"Ubexit" – avagy hazai fronton forrósodik tovább a kivonulások nyara

  • 22 July 2016
  • Kutatócsoport2

Július 13-án döntő jelentőségű fordulat következett be az Uber konfliktusoktól nem éppen mentes magyarországi történetében: bejelentették ugyanis, hogy nem tudnak eleget tenni az éppen egy hónappal korábban elfogadott, július 24-én életbe lépő "új taxistörvénynek", így aznap déltől felfüggesztik szolgáltatásukat hazánkban.

A szóban forgó törvény számos súlyos szankciót – mint például az applikáció letiltását – helyezett kilátásba azok tekintetében, akik jogellenesen működő taxiszolgáltatást kínálnak. Konkrétan tehát nem került betiltásra az Uber, mindössze egy olyan szabályozást alakítottak ki, amivel a céget a taxisokkal “egy sorba állítva” megfosztották a rendszerükben rejlő előnyöktől. Hasonlóan fogalmazott Rob Khazzam, az Uber közép-európai vezetője, valamint Fekete Zoltán, a cég magyarországi ügyvezetője is. Utóbbi kiemelte, hogy a cég hosszas mérlegelés után jutott erre a döntésre (májusban még úgy fogalmazott, hogy az „Uber marad és tárgyalni akar”), azonban a jogszabálymódosítás nyomán sofőrjeiket is szankciók fenyegetnék, amelyeknek nem szeretnék kitenni a növekvő, jelenleg 1200 főt számláló tábort. Megjegyzendő, hogy az Uber működésének már az ellehetetlenítése is érdekes kérdéseket vet fel uniós színtéren, ugyanis a Bizottság arra kérte a tagállamok kormányait, hogy azok ne büntessék, ne tiltsák az olyan új, közösségi alapon működő szolgáltatásokat, mint az Uber vagy az Airbnb, maximum a legvégső esetben, ha nem marad más eszközük. Igaz, hazánk esete nem tekinthető kirívónak az Uber európai megítélésének erősen vegyes körképéből: a cég Berlinből és Münchenből is kivonulni kényszerült, a franciák pedig legutóbb egy 1,2 millió eurós büntetést szabtak ki, amelyet egy akár ötéves börtönbüntetés is kísérhet a cég két vezetője ellen.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a cég bejelentésére reagálva határozott hangvételű közleményében kiemelte, hogy az Uber versenyelőnyére oly módon tett szert, hogy adóelkerüléssel és a magyar jogszabályok semmibevételével, engedély nélkül végzett személyszállító tevékenységet, mindennek pedig más országokban betiltások, korlátozások lettek a következményei. A Minisztérium hangsúlyozta az innovatív megoldások irányában tanúsított, támogató kormányzati magatartást is, amelyet azonban szigorúan az egyenlőség és törvényesség elveinek talaján tart értelmezhetőnek. A közlemény végül kitér arra is, hogy a kormány és a parlament számos intézkedéssel igyekezett az Uber tevékenységét legális útra terelni, jelen döntés azonban annak a jele, hogy a cég „nem vállalja a tisztességes piaci versenyt és törvényes működést”, e helyett inkább kivonul Magyarországról.

Ezt követően az Uber szintén közleményt adott ki, melyben pontról pontra válaszolt az NFM-kommentárban felhozott, általuk ténybeli pontatlanságoknak minősített érvekre:

  • az Uber Hungary Kft. a hatályos magyar jogszabályok szerint működő vállalkozás;
  • 2015-ben 15 millió forint adót és járulékot fizetett, amely bevételarányosan messze meghaladja a taxiscégek által befizetett adó mennyiségét;
  • az Uber-sofőrök minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, amely nekik személyenként 200 ezer forintjukba került;
  • az állam nem mutatott hajlandóságot korrekt egyeztetésekre: több, mint ötven alkalommal kért hivatalos formában találkozót több, mint tíz különböző kormányzati politikustól, végeredményben pedig mindössze két találkozóra került sor az NFM-mel, melyek eredménytelenül végződtek;
  • az állam követelései alapvetően a platform ”lelkének” számító elemek megváltoztatására irányultak (hagyjon fel az online díjkalkulációval, tegye lehetővé a készpénzes fizetést, szereltessen be taxiórát), továbbá azt is kérték a cégtől, hogy emelje meg az árait egy hatóságilag meghatározott szintre.

Mindezek alapján tehát az Uber az (ideiglenes) távozás mellett döntött, ez a tény azonban remélhetőleg nem jelenti a jelenlegi rendszerünk megmerevedését. Az NFM parlamenti államtitkára ugyanis kiemelte, hogy a kivonulással nem szűnik meg a taxisok ellenőrzése, céljuk a centralizálás, a személy- és teherszállítás szakmai ellenőrzéseinek egységes rendszerbe foglalása. A hírek alapján bizakodásra van okuk az "állásukat" vesztett Uber-sofőröknek is, ugyanis közleményeik szerint a nemrégiben indult EZ Expressz nevű magyar közösségi futárcég, valamint a miniBUD, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér hivatalos minibuszszolgáltatója is szívesen alkalmazná őket.

Az Uber azonban távolról sem éget fel minden hidat maga mögött. A magyarországi leánycég nem szűnik meg, sőt, a személyszállító szolgáltatás felfüggesztése után is lobbizik majd a szabályozás megváltoztatása érdekében, valamint az sem kizárt, hogy valamilyen más Uber-szolgáltatással (például ételszállítással) jelenjenek meg a jövőben a magyar piacon. 609 napos működésének felfüggesztését igyekszik a helyzethez mérten pozitív hangulatban véghez vinni, felhasználóitól rövid, a legszebb pillanatokból összeállított videóval búcsúzik, a leghűségesebb hazai felhasználók ingyenes, nemzetközileg beváltható utakat kapnak ajándékba, valamint az Uber-sofőrök Az utolsó kör néven hat kilométeres tiszteletkörre indulnak a Hősök teréről július 23-án.

 

Készítette: Kanyuk Petra Ágnes, joghallgató

Hozzászólások

Az Uberhez hasonlóan működő szlovákiai taxicég, a HOPIN facebook-on toborozza sofőrjeit! Odahaza leverte az Ubert is. A cég úgy tervezi, amint elég sofőr lesz, beindul a szolgáltatásuk Magyarországon is.

 

http://hvg.hu/vallalat_vezeto/20170126_HOPIN_taxiapp_Budapest

Tamás Miklós, a City Taxi vezetője úgy nyilatkozott, hogy fuvarszámban akár 50-60 százalékos növekedést is elkönyvelhettek a taxisok.

Egészen pontosan: a korábban illegálisan működő szolgáltatók – például az Uber és egyéb cégek – eltűnésével növekedett az egy autóra jutó megrendelések száma. Ez társaságonként különböző hatást váltott ki, vannak fuvarszervezők, amelyek szerint partnereik a korábbi napi 12-14 utas helyett ma már 16-20-at is fel tudnak venni.

http://www.vg.hu/vallalatok/szolgaltatas/az-online-kassza-megmozgatja-a-...

A Reuters cikke szerint összesen 2,8 milliárd dolláros nettó veszteséget kellett elkönyvelnie az Ubernek, az árbevétel ugyanakkor 6,5 milliárd dollárra nőtt, miközben a foglalások meghaladták a 20 milliárd dollárt. A magáncég összértéke ezzel 68 milliárd dollárra nőtt, ugyanakkor az idei első negyedévről nem közöltek adatokat – ezt, ilyen besorolású cégként, nem is kötelező megtenniük. http://www.reuters.com/article/us-uber-tech-results-idUSKBN17G1IB

Oldalak