Online piacfelügyelet az Európai Unióban

  • 16 June 2020
  • Kutatócsoport2

Bevezetés

A világgazdaságában az elmúlt 40 évben számos dolog megváltozott. Az áruforgalom korábban viszonylag ellenőrizhető és kiszámítható útvonalakon zajlott így azok a piacfelügyeleti intézkedések, intézményrendszer és hatáskörök, amelyek egy hatékony rendszer alapját képezhették, mára nem feltétlenül alkalmasak ugyanazon magas szintű fogyasztói biztonság megteremtésére. A beazonosítható gyártók, a belső piacon letelepedett forgalmazók, fizikai üzletek és piacok körülményei közé megteremtett szabályok már nem alkalmasak az online piac nyújtotta piacfelügyeleti kihívásokkal szembenézni.

Az áruforgalom nagymértékű növekedése, a személyes megrendeléseken keresztül Európai Unióba áramló termékmennyiség már nem ellenőrizhető és követhető a hagyományos módszerekkel. [1] Egy online bolt megjelenített ajánlatai mögött nem feltétlenül található, kiváltképp nem az Európai Unióban letelepedett kereskedő raktárkészlete. [2]  Ezen felül az Európai Unióba belépett majd visszavett árukból már az Unió határain belül ún. visszavételi raktárak jönnek létre, amelyek- egészen mostanáig - kívül estek a piacfelügyeleti hatóságok ellenőrzési körén.

Ugyanakkor a fogyasztók az EU-n belül és kívül gyártott termékekkel kapcsolatban ugyanolyan szintű védelmet várnak el. Globalizált világunkban továbbra is kihívást jelent annak biztosítása, hogy az importált termékek is megfeleljenek az uniós előírásoknak, és ne jussanak tisztességtelen versenyelőnyhöz az uniós szabályok megszegésével. Az importált termékeket elvileg az egységes piacra való belépésükkor ellenőrizni kell. Azonban az importált termékek mennyisége lehetetlenné teszi, hogy minden szállítmányt ellenőrizzenek. 2015-ben az uniós piacokra kerülő termékek több mint 30 %-a importból származott. Becsült értékük csaknem 750 milliárd EUR volt.[3] 

Az európai piacfelügyeleti rendszer gyengeségeit érzékelve, egyik lehetséges megoldásként az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2019. június 20-án elfogadta az (EU) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről szóló 2019/1020 EU rendeletet, az úgynevezett „árucsomag” (Goods Package) intézkedési program részeként, amely a fent részletezett problémakörök némelyikére adekvát megoldást képes nyújtani.[4]

Új elemek a piacfelügyeleti hatóságok eszköztárában

A piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről szóló 2019/1020 rendelet[5] néhány kiváló új elemet vezet be, például az EU vizsgáló laboratóriumok és nemzeti kapcsolattartójának kijelölésének lehetőségét. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a tagállami hatóságok számára meg kell adni az ahhoz szükséges eszközöket, amellyel hatékonyan lehet fellépni annak érdekében, hogy veszélyes és nem megfelelő termékeket ne lehessen európai piacra dobni.

A múltban a piacfelügyeleti hatóságoknak gyakran jelentett problémát annak meghatározása, hogy honnan származik egy termék, és ki hozta forgalomba. Következésképpen a hatóságok küzdenek e termékek megfelelőségének ellenőrzésével. Ezért fontos, hogy a rendelet előirányozza, hogy a gazdasági szereplőknek rendelkezniük kell az EU területén egy meghatalmazott kapcsolattartóval, aki a tagállamok hatóságainak megfelelőségi információkat szolgáltathat. A megfelelőségért felelős személy elérhetőségeit fel kell tüntetni a terméken, annak csomagolásán, a csomagban vagy a kísérő okmányon is.

A balesetek és sérülések páneurópai adatbázisa

Az európai fogyasztási cikkek jogi szabályozási keretrendszerének hatékonysága nagyban függ a Bizottság és a tagállamok azon képességétől, hogy képesek-e a problémákat beazonosítani. A háztartásban előforduló és szabadidős balesetekkel kapcsolatos adatok rendszeres felügyeletének fontos szerepet kell játszania ebben az azonosításban. Fontos, hogy a hatóságok hozzáférjenek az egész EU-ra kiterjedő baleseti adatokhoz, hogy segítsék őket a felügyeleti tevékenységeik meghatározásában és végrehajtásában. Ehhez hasonló rendszer már működik az Egyesült Államokban. A NEISS egy olya adatbázis, amely statisztikai becsléseket nyújt a fogyasztói termékekkel kapcsolatos sérülésekről, körülbelül 100 kórházi sürgősségi helyiség valószínűségi mintájából.[6]  Ezenkívül további adatokat gyűjt mind felügyeleti, akár nyomozási szinten. A NEISS adatait a sürgősségi osztályok folyamatos rutin megfigyelésével, a különleges sürgősségi osztályok felügyeleti tevékenységeivel, a sérülteket követő telefonos interjúkkal, valamint a sérültekkel és a tanúkkal végzett helyszíni vizsgálatokkal gyűjti. [7] Az összegyűjtött adatok azonosítják a meghatározott fogyasztási cikkekkel kapcsolatos sérüléseket, és lehetővé teszik az adott termék további tanulmányozását.

Az online értékesített termékek biztonságának javítása

A platformokon keresztül történő online értékesítés további és új problémákat vet fel a piacfelügyeleti hatóságok számára. Például a fogyasztók a termékeket az EU-n kívülről közvetlenül otthonukba rendelhetik, kikerülve a vámvizsgálatot, vagy a megfelelőségi ellenőrzést. A legtöbb tagállamban nem léteznek külön stratégiák, vagy még nagyon korai szakaszában vannak az online értékesítés felügyeletére vonatkozó koncepciók kidolgozására. 2017 júliusában az Európai Bizottság iránymutatásokat[8] adott ki arról, hogy miként segíthetjük a nemzeti piacfelügyeleti hatóságokat az online értékesített termékek jobb ellenőrzésében8. Ezek azonban nem kötelezők a tagállamokra, és a bevált gyakorlatra vonatkozó ilyen egyszerű útmutatás nem elegendő a probléma megoldásához. 

