Államtudomány

Július közepén az Alkotmánybíróság három szorosan összekapcsolódó döntést is hozott, melyek a gyülekezési joghoz, és a devizahitelesekhez kapcsolódnak:

Július 1-jén hatályba léptek a Pp. elektronikus kommunikációra vonatkozó rendelkezései, amelyek jogi képviselők és gazdálkodó szervezetek számára kötelezővé teszik az elektronikus kapcsolattartást a bíróságokkal. De vajon milyen változásokat hoz mindez és fel vannak-e készülve az érintettek az informatika újításainak hatásaira? Tovább... (Farkas Regina)

A MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport a rendszeresen tartott konzultatív ülései mellett, 2016. május 31-én „Hallgatói Workshopot” rendezett a Közjavak.hu blog működésével összefüggésben; a már elért eredmények értékeléséről, valamint szakmai és módszertani kérdések megvitatásáról. A csapat „magva” lassan egy éve dolgozik együtt a Blog keretei között, akik mellett további résztvevők is – mind az egyetem berkein belülről (oktatók és hallgatók egyaránt), mind pedig szakmai, tudományos körökből – nagyszámban működtek közre a bejegyzések publikálásában. Tovább...

Alig egy hete annak, hogy az Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely szerint lehetővé válik, hogy az állami tisztviselőkre nézve speciális képzési követelményeket határozzanak meg.

A kártérítési jog célját illetően évszázadokon keresztül tartotta magát az az elképzelés, miszerint a reparáció és a prevenció párharca határozza meg e jogterület alapvető funkcióját. Napjainkban azonban a kártérítési jog olyannyira töredezett és szerteágazó területté nőtte ki magát, hogy klasszikus polgári jogi jogkövetkezmény jellegén, helyreállító és megelőző funkcióján túl számos, a közjoggal rokonítható tulajdonságot is felmutat. Miben nyilvánul ez meg? Tovább... (Zoványi Nikolett)

Az Alaptörvény viszonya – deklarált mély elköteleződése ellenére – meglehetősen ellentmondásos a jogállamiság lényegi tartalmát adó egyéni szabadsághoz, az önkorlátozás politikai kultúrájához. Erre az ellentmondásra mutat rá jelen bejegyzés, az önkormányzatok rendeletalkotási hatáskörét értelmező alkotmánybírósági gyakorlat vizsgálatán keresztül. Tovább... (Sólyom Péter)

A Kúria 2016. február 23-án meghozott végzésével a Nemzeti Választási Bizottság határozatát megváltoztatta, és az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet hitelesítette.

Egy, a Vasárnapi Hírek 2016. január 30.-i lapszámában megjelent cikk szerint a bürokráciacsökkentés célkitűzésének hátterében a kormányzat azon törekvése áll, hogy a jelenlegi független köztisztviselői kart egy lojális köztisztviselőkből álló gárda váltsa fel.

Ferenc pápa első enciklikája, amely a „Laudato si” (Áldott légy) címet kapta, ez év júniusában jelent meg, és már az első napoktól kezdve vegyes benyomásokat váltott ki közönségéből; míg az ökológia ügyében érdekelt laikusok körében széleskörű lelkesedést keltett, a konzervatív katolikus értelmiség részéről komoly kritikák érték az enciklikát.

„Mindent a népért, de nem a nép által.” A közelmúltban szemtanúi lehettünk az állam szerepéről szóló gondolkodás megváltozásának. A neoweberi ideál a jó kormányzás megvalósítását célozza. Bár a közigazgatásban és a közfeladatok ellátásában végbemenő változások e címke alatt zajlottak, a címke hamis és félrevezető. A mérleg egy irányba, az egyoldalú centralizáció irányába billen. Tovább... (Szilágyi Emese)