Újra terítéken a Brexit-kérdés?!

  • 11 December 2017
  • Kutatócsoport2

Már-már elülni látszottak a Brexitről szóló folyamatos híráradat, amikor nemrég ismét egy esetleges Brexit-szavazás lehetőségét rebesgető hírek láttak napvilágot. Mind ismerjük a közelmúlt Brexittel kapcsolatos történéseit. A döntés, miszerint a britek többsége népszavazáson az EU-ból való kilépésre voksolt, eldönteni látszott a kérdést, úgy úgy tűnt, hogy a szavazás eredményének megfelelően a további események is determináltakká váltak. De akkor miért került ismét napirendre az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból?

A Survation – az egyik legnagyobb brit közvélemény-kutató cég – legfrissebb felmérése szerint a britek többsége, pontosabban „jelentős relatív többsége” tart az EU-tagság megszűnésétől. A megkérdezettek mintegy 35%-a tart attól, hogy az Unióból való kilépést követően a személyes anyagi helyzete rosszabbra fog fordulni. A válaszadók 41%-a nyilatkozott akként, hogy félelemmel tekint az EU-tagság utáni időszakra, mivel nem teljes mértékben tisztázottak még jelenleg a tagság megszűnésének feltételei. A felmérés szerint a választók többsége szeretné, ha a kilépés feltételrendszeréről később megkötendő szerződésről is népszavazáson fejezhetnék ki az álláspontjukat a társadalom tagjai. Az aggályok érthetőek, hiszen abban a valószínűnek tűnő helyzetben, ha a kilépés feltételeiről szóló megállapodás értelmében az Egyesült Királyság csak – különböző jogcímeken teljesítendő – jelentős pénzösszegek megfizetésével válhat ki az EU-ból, akkor értelemszerűen ezen összegek előteremtése közvetett vagy akár közvetlen módon kihatással lesz a britek személyes anyagi körülményeire is (pl.: esetlegesen megnövekedő adóterhek).

Az utóbbi napokban ráadásul a közvélemény is élesen támadni kezdte a brit vezetést, ugyanis elmaradt az áttörés, amelyet Theresa May brüsszeli tárgyalásától várt az orszég, és természetesen a világ is. Az európai bizottság elnökével folytatott egyeztetésén az értesülések szerint közeledtek ugyan az álláspontok, de végső megállapodásra nem kerül sor a két fél között. A megbeszélés azért volt igazán jelentős, mert ekkor alapozták volna meg a tervek szerint a kiválás pontos feltételeit a december 14-én kezdődő EU-csúcsot megelőzően, ahol is a tagállamok hivatalosan is áldásukat adják a Brexitre.

A közhangulatnak szintén nem kedvezett az Európai Bizottság azon tájékoztatása sem, miszerint az előirányzott menetrenddel ellentétben 2023-ban London mégsem viselheti majd az Európa kulturális fővárosa címet. A közlemény indoklása lényegében arról szólt, hogy kulturális főváros csak EU-tag, vagy tagjelölt és az Európai Gazdasági Térség tagországainak valamely városa lehet. A Brexittel pedig London 2019-től immár egyik feltételnek sem fog megfelelni. Kissé azonban sántít az érvelés, hiszen e címet többek között már Isztambul és Reykjavík is magáénak mondhatta korábban.

Mindeközben pedig a Facebook és a Twitter is, engedve a politikai nyomásnak, hozzájárult ahhoz, hogy adatokat szolgáltasson annak érdekében, hogy a hatóságok kivizsgálhassák azt az orosz propagandát, amely állításuk szerint a népszavazás eredményét befolyásolta. Míg a Facebook és a Twitter is az elkövetkező hetekre ígérte az adatszolgáltatást, a Google is ígéretet tett arra, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel segítségek nyújt a vádbeli cselekmények felderítéséhez és a tényleges történet tisztázásához.

Mik a reális kilátások?

Az jövőre vonatkozó kilátások latolgatásakor nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a brit végek első számú kereskedelmi partnere maga az Európai Unió. A kiválás tényével pedig ezen gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok alapjaiban fognak megváltozni. Kiválván az EU nyújtotta belső piacból és vámunióból, kereskedelmi kapcsolatok nehézkesebbé és bonyolultabbá válása várható, emellett természetesen áremelkedéssel is számolni kell majd a határokon átnyúló ügyletek esetében. Ha pedig Nagy-Britannia vissza kívánja állítani a kedvező export – és import feltételeket, az ezeket biztosító szabadkereskedelmi egyezményeket magának kell majd megkötnie.

Mindent összevetve tehát a jelenlegi Brexit helyzet nem kimondottan bíztató, de még mindig nem kőbe vésett, az elkövetkező tárgyalások miatt az még mindenképpen képlékeny állapotú. Azt minden bizonnyal kijelenthetjük, hogy Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból igen komoly kihatással lesz a brit élet majd’ minden területére. A küszöbön álló jelentős változások miatt pedig teljes mértékben érthető a nyugtalan légkör.

 

Készítette: Gaál Szilvia, joghallgató

Források:

https://mno.hu/kulfold/johet-az-ujabb-brexitnepszavazas-2431582  

http://hvg.hu/gazdasag/20171204_Brexit_most_a_brit_orszagreszek_estek_neki_a_londoni_kormanynak?utm_expid=1324304-23.8USXuGWPRhWtdjJmATShwQ.0&utm_referrer=http%3A%2F%2Fhvg.hu%2Fcimke%2FBrexit

http://hvg.hu/vilag/20171123_A_Brexittel_bukjak_a_britek_az_Europa_kulturalis_fovarosa_cimet_is

http://hvg.hu/tudomany/20171129_facebook_twitter_orosz_propaganda_brexit_britek_politika_adatok?utm_expid=1324304-23.8USXuGWPRhWtdjJmATShwQ.0

 

 

 

 

 

 

 

Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: 
Land grabbing: 
PPP: 
Energiakornyezet: