A hibás termékekért való felelősség megítélése a KRONE-Verlag ügyben

  • 2021/06/21
  • Kutatócsoport2

Az Európai Unió Bírósága a KRONE – Verlag (C-65/20) ügyben 2021. június 10-én hozott ítéletében kimondta, hogy a hibás termékért való felelősségről szóló irányelv szerinti „hibás termék” fogalma nem terjed ki egy nyomtatott napilap példányára, amely pontatlan információt tartalmaz egy növény paramedicinális célú felhasználásáról, amelynek betartása kárt okozott a napilap olvasójának egészségében. Az irányelv értelmében tehát az újság kiadója nem vonható felelősségre. Az ítélet hozzájárul a hibás termékekért való felelősségről szóló irányelv alkalmazási körének tisztázásához, valamint az általa meghatározott objektív felelősség és más felelősségi rendszerek közötti határvonal meghúzásához. Tovább... (Karácsony Roxána)

A pénzügyi jogi tudományos együttműködés margójára

  • 2021/06/07
  • Kutatócsoport2

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszéke több éve tudományos kapcsolatban áll a lengyel Katolicki Uniwersytet Lubelski Pénzügyi Jogi Intézetével.  A kialakított kapcsolatrendszernek köszönhetően, az évek folyamán több közös adójogi kutatásra, szakmai rendezvényre került sor. A debreceni jogi kar részese a lengyel partneregyetem által kezdeményezett KULTAX Financial and Tax Law in Central Europe elnevezésű CEEPUS mobilitási együttműködésnek is. A legutóbbi konferencián, amely megtartására 2021. május 21-én került sor, egy aktuális témakör, a „Pénzügyi szabályozás a COVID-19 járvány idején” megvitatása történt. Tovább... (Lovas Dóra)

Ellentétes az uniós joggal a lengyel bírák visszahívhatóságának szabályozása

  • 2021/06/03
  • Kutatócsoport2

Michal Bobek főtanácsnok álláspontja szerint kifogásolható az a lengyel jogszabály, amely lehetővé teszi az igazságügyi miniszter számára – aki a legfőbb ügyész pozícióját is betölti – , hogy mérlegelése alapján bármikor kirendelhetők és visszahívhatók legyenek a magasabb szintű bíróságokhoz kirendelt bírák. A főtanácsnok kiemelte, hogy annak ellenére, hogy az uniós jog nem rögzíti a tagállamok számára alkalmazandó alkotmányos modellt, követelmény a hatalmi ágak alapvető szétválasztásának fenntartása. Tovább... (Németh-Kiss Szófia)

Döntött az EUB: az Amazon nyert az Európai Bizottsággal szemben

  • 2021/05/26
  • Kutatócsoport2

Margerethe Vestager versenyjogi biztos azzal vádolta meg az internetes kereskedelemmel foglalkozó amerikai céget, hogy az Amazon illegális alkut kötött a luxemburgi miniállam kormányával, így sokkal kevesebb adót fizet, mint versenytársai. Ezért az Európai Bizottság megközelítőleg 250 millió euró (300 millió dollár) adóhátralék megfizetésére kötelezte az Amazont, annak okán, hogy a cég „előnyben részesítése” az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésébe ütközik. Az Európai Unió Bírósága azonban kimondta, hogy nem részesült jogellenes állami támogatásban az Amazon-csoport luxemburgi leányvállalata, így megsemmisítette az Európai Bizottság határozatát. Tovább... (Karácsony Roxána)

Kérdések és válaszok: az Európai Bizottság irányelv javaslata a közös európai minimálbérre

  • 2021/05/18
  • Kutatócsoport2

A minimálbér-szabályozás szinte minden országban és gazdasági rendszerben ismert, azonban még sincs egységes szabályozása, ahogyan a minimálbér előnyeiről és hátrányairól szintén eltérő álláspontok alakultak ki. Különösen igaz ez az Európai Unió belső piacára, ahol a munkaerő szabad mozgásának biztosítása érdekében sarkalatos kérdéseket vet fel. Azok, akik az általános minimálbér bevezetése mellett állnak, ők azzal érvelnek, hogy a minimálbér növeli a munkavállalók életszínvonalát, csökkentik a szegénységet és a társadalomban lévő egyenlőtlenségeket, ugyanakkor pozitív, növelő hatással van a munkavállalási akaratra. Ezzel szemben vannak azok az országok, akik a minimálbér elleni álláspontot képviselnek, mert véleményük szerint gerjeszti a szegénységet és a munkanélküliséget. Jelen tanulmány e kérdéskört vizsgálja. Tovább... (Szabó Sarolta)

Légi utasok jogainak megítélése ügyében döntött az EUB: minden esetben jár átalánykártérítés?

  • 2021/05/10
  • Kutatócsoport2

2004-ben lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete, mely azon légiutasok jogairól szól, akik valamely tagállam területén található repülőtérről indulnak vagy ilyen repülőtérre érkeznek. Az említett rendelet szabályait az Európai Unió Bírósága már több alkalommal értelmezte, ezzel biztosítva annak valamennyi tagállamban való egységes alkalmazását. Legutóbbi a C-826/19. sz. ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Landesgericht Korneuburg (korneuburgi regionális bíróság, Ausztria) 2019. október 29‑i határozatával terjesztett elő a WZ és az Austrian Airlines AG között folyamatban lévő eljárásban. Tovább... (Nagy Péter Zsombor)

Oldalak