Újabb lengyel devizahiteles ügy az EUB előtt

  • 2023/05/19
  • Kutatócsoport2

Anthony Michael Collins főtanácsnok nemrég közzétett indítványában ismét egy lengyel devizahiteles ügyben fejtette ki érveit, mely alapját egy lengyel bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás adta. A 2008-as válság kitörését követően számos bírósági perben sorakoztak fel egymással szemben az adósok és a hitelintézetek Európa szerte, a drasztikusan megemelt kamatlábak következtében. A lengyel bíróságok joggyakorlatát tekintve megfigyelhetjük, hogy az esetek nagy többségében az adósok védelmére keltek, ugyanakkor ebben az ügyben még nincsen jogerős ítélet, azonban figyelemre méltó a főtanácsnok indítványában megfogalmazott előzetes vélemény. Tovább... (Remete Roland)

Az osztrák kiigazítási mechanizmus jogi megítélése

  • 2023/05/11
  • Kutatócsoport2

Hazánkból évről évre egyre több munkavállaló vándorol más tagállamba vagy épp külföldre a magasabb kereseti lehetőségek érdekében. Jelen tanulmány keretei között azt vizsgálom, hogy az uniós jogban lefektetett, a más tagállamból érkező munkavállalókat érintő jogok mennyiben érvényesülnek a gyakorlatban. Ezzel összefüggésben érdemes megvizsgálni az osztrák szabályozás tartalmát, az uniós joggal való összhangját, lévén, hogy nyugati szomszédunk az egyik fő célországa a magyar munkavállalóknak. Tovább... (Kovács Adrienn Lilla)

Pilótaszékben az EU? A légi közlekedés uniós politikája

  • 2023/05/03
  • Kutatócsoport2

Gondoljunk bele, hogy napjainkban mennyire könnyen eljuthatunk A pontból B pontba repülőgéppel az Európai Unión belül! Ami minket illet, hazánkban a legtöbb uniós ország repülőgéppel történő eléréséhez a budapesti reptérre kell ellátogatnunk, ahol bár sokszor hosszú késésekkel állunk szemben, és a szolgáltatások minősége is hagy maga után némi kivetni valót, de összességében a határok könnyedebb leküzdése miatt elviseljük ezeket a hiányosságokat. Előrevetíthető, hogy a probléma oka többek között, hogy a külföldi tulajdonosok kezében lévő Budapest Airport az utóbbi időben a magyar állam visszaállamosítási kívánságlistáján igen előkelő helyet foglal el. A magyar állam minden lehetséges eszközt bevet a mihamarabbi visszaszerzésre, egyben a számára legkedvezőbb feltételekkel megvalósuló tranzakció nyélbeütésére, mivel azonban az állam akciója uniós jogi kérdéseket is felvet, azt az Unió sem tudja némán szemlélni. Tovább... (Hadházi Edit - Szücs Tamara Dóra)

Telefonlehallgatás engedélyezéséhez kapcsolódó indokolási kötelezettségről döntött az EUB

  • 2023/04/26
  • Kutatócsoport2

Az EUB szerint nem ellentétes az uniós joggal az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint a különleges nyomozási módszerek alkalmazását a bűnüldöző hatóságok indokolt és részletes kérelme nyomán engedélyező bírósági határozatokat előre meghatározott sablonszöveggel fogalmazzák, azok egyedi indokolást nem tartalmaznak. Akkor nem sérül az indokolási kötelezettség, ha a határozat az illetékes bűnüldöző hatóságok indokolt és részletes kérelmén alapul, és ha a határozat és az engedély iránti kérelem együttes olvasata alapján könnyen és egyértelműen megállapíthatóak az engedély megadásának indokai. Tovább... (Balogh Lilla)

A Törvényszék elutasította a Wizz Air megmentési támogatás tárgyában benyújtott megsemmisítési keresetét

  • 2023/04/13
  • Kutatócsoport2

Az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke a Románia által a Covid-19 világjárvánnyal összefüggésben a Blue Air légitársaságnak nyújtott támogatást jóváhagyó bizottsági határozat elleni keresetet teljes egészében elutasította. Az ügyben a felperes, a Wizz Air Hungary Légiközlekedési Zrt (továbbiakban: Wizz Air) volt, aki a Románia-Covid19: a Blue Air javára nyújtott támogatásra vonatkozó bizottsági határozat megsemmisítését kérte az EUMSZ 263.cikke alapján. Tovább... (Iványi Rita)

Digitális forradalom: a kriptovaluták felfedezése

  • 2023/04/06
  • Kutatócsoport2

Napjainkban újra a közérdeklődés középpontjába kerültek a kriptovaluták. Ezek kora nem most kezdődött, hiszen például a leghíresebb típus, a Bitcoin születése is 2008-ra datálható. Kérdésként merülhet fel azonban, hogy ezen eszközök a jövő fizetőeszközei, elhagyhatatlan befektetések vagy kockázatos üzletet jelentenek. A decentralizált, változékony digitális valuták veszélyeztetik az államok pénzügyi és monetáris rendszerek feletti ellenőrzését, növelhetik a rendszerszintű kockázatot, valamint elősegíthetik a pénzügyi bűnözést is.  Ezen okokból kifolyólag a kriptovaluták elleni fellépés globális szinten kulcsfontosságúvá vált, például Kína már 2021-ben megtiltotta a pénzintézeteknek és a fizetési vállalatoknak, hogy kriptovaluta-tranzakciókkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtsanak.  Korábbi bejegyzések már több szempontból körbejárták ezt a témakört (lásd. például: Budai Balázs Benjamin: A blockchain hype és a közigazgatási realitás), azonban a jelen írás a legfőbb szabályozási dilemmák bemutatására törekszik. Tovább... (Orosz Krisztián)

Oldalak