Az online szerencsejáték szervezésére vonatkozó uniós és hazai szabályozás viszonya
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében fordult az Európai Unió Bíróságához a magyarországi szerencsejátékmonopólium-rendszerrel kapcsolatban felmerült kérdéseivel.
Az online szerencsejáték-szolgáltatásokat Magyarországon engedély nélkül nyújtó, és ezért a NAV által megbírságolt brit cég (Sporting Odds) ügyében eljáró magyar bíróság elsősorban annak megvizsgálását kérte a Bíróságtól, hogy a magyarországi szerencsejátékmonopólium-rendszer a játékkaszinók terén valóban koherens és szisztematikus módon korlátozza-e a szerencsejátékok elterjedését, mert arra utaló jelek merültek fel, hogy a monopólium jelenlegi formájának bevezetése óta mind a koncessziós alapon működtetett játékkaszinók száma, mind a játékosok által játékra elköltött pénz összege, mind pedig a játékkaszinók által fizetett adók és díjak nagysága folyamatosan növekszik.
A magyar bíróság szerint többek között annak megvizsgálása is szükségessé vált, hogy a nemzeti állami monopólium bevezetése nem olyan gazdaságpolitikai célokat szolgál-e, amelyek a központi költségvetés finanszírozása érdekében a játékkaszinó-piac által termelt bevételek maximalizálására irányulnak.
Az Európai Unió Bírósága 2018. február 28-án meghozott döntésében arra a következtetésre jutott, hogy: az EUMSZ 56. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapügy tárgyát képező nemzeti szabály, amely az online szerencsejáték szervezésére irányuló engedély megszerzését kizárólag a tagállam területén található játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó koncesszióval rendelkező szerencsejáték‑szolgáltatók számára tartja fenn, amennyiben e szabály nem minősül a kitűzött célok eléréséhez nélkülözhetetlen feltételnek, és e célok eléréséhez léteznek kevésbé korlátozó intézkedések.
Továbbá leszögezték, hogy e cikkel ellentétes az online szerencsejáték‑szervezésre irányuló koncessziós és engedélyezési rendszert létrehozó szabályozás, amennyiben az hátrányosan megkülönböztető szabályokat tartalmaz a más tagállamokban letelepedett gazdasági szereplőkkel szemben, vagy amennyiben az ugyan hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályokat ír elő, de azokat nem átlátható módon alkalmazzák, vagy úgy hajtják végre, hogy azzal megakadályozzák vagy megnehezítik egyes más tagállamokban letelepedett ajánlattevők számára a pályázat benyújtását.
A Bíróság határozata szerint tehát a magyar szabályok hátrányosan megkülönböztető módon akadályozzák a más tagállamban letelepedett szerencsejáték-szervezőknek a magyar szerencsejáték-piachoz való hozzáférését.
A kettős rendszer (egyes szerencsejáték-típusok állami monopólium alá tartoznak, míg más szerencsejáték-típusokat szervezhetnek a megfelelő engedéllyel rendelkező, magánszférához tartozó gazdasági szereplők) látszólag nem csupán a jogszerű célkitűzések elérésére irányul Magyarországon, hanem a költségvetési bevételek növelésére és a szerencsejátékok ellenőrzött terjeszkedésének előmozdítására is, önmagában nem kérdőjelezi meg a magyar jogszabályi rendszer jogszerűségét, amennyiben az ténylegesen a jogszerű célkitűzések megvalósítására irányul. Következésképpen a Bíróság – e célkitűzések tiszteletben tartásának a magyar bíróság általi felülvizsgálata mellett – kimondja, hogy a szerencsejáték-piac szervezésének magyarországi kettős rendszere összeegyeztethető az uniós joggal.
A Bíróság ezt követően azt is megállapítja, hogy a magyar szabályozás az online kaszinójáték szervezésére irányuló engedély megszerzésének lehetőségét kizárólag az e tagállam területén lévő játékkaszinót koncesszió alapján üzemeltető gazdasági szereplők számára tartja fenn, ami hátrányosan megkülönböztető jellegű korlátozásnak minősül. A Bíróság e tekintetben úgy véli, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének ilyen radikális korlátozása nem igazolható a magyar kormány által hivatkozott közrendi és közegészségügyi célokkal.
A Igazságügyi Minisztérium az Európai Unió Bíróságának döntésére – miszerint a hazai szabályozás megkülönböztető módon akadályozza a más tagállamban bejegyzett szerencsejáték-szervezőket a magyar piacon – úgy reagált: számítottak arra, hogy a külföldi szervezők saját profitjuk érdekében fel fognak lépni a magyar rendelkezésekkel szemben, amely a nemzeti érdekeket, a magyar fogyasztókat és a magyar költségvetést védi.
Az állam továbbra is minden rendelkezésre álló büntetőjogi és közigazgatási jogi eszközzel fellép azon szerencsejáték szervezőkkel szemben, amelyek illegálisan folytatják tevékenységüket, jelentős bevételkiesést okozva a magyar költségvetésnek.
