A vízhez való jog és a magyar víziközmű-szolgáltatások

  • 17 March 2016
  • Kutatócsoport4

A bejegyzés a vízhez való jog magyarországi érvényesülésével foglalkozik, és – a korábban már felvetett kérdésekhez kapcsolódva – alapvetően megtörtént ügyek kapcsán érinti a kérdést, elsődlegesen a víziközmű-szolgáltatásokra koncentrálva. Tovább... (Szilágyi János Ede)

Félreértett hatáskörök... avagy nemzetközi jog-e a kvóta-határozat?

  • 16 March 2016
  • Kutatócsoport3

A migrációs válság igen erősen próbára teszi az európai egység tartópilléreit. Az integráció történetében talán soha ilyen intenzitással nem merült fel az EU tagállamoktól elvárható szolidaritás kérdése, illetve, hogy ki és mennyiben felelős a kapcsolódó feladatok ellátásáért. És persze nem csupán a "feladatok tologatásáról" van szó. A migrációs válság európai szinten kínált megoldásaival szembeni ellenállás hatalmi, politikai érdekek érvényesítésének is az eszköze. Éppen ezért az Unió egy-egy lépésére meglehetősen extrém tagállami válaszok születhetnek. Ennek egyik példája az összefoglalóban tárgyalt kvótareferendum is.

Migrációs kihívások – hiányzó európai válaszok?

  • 13 March 2016
  • Kutatócsoport4

Néhány nappal ezelőtt a kormány migrációs válsághelyzetet hirdetett ki az egész ország területére. Az intézkedés természetesen több szempontból - szükséges-e, jogszerű-e, megfelel-e az alapvető alkotmányos követelményeknek - a figyelem középpontjába került. A rendészeti feladatellátás terén jelentkező kihívások és európai válaszok vizsgálata a most felszínre került problémák értelmezése szempontjából is lényeges. Tovább... (Madai Sándor)

Centralizációs lépések: a tankönyvpiac államosítása

  • 1 March 2016
  • Kutatócsoport4

Napjainkban az állam egyre erősebben jelenik meg az ezidáig többé-kevésbé piaci alapon működő szférákban. Ezt példázza a tankönyvpiac 2013-ban megindult államosítása is. A magánpiaci szektor állami bekebelezését az Alkotmánybíróság „szentesítette”. A testület döntése szomorú tanulsággal bír, ugyanis az „Alaptörvény védelmének legfőbb szerve” interpretációjával kiüresítette a tisztességes piaci verseny Alaptörvényben foglalt garanciáját. Tovább... (Szilágyi Emese)

Egy SZÉP történet vége? A magyar cafeteria-szabályozás és a nemzetközi jog

  • 21 February 2016
  • Kutatócsoport4

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkáltatók béren kívüli juttatásokban részesíthetik a munkavállalóikat, a munkabérnél előnyösebb adózási feltételek mellett. A magyar kormány 2011-ben jelentősen módosította a béren kívüli juttatások rendszerét, bevezetve a Széchenyi Pihenő Kártyát (SZÉP Kártya) és az Erzsébet utalványokat. Vajon összhangban vannak-e ezen intézkedések Magyarország uniós jogi és más nemzetközi jogi kötelezettség-vállalásaival? Tovább... (Szemesi Sándor)

Oldalak