Lakás-takarékpénztárak: változó kormányzati szerepvállalás

  • 24 October 2018
  • Kutatócsoport2

2018. október 16-án eltörölte a Parlament a lakástakarékok befizetés arányos állami támogatását. Az év eleji statisztikák alapján látható volt, hogy egyre emelkedik a kifizetett állami támogatások összege. Ez egyrészt a lakás-takarékpénztárak növekvő népszerűségének, másrészt annak volt köszönhető, hogy a megkötött szerződések jelentős része, az állami támogatás maximális kihasználására törekedett. A konstrukcióban elhelyezett pénzek után 30 százalékos, de maximum évi 72 ezer forintos támogatást nyújt az állam, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben a legjobb biztos hozamot biztosító befektetés volt.  2018 januárjában a Nemzetgazdasági Minisztérium azt nyilatkozta: ,,Nincs a kormányzat napirendjén a támogatási rendszer átalakítása, a lakás-takarékpénztári támogatások beleilleszkednek abba az eszköztárba, amellyel az állam a családok otthonteremtését segíti, s amelynek fő eleme a családok otthonteremtési támogatása, a CSOK – otthonteremtési célra az idén minden eddiginél többet, 226 milliárd forintot fordít a kabinet”.

Ennek ellenére 2018. október 15-én, egy képviselő egyéni indítványként nyújtott be törvényjavaslatot a Parlamentnek, melyben az állami támogatás eltörlését javasolta. Indoklása szerint 2017-ben az állam közel 72 milliárd forint állami támogatást nyújtott, míg a négy lakás-takarékpénztári szolgáltató több mint 60 milliárd forint profitot realizált. További problémaként hivatkozott még arra is, hogy a lakástakarék-pénztári összegekből nem épülnek új lakások, hanem többnyire használt lakások felújítására költik. A lakástakarék-rendszer a törvénymódosítással nem szűnt meg, csupán a hozzá kapcsolódó állami támogatást törölték el. 2018. október 16-án a parlament el is fogadta a törvényjavaslatot, így az eddig már megkötött szerződésekre igen, az október 16-a után kötött szerződésékre viszont nem jár állami támogatás.

A törvényjavaslat hírére az emberek megrohamozták a lakástakarék-pénztári szolgáltatókat, hogy még az elfogadás előtt megköthessék a szerződést az állami támogatások miatt.

Az eddig állami támogatásokra fordított pénzösszeg nagy része a CSOK-hoz megy át. A CSOK mellett marad még egy lakáscélú államilag támogatott megtakarítási forma, amihez egyelőre nem nyúlt hozzá az állam: a Nemzeti Otthonteremtési Közösség.  A NOK-hoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy általuk meghatározott összeg befizetésére előre meghatározott rendszerességgel, a NOK pedig a takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényében lehetőséget ad arra, hogy kamatmentes közösségi megelőlegezéssel és állami támogatással a futamidő vége előtt vásárolhatnak új építésű lakást.

A lakástakarék pénztárak továbbra is létezni fognak, azonban az állami támogatás elmaradása mellett már kétséges, hogy megéri-e új megtakarításokat kötni. Így szeretnék néhány alternatív formát bemutatni a következőekben, amelybe érdemes lehet befektetni lakástakarék helyett.

  • Az első ilyen az önkéntes nyugdíjpénztár. Ez egy államilag támogatott nyugdíj előtakarékossági forma, ami részben azért jött létre, hogy a cégek béren kívüli juttatásként tudják támogatni a dolgozók nyugdíj előtakarékosságát. Fontos azonban kiemelni, hogy a munkáltató által befizetett díjakra nem jár a 20%-os adókedvezmény.
  • Másik lehetőség a babakötvény. A Babakötvény egy inflációkövető állampapír, melyet a MÁK-nál vezetett számlára nemcsak díjmentesen lehet vásárolni, hanem még 10%-os, maximum 6000 forintos éves állami támogatás is jár hozzá. Hátránya azonban, hogy csak a gyermek javára lehet felhasználni 18 év eltelte után.
  • Az állampapírok, egy állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, mely azt tanúsítja, hogy az "államnak hitelt nyújtottunk". Az állampapírok jellemzően félévente fizetnek kamatot és lejáratkor egy összegben fizetik vissza a tőkét. Az állampapírok sem teljesen kockázatmentes eszközök. Nem csak egy államcsőd vagy más fizetésképtelenség jelent ugyanis kockázatot az állampapír tulajdonosának, hanem az állampapír kibocsátása és lejárata közötti idő alatt a piaci kamatok változása is.

Az összefoglalót készítette: Salya Fruzsina, joghallgató

 

Felhasznált források:

 

 

 

 

Kategória: 
Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: 
Land grabbing: 
PPP: 
Energiakornyezet: 
Tudományos folyóirat: 
Foreign Investment and International :