Magyarország is elfogadta az OECD által kidolgozott, globális minimumadóra (GloBE) vonatkozó javaslatot, amely a tervek szerint 2023-tól a nagyobb multinacionális vállalatok nyereségének közteherviselésére fog vonatkozni. A keretrendszert Párizsban aláíró 136 ország célja az egységes (minimum) 15%-os (hazánk tekintetében társasági, iparűzési és egyéb, a vállalkozási nyereséget érintő) adó bevezetése azon cégek vonatkozásában (pl.: Facebook, Google, Microsoft, Apple), amelyek elérik a 750 milliós csoportszintű árbevételt. A támogatók kezdettől fogva a fiskális szempontokra fókuszáltak (az adók bevételtermelő képességére), míg az ellenzők (pl.: Magyarország) a hosszabb távú növekedést (pl.: alacsony adómérték befektetést ösztönző szerepét) tartották fontosnak. A keretekre vonatkozó konszenzus létrejött, a részletszabályok kidolgozása még folyamatban van, azonban már most látszanak a javaslat előnyei és hátrányai. Tovább... (Krivanics Ildikó)

A lengyel jogállamiság kérdése és a lengyel jog európai értékekhez fűződő viszonya, az elmúlt években az Európát meghatározó politika egyik puskaporos hordójává vált. Számos nagy port kavaró ítélet és döntés született, többek között az elhíresült lengyel abortusztörvény és az ezt követő Európa Tanács Miniszteri Bizottságának állásfoglalása, de ezzel egy lapon említhető az Európai Parlament 2021. októberi állásfoglalása, melyben kijelentette, hogy a lengyel Alkotmánybíróság nemcsak a jogi legitimitásnak és függetlenségnek van híján, hanem a lengyel alkotmány értelmezésére sem jogosult. Tovább... (Mag Péter Flórián)

Az elmúlt évtizedben jelentős változáson esett át a magyar oktatási rendszer, mind szakmailag, módszertanilag, mind szervezetileg. 2013-tól 2017-ig két ütemben ment végbe az iskolák államosítása, melynek során a fenntartói jogok először a Klebelsberg Intézményfenntartó Központokhoz, majd 2016-tól egy decentralizációs folyamat eredményeképpen felállításra került Tankerületi Központokhoz került. Jelen tanulmányban arra keresem a választ, hogy vajon jó döntésnek bizonyult-e az iskolák állami kézbe adása, meghozta-e a várt eredményt? Tovább... (Imre-Erdős Szilvia)

A munkaviszonyok speciális jellegére tekintettel a felek alá-fölérendeltségi viszonya a munkavállaló oldalán gyengébb pozíciót eredményez. Ezen aszimmetria kiegyenlítéséhez okvetlenül szükség van bizonyos védelmi garanciákra, így többek között kulcsszerepe van a munkavállalói jogérvényesítés hatékonyságának. Kutatásunkban ezért arra kerestük a választ, hogy a vizsgált uniós irányelvek, illetve a joggyakorlatot is magában foglaló, tágabb értelemben vett uniós jogi korpusz miként jelenik meg a hazai kúriai döntésekben, illetve ezen hivatkozások mennyiben segítik elő a munkavállalók hatékony jogérvényesítését. Tovább... (Takács Dóra)

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a 2022. február 15-én hozott határozatával új szintre telepítette a telekadó konfiskáló jellegének megállapíthatóságát egy bírói kezdeményezés alapján indult normakontroll eljárásában. A döntés hátterében egy, az elmúlt időben született Alkotmánybírósági döntés áll, mely egy helyi telekadó szabályozás kapcsán azt állípította meg, hogy az adott esetben az adóalanyok arra voltak kötelesek, hogy nagyon rövid időn belül és ismétlődő jelleggel a telek értékével azonos összeget fizessenek meg a telekadó keretében. Tovább... (Németh-Kiss Szófia)

A hetekben megugrott a kőolaj világpiaci ára, stabilan beállt egy hordó Brent olaj ára 90 dollár fölé, a napokban már a 96 dollárt is elérte az olaj hordónkénti ára, ezt részben az orosz-ukrán konfliktus, részben az Irán elleni szankciók okozzák, valamint közrejátszik az is, hogy az OPEC nem emelte a megállapodásoknak megfelelő szintre a kőolaj kitermelését. A piaci árak elszabadulásának korlátozása érdekében Magyarország Kormánya egy speciális piaci beavatkozás, árplafon bevezetése mellett döntött 2021. novemberében, mely 2022. május 15-ig továbbra is fennáll. Kérdésként merül fel, hogy e szabályozási, jogalkotási eszköz milyen hatással lehet a piaci folyamatokra? Tovább... (Pella Sebestyén Márk)