Tud-e repülni a lelőtt madár, avagy a takarékszövetkezetek integrációja hazánkban

  • 11 October 2015
  • Kutatócsoport4

A takarékszövetkezetek szabályozása 2013-tól alapjaiban változott meg, az újonnan elfogadott jogszabályi környezet miatt, melyben a közjogi jelleg dominál. Az utóbbi évek tendenciáit megfigyelve egy túlságosan autonóm helyzet felszámolását és centralizálását élhették meg a takarékszövetkezeti szféra szereplői. Így a címben feltett kérdésre keressük a választ, hogy valóban egyfajta lelövés történt-e, vagy a működőképesség fenntartására ezekre a beavatkozásokra valóban szükség volt. Tovább... (Hutóczki Katalin)

Mennyit ér a közszolgáltatás? A hulladékkezelési díjszabás alkotmányos problémái

  • 4 October 2015
  • Kutatócsoport4

A közszolgáltatások megszervezése minden háztartást érintő probléma, amely folyamat során érvényesülnie kell alapvető alkotmányos követelményeknek. A fogyasztók és a szolgáltatók érdekeinek védelme egyaránt azt kívánja meg, hogy a jogállamiság és az emberi jogok érvényre juttatásának elvei teljesüljenek. Hogyan lehetséges azonban a közszolgáltatások természetében rejlő információs aszimmetriát mérsékelni, a korrupciót kiküszöbölni a hulladékgazdálkodás szervezése esetében? Tovább... (Szilágyi Emese)

Kísérletezgetünk: önkormányzati feladatfinanszírozás

  • 27 September 2015
  • Kutatócsoport3

Az új önkormányzati törvény pénzügyi csodafegyvere volt a feladatfinanszírozás. Azt ígérte, hogy a kötelező önkormányzati feladatok működési kiadásait „feladatalapú” állami hozzájárulás fogja fedezni. Ezt természetesen mind az önkormányzatok, mind a minisztériumok támogatták – bár két teljesen eltérő értelmezés húzódott meg a feladatfinanszírozás fogalma mögött. De vajon mit is jelent nálunk a feladatfinanszírozás és végül a helyi vagy a központi kormányzat várakozásai teljesültek? Tovább... (Péteri Gábor)

Kié a közjog?

  • 20 September 2015
  • Kutatócsoport3

Az államtudományok kisajátítására irányuló törekvés ráirányítja a figyelmet a tudományterületek összefüggéseire. Állam nincs közjog nélkül, amelynek tudományai kiemelten foglalkoznak ezzel a témával. Miként a gazdaság-, a menedzsment- vagy a politikatudomány is. Az államtéma mindnyájuké, ezért senki másnak ne legyen csak a sajátja. Tovább... (Horváth M. Tamás)

Lásd Tóth Judit részletesebb hozzászólását.

Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? II.

  • 13 September 2015
  • Kutatócsoport3

A vízhez való jog többféle elnevezéssel és jelentéstartalommal bír a nemzetközi porondon. Az elnevezések és a mögöttes értelmezések eddig is színes skálája folyamatosan bővül – sajátos tartalmat nyerhet például az Európai Unió jogrendjében – ahogyan az Európai Parlament alig néhány napja megfogalmazott állásfoglalásából is megtudhatjuk. De miért is van szükség ezen új, sui generis emberi jogra? Segíthet-e a vízhez való jog elismerése az aktuális problémák kezelésében? Tovább... (Szilágyi János Ede)

3P: Életképtelen jogalkotási vadhajtás vagy a közösségi igények kielégítésének működőképes alternatívája?

  • 6 September 2015
  • Kutatócsoport3

Három P, vagyis PPP, mely akroníma a Public-Private Partnership, azaz a köz- és magánszektor partnersége kifejezés rövidítése, a 2000-es évek elejétől rendszeres időközönként fel-felbukkan a hazai médiumokban, hol pozitív, s az elmúlt években egyre inkább negatív kontextusban. A börtönök, illetve önkormányzati sportberuházások után most mint ahogy láthatjuk híreink között is a felsőoktatási PPP konstrukciók kiváltása kerül terítékre Magyarországon. De mégis, mennyi ilyen volt, van és végül kié is lesz? Tovább... (Varga Judit)

Oldalak