Általános gazdasági érdekű szolgáltatások

Tud-e repülni a lelőtt madár, avagy a takarékszövetkezetek integrációja hazánkban

  • Tud-e repülni a lelőtt madár, avagy a takarékszövetkezetek integrációja hazánkban

    A takarékszövetkezetek szabályozása 2013-tól alapjaiban változott meg, az újonnan elfogadott jogszabályi környezet miatt, melyben a közjogi jelleg dominál. Az utóbbi évek tendenciáit megfigyelve egy túlságosan autonóm helyzet felszámolását és centralizálását élhették meg a takarékszövetkezeti szféra szereplői. Így a címben feltett kérdésre keressük a választ, hogy valóban egyfajta lelövés történt-e, vagy a működőképesség fenntartására ezekre a beavatkozásokra valóban szükség volt. Tovább... (Hutóczki Katalin)

Kísérletezgetünk: önkormányzati feladatfinanszírozás

  • Kísérletezgetünk: önkormányzati feladatfinanszírozás

    Az új önkormányzati törvény pénzügyi csodafegyvere volt a feladatfinanszírozás. Azt ígérte, hogy a kötelező önkormányzati feladatok működési kiadásait „feladatalapú” állami hozzájárulás fogja fedezni. Ezt természetesen mind az önkormányzatok, mind a minisztériumok támogatták – bár két teljesen eltérő értelmezés húzódott meg a feladatfinanszírozás fogalma mögött. De vajon mit is jelent nálunk a feladatfinanszírozás és végül a helyi vagy a központi kormányzat várakozásai teljesültek? Tovább... (Péteri Gábor)

Kié a közjog?

  • Kié a közjog?

    Az államtudományok kisajátítására irányuló törekvés ráirányítja a figyelmet a tudományterületek összefüggéseire. Állam nincs közjog nélkül, amelynek tudományai kiemelten foglalkoznak ezzel a témával. Miként a gazdaság-, a menedzsment- vagy a politikatudomány is. Az államtéma mindnyájuké, ezért senki másnak ne legyen csak a sajátja. Tovább... (Horváth M. Tamás)

    Lásd Tóth Judit részletesebb hozzászólását.

Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? II.

  • Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? II.

    A vízhez való jog többféle elnevezéssel és jelentéstartalommal bír a nemzetközi porondon. Az elnevezések és a mögöttes értelmezések eddig is színes skálája folyamatosan bővül – sajátos tartalmat nyerhet például az Európai Unió jogrendjében – ahogyan az Európai Parlament alig néhány napja megfogalmazott állásfoglalásából is megtudhatjuk. De miért is van szükség ezen új, sui generis emberi jogra? Segíthet-e a vízhez való jog elismerése az aktuális problémák kezelésében? Tovább... (Szilágyi János Ede)

Állami tulajdonba kerülnek az egyetemi PPP-ingatlanok. Valódi gyógyír...?

  • Állami tulajdonba kerülnek az egyetemi PPP-ingatlanok. Valódi gyógyír...?

    Az államosítás folytatódik: legújabb lépéseként szeptember végéig kérik be a pénzintézetek ajánlatát az egyetemi PPP-beruházások kiváltásához, év végéig döntenek a szerződésekről, és várhatóan 2016 első negyedévében veszik állami tulajdonba az érintett ingatlanokat – derül ki az Emmi ütemtervéből.

3P: Életképtelen jogalkotási vadhajtás vagy a közösségi igények kielégítésének működőképes alternatívája?

  • 3P: Életképtelen jogalkotási vadhajtás vagy a közösségi igények kielégítésének működőképes alternatívája?

    Három P, vagyis PPP, mely akroníma a Public-Private Partnership, azaz a köz- és magánszektor partnersége kifejezés rövidítése, a 2000-es évek elejétől rendszeres időközönként fel-felbukkan a hazai médiumokban, hol pozitív, s az elmúlt években egyre inkább negatív kontextusban. A börtönök, illetve önkormányzati sportberuházások után most mint ahogy láthatjuk híreink között is a felsőoktatási PPP konstrukciók kiváltása kerül terítékre Magyarországon. De mégis, mennyi ilyen volt, van és végül kié is lesz? Tovább... (Varga Judit)

Üzenet mai iskoláinkba

  • Üzenet mai iskoláinkba

    Ha élne, vajon mit üzenne mai iskoláinkba Ady Endre? Bíztatná-e „a mindig újakat” a „zord” küzdelemre? Történelmietlen kérdések, mondhatják sokan, hiszen nem tudhatjuk rájuk a választ. Mindenesetre az elmúlt négy-öt esztendőben a magyar települések közszolgáltatási szervezeti keretei alapvető változásokon mentek keresztül – csakúgy, mint a közoktatás/köznevelés rendszere. Az alábbiakban a köznevelés rendszerének elmúlt néhány éves átalakulását tekintjük át mind nemzeti, mind lokális perspektívából. Tovább... (Pénzes Ferenc)

Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? Igényből az alapvető emberi jogként elismerés útján

  • Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? Igényből az alapvető emberi jogként elismerés útján

    Van-e alapvető emberi joga minden embernek az egészséges ivóvízhez? És van-e ilyen alapvető jogunk itt Magyarországon? Vajon a víz áru-e az Európai Unióban, vagy pedig olyan jószág, amelynek szolgáltatása kivételt képez kereskedelmi regulák alól? A vízhez való jog egyike napjaink aktuális (politikai) témáinak, jogi szempontból pedig különösen izgalmas kérdés, hogy vajon sikerülhet-e alapvető jogként történő elismerése a közeljövőben, illetve amennyiben igen, akkor milyen tartalommal. Mindeközben a kérdés egyre gyakrabban vetődik fel a víziközmű-szolgáltatások kapcsán is napjainkban, azt firtatva, hogy a nyújtott szolgáltatásnak vajon meg kell-e immáron felelnie a vízhez való jognak. Tovább... (Szilágyi János Ede​)

Oldalak