Ombudsman: aggályos, hogy a 18 év alatti prostituáltakat nem áldozatként, hanem elkövetőként kezelik

  • 26 March 2018
  • Kutatócsoport2

Vitathatatlan, hogy a gyermekprostitúció nem kizárólag rendészeti kérdés, és nem is csak a gyermekvédelmi szakellátást érinti, hanem komplex társadalmi problémának minősül. 2011-ben Szabó Máté országgyűlési biztos hivatalból vizsgálatot folytatott annak feltárása érdekében, hogy jelen van-e Magyarországon a gyermekprostitúció jelensége és azon szervek, melyek a gyermekek védelmére hivatottak, milyen intézkedéseket tesznek, ha ezzel a jelenséggel találkoznak. Székely László, az alapvető jogok biztosa hivatalból utóvizsgálatot indított a 2011-es vizsgálat óta eltelt hosszabb időszak jogszabályi változásaira és jogalkalmazási tapasztalataira figyelemmel. Célja többek között annak áttekintése volt, hogy a jogszabályváltozások milyen módon adaptálódtak, valamint, hogy teljesülnek-e a Magyarországot terhelő európai uniós, illetve nemzetközi emberi jogi kötelezettségek.

Magyarországon 2015. július 2-án hirdették ki a gyermekek szexuális kizsákmányolása és zaklatása elleni védelemről szóló Lanzarote-i Egyezményt, melynek értelmében gyermekprostitúció a 18 év alatti gyermek szexuális cselekményhez történő felhasználásának a tényét jelenti, ha fizetségként pénzt, javadalmazást vagy bármilyen egyéb juttatást adnak vagy ígérnek, függetlenül attól, hogy a fizetséget, az ígéretet vagy a juttatást a gyermeknek vagy harmadik személynek biztosítják-e. Az ombudsman kiemeli, hogy fogalmilag kizártnak tartja az önkéntességet a prostitúcióban, amennyiben azt 18. életévét be nem töltött személy végzi. Minden esetben abból kell kiindulni, hogy a prostitúciós tevékenységet valamilyen fizikai, lelki, gazdasági kényszer vagy fenyegetés hatására folytatja. Álláspontja szerint az állam gyermekvédelmi kötelezettségéből is levezethető, hogy kivételt nem engedő módon minden esetben kényszer áldozatának kell tekinteni azt a 18. életévét be nem töltött személyt, aki prostitúciós tevékenységet végez. Úgy véli, hogy az önkéntesség nem fogadható el magyarázatként ilyen esetekben, hiszen nem kizárt, hogy a 18. életévét be nem töltött személy nincs tudatában annak, hogy áldozat, vagy nem érzi magát annak, mert a kényszer nem látványos, például valamilyen függőség motiválja. Összeegyeztethetetlen az emberi méltósághoz való joggal az a helyzet, hogy egy kényszerhelyzetben lévő személyt áldozatként büntetőjogi, vagy szabálysértési jogi szankció fenyeget.

Az utóvizsgálat megerősítette, hogy sajnálatos módon szinte minden megkeresett megyében és a fővárosban is jelen van a gyermekprostitúció, mint tevékenység, azonban a látencia miatt az ilyen cselekményeknek csak kisebb hányada kerül a gyermekvédelmi hatóságok és a rendőrség látókörébe. A jelentés azt is kiemeli, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyermekek súlyosan veszélyeztetettnek számítanak, másokhoz képest könnyebben válhatnak szexuális kizsákmányolás áldozatává. Az ombudsman aggályosnak tartja, hogy a hatályos jogszabályok alapján szabálysértési eljárás folytatható le tiltott prostitúciós tevékenység miatt a 14 és 18 év közötti személlyel szemben, valamint adott esetben a bíróság akár elzárást is kiszabhat, és a szabálysértési felelősség alól kizárólag akkor mentesülhet, ha bizonyítható az, hogy a prostitúciós tevékenységet kényszer vagy fenyegetés hatására követte el. A rendőrség nem áldozatként, hanem elkövetőként kezeli a 18. életévüket be nem töltött személyeket a tiltott prostitúciós tevékenysége észlelésekor, ellenük szabálysértési eljárást kezdeményeznek. A problémát az jelenti, hogy magát a kényszert, fenyegetést nehezen lehet bizonyítani, a gyermekek nem tesznek feljelentést az őket prostitúcióra rábíró személyek ellen.

Számos problémára megoldást jelentene, ha a 18 év alatti személyek esetén nem kerülhetne sor tiltott prostitúció miatt szabálysértési eljárás lefolytatására, ezért az ombudsman megfontolásra javasolta a belügyminiszternek, hogy kezdeményezze a szabálysértési törvény módosítását. Ezen túlmenően azt javasolta, hogy indítsanak olyan képzéseket, amelyek segítik a gyermekvédelemben dolgozókat a gyermekprostitúció felismerésében, valamint egy specifikus intézkedéscsomag kidolgozását is kezdeményezte, melynek keretében figyelmet fordítanának többek között a gyermekek jogtudatosítására is. Felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy támogassa azon szakértői munkacsoport által kezdeményezett javaslatokat, amely a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekeket érintő gyermekprostitúciós fenyegetés visszaszorításán dolgozik, valamint felkérte az országos rendőrfőkapitányt többek között arra, hogy tegyék mindenhol érdemivé és folyamatossá a megyei rendőri szervek és a gyermekotthonok közötti együttműködést.

 

Az összefoglalót készítette: Gulyás Lilla, joghallgató

 

Felhasznált források:

 

Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: 
Land grabbing: 
PPP: 
Energiakornyezet: 
Tudományos folyóirat: