú intézkedésekről beszélhetünk, amelyek megszűnését követően mintegy minden visszaáll a régi kerékvágásba és a környezetünk szennyezését épp onnan folytatjuk, ahol a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően abbahagytuk.

Úgy gondolom, hogy az említettek alapján mindenkiben felmerül a kérdés, hogy a jövőben nincs-e szükség a korábbiakhoz hasonló további korlátozásokra, esetlegesen tilalmakra annak érdekében, hogy a környezetünket jobbá és élhetőbbé tegyük. A koronavírus időszakának még nincs vége, de már most megmutatta azokat a lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak egy élhetőbb világ megteremtéséhez. Ez azonban csak úgy működhet, ha hosszútávon képesek vagyunk fenntartani egy-egy intézkedést.

Milyen szabályozásokról lehetne szó? Magyarországon és az Európai Unió szintjén is bevezetésre kerülhet kijárási korlátozásra vonatkozó szabályozás, függetlenül a koronavírustól? Foglaljuk jogszabályba, hogy mely napokon, mely gépjárműveket lehet a forgalomban használni? Esetleg teljes mértékben megakadályozzuk a műanyaghulladék termelődését?

Az utóbbi kérdéssel összefüggésben hazánkban hatalmas lépést jelent az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló 301/2021. (VI. 1.) Kormányrendelet. A rendelet meghatározza, hogy mely termékek minősülnek egyszer használatos műanyagtermékeknek és esnek ily módon korlátozás alá. Ezzel a lépéssel jó irányba haladunk ahhoz, hogy az ilyen környezetszennyező, nehezen lebomló termékek forgalmazását a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni tudjuk. A gyakorlatban is megfigyelhető a változás, hiszen sok vendéglátóhelyen a műanyagpoharat papírpohár, a műanyagszívószálat papírszívószál váltotta fel. Egyes bevásárlóközpontokban pedig bevezetésre kerültek a lebomló műanyagzacskók, így a vásárló eldöntheti, hogy melyik utat választja.

Mindent összevetve úgy vélem, hogy akár van koronavírus-járvány, akár nincs, minden embernek állampolgári kötelezettsége kell, hogy legyen a környezetünk megóvása. Sok esetben hallhatjuk az emberektől, hogy „a klímaváltozás nem létezik”, „ökokatasztrófa nem következhet be”, „mindezt csak azért mondják, hogy rávegyék az állampolgárokat a környezettudatos viselkedésre”. Ez azonban egyértelműen nem így van.

A vírushelyzet rávilágított azokra a lehetőségekre, amelyek elősegíthetik, hogy akár a légszennyezést, akár a zajszennyezést csökkenteni tudjuk. A kérdés csak az, hogy hosszútávon képesek leszünk-e változtatni annak érdekében, hogy Földünket minél tovább életben tartsuk.

 

Készítette: Kovács Adrienn Lilla, joghallgató, Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar

*A tanulmány megjelenését az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 Debrecen Venture Catapult Program című pályázat tette lehetővé.

 

Források jegyzéke:

Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 
16th Anniversary: