Globális minimumadó - nyomás alatt az országok

  • 2021/08/17
  • Kutatócsoport2

A globális minimumadó-szabályozás (GloBE) érdemi előrelépése 2019-re vezethető vissza, amikor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megkezdte a keretrendszer kidolgozását. Azonban ezt a folyamatot meggyorsította Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése, ugyanis a nagy nyugati országok adót kívánnak emelni, de ez versenyképességük romlásával járna, és ennek ellensúlyozásaként kényszerítenek más országokat is adóemelésre. Tovább... (Szabó Sarolta)

Miért nem lett népszerű a települési adó? Egy sajátos helyi bevételi forrás sajátos tapasztalatai

  • 2021/08/06
  • Kutatócsoport2

A települési adó kivetésével 2015. január elseje óta élhetnek a magyar települései önkormányzatok. Az új típusú adó bevezetésének többek között az volt a célja, hogy plusz forráshoz juttassa a településeket, ezzel részben forráskiegyenlítését is megvalósítva. Hogy ez mennyiben sikerül? Hogyan integrálódott az új adó a klasszikus helyi adók rendszerébe? Hány település élt ezzel a lehetőséggel és mekkora bevételre tettek szert? Jelen tanulmány e kérdésekre keresi a választ a települési adó szabályozásának vizsgálatával és a 2015-2020 közötti költségvetési adatok elemzésével. Tovább... (Bordás Péter)

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adóztatása

  • 2021/07/21
  • Kutatócsoport2

Gyakran hallhatjuk, hogy a “jogi szabályozás szükségszerűen fut a technológiai fejlődés után”. Elmondható ez a kriptovaluták világára is. A kriptoeszközökkel való kereskedelem növekvő volumene és az ezen ügyletekből származó jövedelem kifehérítése arra ösztönözte a jogalkotót, hogy a szabályozás útjára lépjen.  A 2021. május 11-én benyújtott T/16208. számú törvényjavaslatban - többek között - javaslatot tettek a kriptovalutákkal végrehajtott ügyletekből származó jövedelem, mint a tőkejövedelmek egy új formájának, beépítésére a személyi jövedelemadó rendszerébe. Tovább... (Karácsony Roxána)

A környezetvédelemi célú adóztatás tendenciái az Európai Unióban

  • 2021/07/06
  • Kutatócsoport2

Nincs egységes kép és gyakorlat abban a tekintetben, hogy a környezeti adók mennyire képesek beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Kérdésként merülhet fel, hogy önmagában egy környezeti adó bevezetése járhat-e sikerrel, vagy szükség van arra is, hogy a szabályozás koherensen e célok mentén szülessen meg? A tagállamokban az ökoadókból származó bevételek nagysága valóban a környezetvédelmi politika sikerességét mutatja meg, vagy inkább az állam beavatkozás szükségességére világít rá? A továbbiakban ezen kérdések mentén vizsgálom a környezetvédelmi adók gyakorlatát, felvázolva egy általános képet és megoldási javaslatokat az Európai Unióban. Tovább... (Németh-Kiss Szófia)

EUB: a Sargentini-jelentés elfogadásakor jogosan hagyták figyelmen kívül a tartózkodásokat

  • 2021/06/29
  • Kutatócsoport2

Az Európai Parlament állásfogadást fogadott el 2018 szeptemberében, amelyben arról szavaztak, hogy az EUSZ 7. cikk (1) bekezdésének megfelelő, Magyarország által az Unió alapértékei elleni súlyos megsértésének egyértelmű veszélye fennáll-e, vagyis a magyar jogállamiság helyzetéről. Az állásfoglalás elfogadásakor a tartózkodó szavazatokat a kormány érvelésével ellentétben helyesen vették figyelembe a Bírósági ítélet szerint annak meghatározásához, hogy a jogállamisági eljárás kétharmados többséget elérték-e. Így az Európai Parlament nem sértette meg a szavazatszámlálási szabályokat, és az azóta is zajló eljárás jogszerű módot indult el. Tovább... (Szutor Beáta Bella)

A hibás termékekért való felelősség megítélése a KRONE-Verlag ügyben

  • 2021/06/21
  • Kutatócsoport2

Az Európai Unió Bírósága a KRONE – Verlag (C-65/20) ügyben 2021. június 10-én hozott ítéletében kimondta, hogy a hibás termékért való felelősségről szóló irányelv szerinti „hibás termék” fogalma nem terjed ki egy nyomtatott napilap példányára, amely pontatlan információt tartalmaz egy növény paramedicinális célú felhasználásáról, amelynek betartása kárt okozott a napilap olvasójának egészségében. Az irányelv értelmében tehát az újság kiadója nem vonható felelősségre. Az ítélet hozzájárul a hibás termékekért való felelősségről szóló irányelv alkalmazási körének tisztázásához, valamint az általa meghatározott objektív felelősség és más felelősségi rendszerek közötti határvonal meghúzásához. Tovább... (Karácsony Roxána)

Oldalak