.png)
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg a Nemzeti Földalapról szóló szabályozás módosítása kapcsán. Az AB szerint a földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg az Országgyűlés nem alkotott olyan sarkalatos szabályokat, melyek biztosítanák a földalap vagyonának hosszú távú megőrzését és céljainak védelmét. Tovább... (Széles Krisztina)
Az év végi pénzosztás egy több elemű, nem pusztán nyugdíjprémiumra épülő, három tételből álló rendszer. A prémium mellé ugyanis 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalvány és nyugdíjemelés-korrigálás is társul. A kifizetések figyelembe veszik az alapvetően is járó nyugdíjak egymáshoz viszonyított arányát, összegét is. Tovább... (Gaál Szilvia)
Az országgyűlés által júniusban elfogadott, alig több, mint három hónapja hatályos új civil törvény előírja, hogy azoknak a szervezetek, amelyek egy évben 7,2 millió forintnál nagyobb támogatást kapnak külföldi forrásból, regisztrálniuk kell, és „külföldről támogatott szervezetként” kell feltüntetniük magukat. A Magyarország által előterjesztett érvelés gondos elemzését követően az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy súlyos aggályai megválaszolatlanul maradtak. Tovább... (Horváth Bettina)
A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar idén is csatlakozott a 2017. szeptember 29-én megrendezésre került Kutatók éjszakája rendezvénysorozathoz. A Karon működő MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport külön programmal készült az eseményre. A tavalyi hagyományt folytatva az energia és környezet tematikájú kutatási területből idén a nukleáris energiát vették górcső alá. „Nukleáris reneszánsz” címmel az atomenergia közszolgáltatásokban betöltött szerepével és a Paks II. beruházással foglalkoztak. Tovább... (Valentényi-Szilágyi Bernadett)
Az elmúlt év folyamán az éghajlatváltozás elleni küzdelem területét érintő hírek közül mindennél nagyobb port kavart Donald Trump amerikai elnök azon bejelentése, amely szerint az Egyesült Államok kilép a párizsi éghajlatvédelmi egyezményből. A párizsi egyezmény, amelyet az ENSZ 1992-es éghajlat-változási keretegyezményét aláíró 195 tagállam hívott életre 2016-ban, valamennyi részes államra nézve egyedi kötelezettségvállalást tartalmaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése tekintetében, amely vállalásnak 2020-tól kezdődően kötelesek eleget tenni. Tovább... (Szilágyi Dániel)
Az ukrán parlament 2017 szeptember 5. napján fogadta el az új oktatási törvényt (az elnök még nem szentesítette), amelynek célja a közoktatás korszerűsítése, azáltal, hogy 2018 szeptemberétől számos reformot vezet be. Így például azt, hogy az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása (az ukrán mellett) csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Tovább... (Lovas Dóra)
Nagy port kavartak a közelmúltban azok a lengyel törvényjavaslatok, melyek a bírói függetlenséget érintik. Tüntetések, éles bírálatok kéz a kézben járnak e törvény-tervezetekkel. Ennek ellenére a szejm, azaz a lengyel törvényhozás alsóháza támogatta a kormány indítványait, majd a szenátus elfogadta azokat. Ezt követően már a lengyel államfő döntésén múlt, hogy aláírja vagy visszadobja a felterjesztett törvényjavaslatokat. Tovább... (Széles Krisztina)
Több, mint egy évvel ezelőtt kapta meg a Nemzetgazdasági Minisztérium azt a feladatot, hogy átláthatóbbá, illetve egyszerűbbé tegye az adóeljárási szabályokat. A július végén megjelent két törvénytervezet 2018. január 1-jétől hatályon kívül helyezné a korábbi adózás rendjéről szóló törvényt. Az augusztusi véleményezése után várhatóan szeptemberben kerül majd az országgyűlés elé, és októberben fogadják el. Ugyanakkor mindezek mellett novemberben új adóvégrehajtási törvény is várható, tekintettel arra, hogy a végrehajtási szabályok is teljesen kikerülnek az Art-ból. Tovább... (Horváth Bettina)
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2017 áprilisában elfogadott módosításai lényegesen megnehezítették a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működését. Az Európai Bizottság egy – jelenleg is folyamatban lévő – kötelezettségszegési eljárás keretében hívta fel a magyar kormányzat figyelmét arra, hogy a törvénymódosítás aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét Magyarországon, megsértve ezáltal a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságát és azon szabadságukat, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Tovább... (Szilágyi Dániel)
Ahogy egy korábbi blogbejegyzésben már kitértem rá (ld. Menedékkérők jogi helyzete az EU-ban és tagállamaiban – Mi a tétje a népszavazásnak?), az Európai Unió Tanácsa 2015-ben két határozatot fogadott el. Ezen határozatok alapján a tagállamok 2017 szeptemberéig 120 ezer menedékkérő menedékkérelmének (kvóta szerinti) elbírálását lettek volna kötelesek főként Olaszországtól és Görögországtól átvenni (nem pedig betelepíteni). Hol tart azóta az ügy? Tovább... (Lovas Dóra)