A jogi keret adaptálása az internethez csatlakoztatott termékek vonatkozásában

Az ’Internet of Things’, vagy rövidítve ’IoT’ magyarul a ’dolgok (tárgyak) internete’, mellyel a mindennapjainkban használt eszközök (például háztartási gépek, autók, mérőórák, pénztárgépek stb.), az interneten keresztül is elérhetőek, és képesek egymással akár önállóan is kommunikálni. Ennek a kommunikációnak a motorja az ún. M2M (machine-to-machine) technológia, ami olyan adatáramlást jelent, mely emberi közreműködés nélkül, gépek között zajlik. Miközben a csatlakoztatott termékek száma növekszik, sok ilyen terméket a rendszerbe ágyazott alapvető biztonsági funkciók nélkül gyártanak, hogy megakadályozzák a kibertámadásokat és a visszaéléseket. Ezért sürgősen szükség van az EU szakpolitikai intézkedésére a kiberbiztonsági kockázatok csökkentése érdekében.[9] A kibertámadások száma évente növekszik, ami mögött többek között az áll, hogy a termékek nagy része alapvető IT biztonsági funkciókkal sem rendelkezik. Legutóbb az úgynevezett connected toys, azaz internetre csatlakozott játékok kapcsán merültek fel aggályok. Egyes játékbabák (My Friend Cayla) és (i-Que) súlyosan kockázatokat tártak fel a norvégiai vizsgálatok során. A játékok alkalmasak voltak mobilalapú távoli kommunikációra, így lényegében pár egyszerű lépessel bárki csatlakozni tudott hozzá és a babába épített mikrofonon keresztül bluetooth alapon kommunikálni tudott a gyerekekkel[10]. Egy másik esetben[11] gyerekeknek gyártott okosórák valós idejű geolokációs adatait lehetett villámgyorsan meghackelni. Legutóbb pedig a Mirai nevű malware támadás tette elérhetetlenné az Amazon eszközeit és olyan alkalmazásokat, mint a Spotify és a Netflix. [12] Ezek szabályozása nehézkes, ugyanis egy új típusú megközelítést szükségeltet, hiszen konkrét megfelelőségi szabvány nélkül a jelenlegi szabályok alapján ezen készülékek jelentette kockázatokat különféle rendszerekben kell értékelni. Annak ellenére, hogy a gyártók kötelesek csak a biztonságos termékeket forgalmazni a piacon, a „biztonság” jelenlegi fogalma túlságosan szűk, és nem védi a fogyasztókat az csatlakoztatott eszközökkel kapcsolatos biztonsági hibáktól. A termékbiztonságot a hagyományos értelemben csak a fogyasztók egészségének vagy fizikai integritásának esetleges károsodása tekintetében érti a jelenlegi szabályozás, például a káros kémiai összetevőknek való kitettség vagy a fizikai sérülések vonatkozásában. Ez a termékbiztonsági koncepció elavult, az internethez csatlakozó készülékek esetében más megközelítést kell alkalmazni.

***

Számos tanulmány, jogalkotást előkészítő szakértői anyag foglalkozik azzal, hogy a piacfelügyeleti rendszert hogyan lehet felkészíteni az előttünk álló kihívásokra. Mindegyik közös elemét képezi a fogyasztók tudatosítása, az összehangol ellenőrzések folytatása, a folyamatos terméktesztelés, minőségi védjegyek kialakítása és az együttműködés a harmadik országokban letelepedett gyártókkal és forgalmazókkal. Ezek a módszerek nem újak, megvalósításuk sok esetben összehangolt európai fellépéssel lehetséges, szakpolitikai akarat és pénzügyi források szükségeltetnek.

 

Készítette: Dr. Hajnal Zsolt, egyetemi adjunktus, DE ÁJK

A tanulmány az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programja keretében készült (DE III. komplex fogyasztóvédelmi kutatás).

Források jegyzéke:


[1] V. Jadhav & M. Khanna, “Factors Influencing Online Buying Behavior of College Students: A Qualitative Analysis”, The Qualitative Report 2016, Vol. 21, No.1, 2016, pp.1-15

[2] V. J Massad and K. Berardelli, “The Roles of Bounded Rationality and Ethical Self-efficacy in Online Shopping Orientation”, Academy of Marketing Studies Journal, Vol. 20, No.3, 2016, pp. 26-37

[3] SWD(2017)466.

[4] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról OJ L 169, 25.6.2019, p. 1–44

[5] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról

[6] Marker, D and Lo, A, Update of the NEISS sampling Frame and Sample, Rockville, MD: Westat, Inc. 1996

[7] NEISS, “The National Electronic Injury Surveillance System: A tool for Researchers, Division of Hazard and Injury Data Systems, U.S. Consumer Product Safety Commission, March 2000, p.7

[8] Commission notice on the market surveillance of products sold online, http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/EN/TXT/HTML/?uri=CELEX:52017XC0801(01)&from=EN

[9] ANEC-BEUC position paper on cybersecurity of connected products (including European Cybersecurity Act)  http://www.anec.eu/images/Publications/position-papers/Digital/ANEC-DIGI...

[12] A fogyasztóvédelmi intézmény-, eljárás- és eszközrendszer megismertetése tárgyú tantermi képzési segédanyag, mProve Solutions Kft Budapest, 2018. augusztus 21. 17-25.

 

Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 
16th Anniversary: