Európai Unió

A lengyel Alkotmánybíróság már döntött: az uniós jog nem írhatja felül a tagállami alkotmányt

  • A lengyel Alkotmánybíróság már döntött: az uniós jog nem írhatja felül a tagállami alkotmányt

    Az elsőbbség elve az európai jog egyik alapelve, mely az európai jognak a nemzeti jogok feletti felsőbbrendűségét biztosítja. Ez az elv abszolút, azaz minden kötelező erejű európai jogi aktusra érvényes, attól függetlenül, hogy elsődleges jogból vagy másodlagos jogból származik-e. A lengyel Alkotmánybíróság a kormányfő 2021. márciusban tett indítványa alapján látott neki a lengyel alkotmány és az uniós jog elsőbbsége közötti kapcsolat vizsgálatának, mely alapján 2021. októberében arra a következtetésre jutott, hogy a lengyel alkotmánnyal ellentétesek bizonyos uniós előírások. Tovább... (Szabó Sarolta)

Az uniós versenyjog érvényesítésének kihívásai a digitális szolgáltatások piacán

  • Az uniós versenyjog érvényesítésének kihívásai a digitális szolgáltatások piacán

    Napjainkban világszerte előtérbe kerültek a digitális óriásvállalatok körüli versenyjogi problémák, mely alapján egyértelművé vált, hogy sürgős szabályozási reformra van szükség ezen a rendkívül fontos - ennek ellenére alulszabályozott - területen. Bár a közös piac versenyjogának kialakítása, és annak felügyelete az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, gyakran felmerül az a probléma, hogy annak gyakorlása során az érint olyan hatásköröket, amelyek a tagállamok kizárólagos vagy az unióval megosztott hatáskörei közé tartoznak. A merőben eltérő tagállami gazdasági és kereskedelmi érdekek pedig hosszadalmassá és körülményessé teszik a szabályanyag kialakításának folyamatát. Jelen írás a jogérvényesítés nehézségeinek indokait vizsgálja elméleti és gyakorlati keretek között. Tovább... (Bak Márton Ferenc)

A Nemzeti Energia és Klímaterv ellentmondásos rendelkezéseinek margójára

  • A Nemzeti Energia és Klímaterv ellentmondásos rendelkezéseinek margójára

    A Kormány 2020 elején fogadta el a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait. Az energiaunió irányításáról és az éghajlati fellépésről szóló európai uniós rendelet írja elő a tagállamok számára, hogy dolgozzanak ki egy nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervet a 2021-től 2030-ig terjedő időszakra. A rendelettel létrehozott, jogilag kötelező érvényű keret célja, hogy az Európai Unió eleget tegyen a párizsi klímamegállapodás értelmében vállalt kötelezettségeinek. Tovább... (Mihai Anett)

Globális minimumadó - nyomás alatt az országok

  • Globális minimumadó - nyomás alatt az országok

    A globális minimumadó-szabályozás (GloBE) érdemi előrelépése 2019-re vezethető vissza, amikor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megkezdte a keretrendszer kidolgozását. Azonban ezt a folyamatot meggyorsította Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése, ugyanis a nagy nyugati országok adót kívánnak emelni, de ez versenyképességük romlásával járna, és ennek ellensúlyozásaként kényszerítenek más országokat is adóemelésre. Tovább... (Szabó Sarolta)

A környezetvédelemi célú adóztatás tendenciái az Európai Unióban

  • A környezetvédelemi célú adóztatás tendenciái az Európai Unióban

    Nincs egységes kép és gyakorlat abban a tekintetben, hogy a környezeti adók mennyire képesek beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Kérdésként merülhet fel, hogy önmagában egy környezeti adó bevezetése járhat-e sikerrel, vagy szükség van arra is, hogy a szabályozás koherensen e célok mentén szülessen meg? A tagállamokban az ökoadókból származó bevételek nagysága valóban a környezetvédelmi politika sikerességét mutatja meg, vagy inkább az állam beavatkozás szükségességére világít rá? A továbbiakban ezen kérdések mentén vizsgálom a környezetvédelmi adók gyakorlatát, felvázolva egy általános képet és megoldási javaslatokat az Európai Unióban. Tovább... (Németh-Kiss Szófia)

EUB: a Sargentini-jelentés elfogadásakor jogosan hagyták figyelmen kívül a tartózkodásokat

  • EUB: a Sargentini-jelentés elfogadásakor jogosan hagyták figyelmen kívül a tartózkodásokat

    Az Európai Parlament állásfogadást fogadott el 2018 szeptemberében, amelyben arról szavaztak, hogy az EUSZ 7. cikk (1) bekezdésének megfelelő, Magyarország által az Unió alapértékei elleni súlyos megsértésének egyértelmű veszélye fennáll-e, vagyis a magyar jogállamiság helyzetéről. Az állásfoglalás elfogadásakor a tartózkodó szavazatokat a kormány érvelésével ellentétben helyesen vették figyelembe a Bírósági ítélet szerint annak meghatározásához, hogy a jogállamisági eljárás kétharmados többséget elérték-e. Így az Európai Parlament nem sértette meg a szavazatszámlálási szabályokat, és az azóta is zajló eljárás jogszerű módot indult el. Tovább... (Szutor Beáta Bella)

A hibás termékekért való felelősség megítélése a KRONE-Verlag ügyben

  • A hibás termékekért való felelősség megítélése a KRONE-Verlag ügyben

    Az Európai Unió Bírósága a KRONE – Verlag (C-65/20) ügyben 2021. június 10-én hozott ítéletében kimondta, hogy a hibás termékért való felelősségről szóló irányelv szerinti „hibás termék” fogalma nem terjed ki egy nyomtatott napilap példányára, amely pontatlan információt tartalmaz egy növény paramedicinális célú felhasználásáról, amelynek betartása kárt okozott a napilap olvasójának egészségében. Az irányelv értelmében tehát az újság kiadója nem vonható felelősségre. Az ítélet hozzájárul a hibás termékekért való felelősségről szóló irányelv alkalmazási körének tisztázásához, valamint az általa meghatározott objektív felelősség és más felelősségi rendszerek közötti határvonal meghúzásához. Tovább... (Karácsony Roxána)

A pénzügyi jogi tudományos együttműködés margójára

  • A pénzügyi jogi tudományos együttműködés margójára

    A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszéke több éve tudományos kapcsolatban áll a lengyel Katolicki Uniwersytet Lubelski Pénzügyi Jogi Intézetével.  A kialakított kapcsolatrendszernek köszönhetően, az évek folyamán több közös adójogi kutatásra, szakmai rendezvényre került sor. A debreceni jogi kar részese a lengyel partneregyetem által kezdeményezett KULTAX Financial and Tax Law in Central Europe elnevezésű CEEPUS mobilitási együttműködésnek is. A legutóbbi konferencián, amely megtartására 2021. május 21-én került sor, egy aktuális témakör, a „Pénzügyi szabályozás a COVID-19 járvány idején” megvitatása történt. Tovább... (Lovas Dóra)

Ellentétes az uniós joggal a lengyel bírák visszahívhatóságának szabályozása

  • Ellentétes az uniós joggal a lengyel bírák visszahívhatóságának szabályozása

    Michal Bobek főtanácsnok álláspontja szerint kifogásolható az a lengyel jogszabály, amely lehetővé teszi az igazságügyi miniszter számára – aki a legfőbb ügyész pozícióját is betölti – , hogy mérlegelése alapján bármikor kirendelhetők és visszahívhatók legyenek a magasabb szintű bíróságokhoz kirendelt bírák. A főtanácsnok kiemelte, hogy annak ellenére, hogy az uniós jog nem rögzíti a tagállamok számára alkalmazandó alkotmányos modellt, követelmény a hatalmi ágak alapvető szétválasztásának fenntartása. Tovább... (Németh-Kiss Szófia)

Döntött az EUB: az Amazon nyert az Európai Bizottsággal szemben

  • Döntött az EUB: az Amazon nyert az Európai Bizottsággal szemben

    Margerethe Vestager versenyjogi biztos azzal vádolta meg az internetes kereskedelemmel foglalkozó amerikai céget, hogy az Amazon illegális alkut kötött a luxemburgi miniállam kormányával, így sokkal kevesebb adót fizet, mint versenytársai. Ezért az Európai Bizottság megközelítőleg 250 millió euró (300 millió dollár) adóhátralék megfizetésére kötelezte az Amazont, annak okán, hogy a cég „előnyben részesítése” az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésébe ütközik. Az Európai Unió Bírósága azonban kimondta, hogy nem részesült jogellenes állami támogatásban az Amazon-csoport luxemburgi leányvállalata, így megsemmisítette az Európai Bizottság határozatát. Tovább... (Karácsony Roxána)

Oldalak