Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? II.

  • 13 September 2015
  • Kutatócsoport3

A vízhez való jog többféle elnevezéssel és jelentéstartalommal bír a nemzetközi porondon. Az elnevezések és a mögöttes értelmezések eddig is színes skálája folyamatosan bővül – sajátos tartalmat nyerhet például az Európai Unió jogrendjében – ahogyan az Európai Parlament alig néhány napja megfogalmazott állásfoglalásából is megtudhatjuk. De miért is van szükség ezen új, sui generis emberi jogra? Segíthet-e a vízhez való jog elismerése az aktuális problémák kezelésében? Tovább... (Szilágyi János Ede)

3P: Életképtelen jogalkotási vadhajtás vagy a közösségi igények kielégítésének működőképes alternatívája?

  • 6 September 2015
  • Kutatócsoport3

Három P, vagyis PPP, mely akroníma a Public-Private Partnership, azaz a köz- és magánszektor partnersége kifejezés rövidítése, a 2000-es évek elejétől rendszeres időközönként fel-felbukkan a hazai médiumokban, hol pozitív, s az elmúlt években egyre inkább negatív kontextusban. A börtönök, illetve önkormányzati sportberuházások után most mint ahogy láthatjuk híreink között is a felsőoktatási PPP konstrukciók kiváltása kerül terítékre Magyarországon. De mégis, mennyi ilyen volt, van és végül kié is lesz? Tovább... (Varga Judit)

Üzenet mai iskoláinkba

  • 30 August 2015
  • Kutatócsoport3

Ha élne, vajon mit üzenne mai iskoláinkba Ady Endre? Bíztatná-e „a mindig újakat” a „zord” küzdelemre? Történelmietlen kérdések, mondhatják sokan, hiszen nem tudhatjuk rájuk a választ. Mindenesetre az elmúlt négy-öt esztendőben a magyar települések közszolgáltatási szervezeti keretei alapvető változásokon mentek keresztül – csakúgy, mint a közoktatás/köznevelés rendszere. Az alábbiakban a köznevelés rendszerének elmúlt néhány éves átalakulását tekintjük át mind nemzeti, mind lokális perspektívából. Tovább... (Pénzes Ferenc)

Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? Igényből az alapvető emberi jogként elismerés útján

  • 23 August 2015
  • Kutatócsoport3

Van-e alapvető emberi joga minden embernek az egészséges ivóvízhez? És van-e ilyen alapvető jogunk itt Magyarországon? Vajon a víz áru-e az Európai Unióban, vagy pedig olyan jószág, amelynek szolgáltatása kivételt képez kereskedelmi regulák alól? A vízhez való jog egyike napjaink aktuális (politikai) témáinak, jogi szempontból pedig különösen izgalmas kérdés, hogy vajon sikerülhet-e alapvető jogként történő elismerése a közeljövőben, illetve amennyiben igen, akkor milyen tartalommal. Mindeközben a kérdés egyre gyakrabban vetődik fel a víziközmű-szolgáltatások kapcsán is napjainkban, azt firtatva, hogy a nyújtott szolgáltatásnak vajon meg kell-e immáron felelnie a vízhez való jognak. Tovább... (Szilágyi János Ede​)

Szereptévesztés megtámogatva – Az állam magánjogi szerepkörének anomáliái

  • 10 August 2015
  • Kutatócsoport3

 

Macintosh HD:Users:Niki:Documents:MTA DE Kutatócsoport:Az állam a polgári jogban:képek:contract.jpgAz állam közjogi státuszát tekintve a legfőbb szuverén, a legfőbb hatalom gyakorlója állampolgárai és területe felett, a nemzetközi közjog szabályai által biztosított immunitást élvezve más államok beavatkozása alól. A hatalom gyakorlása számos jog mellett azonban kötelezettségeket is ró az államra és szervezetére, amely kötelezettségek teljesítése adott esetben kivitelezhetetlen vagy gazdaságtalan a saját szervezetrendszerén belül. Gondolunk itt különösen a lakosság közszolgáltatásokkal, közjavakkal való ellátására. Az állam e kötelezettségei teljesítése érdekében a magánjog területén is megjelenik  polgári jogi szerződéseket köt a gazdaság szereplőivel, gazdasági társaságot alapít vagy annak tevékenységében tagként, részvényesként részt vesz, adott esetben kárt okoz állampolgárainak, vagy éppen a piaci versenyre hatást gyakorló magatartást fejt ki... Tovább... (Zoványi Nikolett)

 

Ki mint vet, úgy arat – de lesz mit? Gondolatok a települési adó bevezetéséről

  • 3 August 2015
  • Kutatócsoport3

A cím senkit ne tévesszen meg, nem a mezőgazdaságból élők várakozásairól lesz szó, hanem az alcímnek megfelelően a helyi önkormányzatok adómegállapítási jogosítványáról, bár kétség kívül az első témával is kapcsolatba hozható. A települési önkormányzatok 2015. január 1-től élhetnek azzal az új jogosítványukkal, hogy szabadon állapíthatnak meg olyan települési adót a helyi adókról szóló törvény (Htv.) értelmében, melyet más törvény nem tilt, feltéve, hogy az adótárgyra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. Ennek keretében számos új kérdés merül fel a helyi adórendszerrel, a települési adóval kapcsolatban. Többek között az, hogy a helyi adórendszer változásában milyen szerepet tölt be a települési adó. Mekkora a hajlandóság az új típusú adó bevezetésére az önkormányzatok részéről és melyek a legjellemzőbb megadóztatott adótárgyak? S mindez hogyan befolyásolja a helyi pénzügyi autonómia alakulását? Tovább...  (Bordás Péter​)

Oldalak