Közszolgáltatások

Vízszolgáltatók privatizációja Görögországban. Megoldás vagy kényszer?

3P: Életképtelen jogalkotási vadhajtás vagy a közösségi igények kielégítésének működőképes alternatívája?

  • 3P: Életképtelen jogalkotási vadhajtás vagy a közösségi igények kielégítésének működőképes alternatívája?

    Három P, vagyis PPP, mely akroníma a Public-Private Partnership, azaz a köz- és magánszektor partnersége kifejezés rövidítése, a 2000-es évek elejétől rendszeres időközönként fel-felbukkan a hazai médiumokban, hol pozitív, s az elmúlt években egyre inkább negatív kontextusban. A börtönök, illetve önkormányzati sportberuházások után most mint ahogy láthatjuk híreink között is a felsőoktatási PPP konstrukciók kiváltása kerül terítékre Magyarországon. De mégis, mennyi ilyen volt, van és végül kié is lesz? Tovább... (Varga Judit)

Üzenet mai iskoláinkba

  • Üzenet mai iskoláinkba

    Ha élne, vajon mit üzenne mai iskoláinkba Ady Endre? Bíztatná-e „a mindig újakat” a „zord” küzdelemre? Történelmietlen kérdések, mondhatják sokan, hiszen nem tudhatjuk rájuk a választ. Mindenesetre az elmúlt négy-öt esztendőben a magyar települések közszolgáltatási szervezeti keretei alapvető változásokon mentek keresztül – csakúgy, mint a közoktatás/köznevelés rendszere. Az alábbiakban a köznevelés rendszerének elmúlt néhány éves átalakulását tekintjük át mind nemzeti, mind lokális perspektívából. Tovább... (Pénzes Ferenc)

Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? Igényből az alapvető emberi jogként elismerés útján

  • Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? Igényből az alapvető emberi jogként elismerés útján

    Van-e alapvető emberi joga minden embernek az egészséges ivóvízhez? És van-e ilyen alapvető jogunk itt Magyarországon? Vajon a víz áru-e az Európai Unióban, vagy pedig olyan jószág, amelynek szolgáltatása kivételt képez kereskedelmi regulák alól? A vízhez való jog egyike napjaink aktuális (politikai) témáinak, jogi szempontból pedig különösen izgalmas kérdés, hogy vajon sikerülhet-e alapvető jogként történő elismerése a közeljövőben, illetve amennyiben igen, akkor milyen tartalommal. Mindeközben a kérdés egyre gyakrabban vetődik fel a víziközmű-szolgáltatások kapcsán is napjainkban, azt firtatva, hogy a nyújtott szolgáltatásnak vajon meg kell-e immáron felelnie a vízhez való jognak. Tovább... (Szilágyi János Ede​)

Szereptévesztés megtámogatva – Az állam magánjogi szerepkörének anomáliái

  • Szereptévesztés megtámogatva – Az állam magánjogi szerepkörének anomáliái

     

    Macintosh HD:Users:Niki:Documents:MTA DE Kutatócsoport:Az állam a polgári jogban:képek:contract.jpgAz állam közjogi státuszát tekintve a legfőbb szuverén, a legfőbb hatalom gyakorlója állampolgárai és területe felett, a nemzetközi közjog szabályai által biztosított immunitást élvezve más államok beavatkozása alól. A hatalom gyakorlása számos jog mellett azonban kötelezettségeket is ró az államra és szervezetére, amely kötelezettségek teljesítése adott esetben kivitelezhetetlen vagy gazdaságtalan a saját szervezetrendszerén belül. Gondolunk itt különösen a lakosság közszolgáltatásokkal, közjavakkal való ellátására. Az állam e kötelezettségei teljesítése érdekében a magánjog területén is megjelenik  polgári jogi szerződéseket köt a gazdaság szereplőivel, gazdasági társaságot alapít vagy annak tevékenységében tagként, részvényesként részt vesz, adott esetben kárt okoz állampolgárainak, vagy éppen a piaci versenyre hatást gyakorló magatartást fejt ki... Tovább... (Zoványi Nikolett)

     

Ki mint vet, úgy arat – de lesz mit? Gondolatok a települési adó bevezetéséről

  • Ki mint vet, úgy arat – de lesz mit? Gondolatok a települési adó bevezetéséről

    A cím senkit ne tévesszen meg, nem a mezőgazdaságból élők várakozásairól lesz szó, hanem az alcímnek megfelelően a helyi önkormányzatok adómegállapítási jogosítványáról, bár kétség kívül az első témával is kapcsolatba hozható. A települési önkormányzatok 2015. január 1-től élhetnek azzal az új jogosítványukkal, hogy szabadon állapíthatnak meg olyan települési adót a helyi adókról szóló törvény (Htv.) értelmében, melyet más törvény nem tilt, feltéve, hogy az adótárgyra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. Ennek keretében számos új kérdés merül fel a helyi adórendszerrel, a települési adóval kapcsolatban. Többek között az, hogy a helyi adórendszer változásában milyen szerepet tölt be a települési adó. Mekkora a hajlandóság az új típusú adó bevezetésére az önkormányzatok részéről és melyek a legjellemzőbb megadóztatott adótárgyak? S mindez hogyan befolyásolja a helyi pénzügyi autonómia alakulását? Tovább...  (Bordás Péter​)

Ezt akartuk? Lakossági és polgármesteri vélemények az új helyi önkormányzati rendszerről

  • Ezt akartuk? Lakossági és polgármesteri vélemények az új helyi önkormányzati rendszerről

    A helyi önkormányzati és közszolgáltatási rendszer szerteágazó problémáira a 2010. évi politikai váltás egysíkú megoldást kínált: mindent vissza a központba és korlátozzuk a helyi mozgásteret. De vajon jónak tartják ezt a városi polgármesterek és a lakosság is? Felmérésekkel arra kerestük a választ, hogy a közoktatási, a közüzemi szolgáltatások változásairól hogyan vélekednek az érintettek és mennyire fogadják el az önkormányzati gazdálkodás új értékeit. A válaszokból az derült ki, hogy az előző két és fél évtized decentralizációját mozgató értékek  alig változtak. A vélemények alapvetően a válaszadók politikai hovatartozása szerint különböznek, valamint kisebb mértékben a lakóhely, település mérete és így a regionális pozíció mentén is eltérnek. Tovább... (Péteri Gábor)

A pénzügyi felügyeletet ellátó MNB és a „Quaestor ügy”

  • A pénzügyi felügyeletet ellátó MNB és a „Quaestor ügy”

    A 2014-es és 2015-ös évek a brókercégek, hitelintézetek hanyatlásainak időszakai voltak. Szinte minden ember rendelkezik bankszámlával, kötvénnyel, ezért egy ilyen helyzet rendkívül nagy hatással van az emberek vagyoni viszonyaira; továbbá azt is érdemes megjegyezni, hogy egy hitelintézet bukása nem csak közvetlenül, de akár közvetetten – például az államháztartásra gyakorolt hatásával, vagy a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom megrendülésével – is okozhat károkat. Manapság sokat hallhatunk arról, hogy a MNB felügyeleti hatáskörében eljárva kezdeményezi egy-egy pénzügyi intézmény felszámolását, mivel Magyarországon a jegybank látja el a pénzügyi intézmények felügyeletét, amely többek között a 2007-től kezdődő, Európában 2008-ban eszkalálódó világválságnak köszönhető. Tovább... (Lovas Dóra)

     

Oldalak