Az összefoglalót készítette: Horváth Bettina, joghallgató
Források:
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/a-magyar-kaszino-szabalyozas-nem-egyeztetheto-ossze-az-unios-joggal/ (2018.03.02)
https://index.hu/gazdasag/2017/11/30/unibet_online_kaszino/ (2018.03.02)
https://www.vg.hu/kozelet/hamarosan-iteletet-hirdet-kaszino-ugyben-az-europai-birosag-797945/ (2018.03.02)
https://www.vg.hu/kozelet/kaszino-ugy-reagalt-az-igazsagugyi-tarca-birosag-valaszara-812473/ (2018.03.02)
https://mno.hu/gazdasag/andy-vajna-rossz-hirt-kapott-luxemburgbol-kaszino-ugyben-2450429 (2018.03.02)
Hozzászólások
Szücs-Viktória
v, 2021/12/19 - 20:28
Permalink
Az üléspontom meghatározza az álláspontomat.
„Az üléspontom meghatározza az álláspontomat.”
2014-ben jelentős változás következett be Magyarországon az online szerencsejáték szabályozását illetően. A magyar törvényhozás úgy döntött, hogy a korábbi szabályozást alapjaiban változtatja meg, és kizárja a nemzetközi piaci szereplőket az online szerencsejáték szervezésből. Hazánk a jogszabály módosítás okaként több célt is felsorolt. Az Európai Bíróság azonban ezeket az indokokat nem fogadta el, és véleménye szerint a magyar szabályozásnak az volt a célja, hogy a nemzetközi szereplőket kiszorítsa a magyar piacról, monopóliumot szerezve így a piac ezen területe felett. Személyes véleményem, hogy a magyar szabályozás ellentétes az Európai Unió alapvetésével, és korlátozza az áruk és szolgáltatások szabad áramlását. Magyarország a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy így kívánja védeni a magyar központi költségvetést, valamint a magyar érdekeket. Úgy vélem, hogy céljuk eléréséhez nem a megfelelő utat választották, hiszen ezt a célkitűzést más módon is el lehetett volna érni, nem volt szükség arra, hogy más tagállamok szerencsejáték szervezőit „kitiltsák” a hazai piacról. Másrészről ezzel a rendelkezéssel a szabad verseny is ellehetetlenült, valamint a magyar emberek játéklehetősége is korlátozódott. Úgy gondolom, hogy a magyar érdekeket azzal tudták volna leginkább védeni, ha az online szerencsejáték szervezését szigorú ellenőrzés alá vonják, de nem zárják ki a nemzetközi piaci szereplőket. Követhették volna Nagy Britannia példáját, aki a piaci szereplőket arra ösztönzi, hogy szervezzenek online játékokat, azonban mindezt szigorú feltételek mellett teszik lehetővé. Így megvalósult egy szerintem ideális helyzet. A játékos több ezer szolgáltató közül választhat (nem sérül a szolgáltatások szabad áramlása, a szabad verseny), de az angol költségvetés sem károsodik a szigorú ellenőrzés és felügyelet révén. Továbbá abban, sem vagyok biztos, hogy a hazai szabályozás célja valóban az volt e, amit a kormányzat célként megjelölt. Természetesen nem Magyarország az első, aki az online szerencsejáték szervezést szélsőséges módon kívánta megoldani.
Másrészről van bennem egy kettős érzés, hiszen a magyar szabályozás egyes indokaival egyetértek. A túlzott szerencsejáték függőséget okoz, így a törvénymódosítás közegészségügyi indokolása szerintem helytálló.
Az Európai Unió Bíróságának döntésével egyet értek, mely szerint a külföldi szereplők kirekesztése a piacról számos szempontból aggályos. A teljes kizárás egyet jelent túlzott állami befolyással, mely következtében kialakulhat egy, a szabályozás céljával teljesen ellentétes helyzet. Jóllehet, hogy az állam ilyen mértékű beavatkozása eltorzítja a piac működését, amely pedig teljesen ellentétes lenne az Európai Unió által elérni kívánt értékekkel.
Összegezve, véleményem szerint Magyarországnak a jelenlegi szabályozást módosítania kellene, méghozzá úgy, hogy a külföldi piaci szereplők is részt vehessenek a koncessziós kiírásokban, és olyan pályázati feltételeket állítani, amelyet nem csak a magyar piac bizonyos szereplői tudnak teljesíteni. Továbbá célszerű lenne létrehozni egy olyan intézményrendszert, amely a piacnak ezt a területét felügyeli. Ezzel hazánk feloldaná a jelenlegi problémát, és biztonságosan, diszkriminációmentesen valósulhatna meg az online szerencsejáték szervezés. Hazánk szempontjából természetesen jó a jelenlegi helyzet, hiszen kézben tudják a tartani az online szerencsejáték szervezést, és ezzel még a központi költségvetés bevételeit is növelik. A nemzetközi szereplők helyzetét viszont jelentősen rontja a kialakított helyzet, így ők támadják a magyar szabályozást. Végső soron mind a két fél a saját érdekeit, és a saját anyagi szempontjait szem előtt tartva cselekszik. Ebben a szituációban is igaz az a mondás, hogy az „üléspontom meghatározza az álláspontomat”.
Oldalak