Szereptévesztés megtámogatva – Az állam magánjogi szerepkörének anomáliái

  • 10 August 2015
  • Kutatócsoport3

 

Macintosh HD:Users:Niki:Documents:MTA DE Kutatócsoport:Az állam a polgári jogban:képek:contract.jpgAz állam közjogi státuszát tekintve a legfőbb szuverén, a legfőbb hatalom gyakorlója állampolgárai és területe felett, a nemzetközi közjog szabályai által biztosított immunitást élvezve más államok beavatkozása alól. A hatalom gyakorlása számos jog mellett azonban kötelezettségeket is ró az államra és szervezetére, amely kötelezettségek teljesítése adott esetben kivitelezhetetlen vagy gazdaságtalan a saját szervezetrendszerén belül. Gondolunk itt különösen a lakosság közszolgáltatásokkal, közjavakkal való ellátására. Az állam e kötelezettségei teljesítése érdekében a magánjog területén is megjelenik  polgári jogi szerződéseket köt a gazdaság szereplőivel, gazdasági társaságot alapít vagy annak tevékenységében tagként, részvényesként részt vesz, adott esetben kárt okoz állampolgárainak, vagy éppen a piaci versenyre hatást gyakorló magatartást fejt ki... Tovább... (Zoványi Nikolett)

 

Ki mint vet, úgy arat – de lesz mit? Gondolatok a települési adó bevezetéséről

  • 3 August 2015
  • Kutatócsoport3

A cím senkit ne tévesszen meg, nem a mezőgazdaságból élők várakozásairól lesz szó, hanem az alcímnek megfelelően a helyi önkormányzatok adómegállapítási jogosítványáról, bár kétség kívül az első témával is kapcsolatba hozható. A települési önkormányzatok 2015. január 1-től élhetnek azzal az új jogosítványukkal, hogy szabadon állapíthatnak meg olyan települési adót a helyi adókról szóló törvény (Htv.) értelmében, melyet más törvény nem tilt, feltéve, hogy az adótárgyra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. Ennek keretében számos új kérdés merül fel a helyi adórendszerrel, a települési adóval kapcsolatban. Többek között az, hogy a helyi adórendszer változásában milyen szerepet tölt be a települési adó. Mekkora a hajlandóság az új típusú adó bevezetésére az önkormányzatok részéről és melyek a legjellemzőbb megadóztatott adótárgyak? S mindez hogyan befolyásolja a helyi pénzügyi autonómia alakulását? Tovább...  (Bordás Péter​)

Ezt akartuk? Lakossági és polgármesteri vélemények az új helyi önkormányzati rendszerről

  • 1 August 2015
  • Kutatócsoport3

A helyi önkormányzati és közszolgáltatási rendszer szerteágazó problémáira a 2010. évi politikai váltás egysíkú megoldást kínált: mindent vissza a központba és korlátozzuk a helyi mozgásteret. De vajon jónak tartják ezt a városi polgármesterek és a lakosság is? Felmérésekkel arra kerestük a választ, hogy a közoktatási, a közüzemi szolgáltatások változásairól hogyan vélekednek az érintettek és mennyire fogadják el az önkormányzati gazdálkodás új értékeit. A válaszokból az derült ki, hogy az előző két és fél évtized decentralizációját mozgató értékek  alig változtak. A vélemények alapvetően a válaszadók politikai hovatartozása szerint különböznek, valamint kisebb mértékben a lakóhely, település mérete és így a regionális pozíció mentén is eltérnek. Tovább... (Péteri Gábor)

A pénzügyi felügyeletet ellátó MNB és a „Quaestor ügy”

  • 26 July 2015
  • Kutatócsoport3

A 2014-es és 2015-ös évek a brókercégek, hitelintézetek hanyatlásainak időszakai voltak. Szinte minden ember rendelkezik bankszámlával, kötvénnyel, ezért egy ilyen helyzet rendkívül nagy hatással van az emberek vagyoni viszonyaira; továbbá azt is érdemes megjegyezni, hogy egy hitelintézet bukása nem csak közvetlenül, de akár közvetetten – például az államháztartásra gyakorolt hatásával, vagy a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom megrendülésével – is okozhat károkat. Manapság sokat hallhatunk arról, hogy a MNB felügyeleti hatáskörében eljárva kezdeményezi egy-egy pénzügyi intézmény felszámolását, mivel Magyarországon a jegybank látja el a pénzügyi intézmények felügyeletét, amely többek között a 2007-től kezdődő, Európában 2008-ban eszkalálódó világválságnak köszönhető. Tovább... (Lovas Dóra)

 

Hallgatni arany, beszélni ezüst? Néhány gondolat az állami szférában dolgozók szólásszabadságáról és annak korlátairól

  • 27 June 2015
  • tundike

A szólásszabadság érvényesülésének megteremtésében az állam kiemelkedő szerepet játszik. Emellett az államnak olyan eszközök állnak rendelkezésére, amelyekkel az általa helyesnek tartott véleményeket, nézeteket preferálni tudja. Ilyen lehet akár az oktatási rendszer kialakítása, a tananyag meghatározása, a közszolgálati televíziók műsortartalma, és ide tartozik az is, hogy az állami szervek vezetői és alkalmazottai hogyan fejezhetik ki magukat mások előtt. Döntés kérdése, hogy az állam, illetve a kormányzat hogyan bánik a rendelkezésére álló eszközökkel. Ami azonban rendkívül problémás, hogy mi, a társadalom tagjai erről meglehetősen keveset tudunk. Tovább... (Balogh Éva)

Oldalak