Jövőre átalakul az adóigazgatás – mire kell számítanunk?

  • 26 August 2017
  • Kutatócsoport2

Több, mint egy évvel ezelőtt kapta meg a Nemzetgazdasági Minisztérium azt a feladatot, hogy átláthatóbbá, illetve egyszerűbbé tegye az adóeljárási szabályokat. A július végén megjelent két törvénytervezet 2018. január 1-jétől hatályon kívül helyezné a korábbi adózás rendjéről szóló törvényt. Az augusztusi véleményezése után várhatóan szeptemberben kerül majd az országgyűlés elé, és októberben fogadják el. Ugyanakkor mindezek mellett novemberben új adóvégrehajtási törvény is várható, tekintettel arra, hogy a végrehajtási szabályok is teljesen kikerülnek az Art-ból.
Habár jelenleg még nem lehet eldönteni, hogy egymáshoz viszonyítva vajon az adóigazgatási rendtartás (Art) vagy az adóigazgatás rendje élvez elsőbbséget, jogi értelemben az általános eljárási szabályokat az adóigazgatási rendtartás című törvénytervezet foglalja magában, melyek az adóhatósági eljárások egészére, különösen az ellenőrzésekre jellemzők, míg az adózás rendjéről szóló új törvénytervezet az egyes adóigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó speciális részletszabályokat tartalmazza.

Tekintsük át, hogy a strukturális újítások mellett milyen új tartalmi elemekkel kell számolniuk az adózóknak:

  • Az adóigazgatás teljes körűen szabályozásra kerül, nem lesz háttérjogszabály, azaz 2018. január 1-től a Ket (2004. évi CXL. törvény) helyébe lépő általános közigazgatási rendtartást az adóigazgatási eljárásokban már nem kell majd alkalmazni. 
  • Az adórendtartásba önálló alapelvként került be a közérthetőség, az új törvénytervezetek egyik legfontosabb vívmányának tartják a közérthető fogalmazást, a logikai és szerkesztési áttekinthetőséget.
  • A tervezet szerint nem lesz fokozott adóhatósági felügyelet, amely többek között formalizáltsága miatt is rendkívül nagy adminisztrációs terhet ró az érintett vállalkozókra. Erre a szigorú felügyeletre gyakorlatilag nincs is szükség, hiszen az adóeltitkolókat, adócsalókat – az egyre szélesebb körű adatbázisának és hatékony kockázatelemzésének köszönhetően – azonnal kiszűri a NAV.
  • Új szolgáltatásként jelenik meg a mentorálás, azaz a maximum 6 hónapos a szakmai segítségnyújtás, amelyet minden kezdő vállalkozásnak felajánl a NAV.
  • Egy évben maximálják az adóellenőrzések hosszát, az adóhatóságra nézve kellemetlen újdonság, hogy 1 éven belül akkor is mindenképpen be kell fejezni az ellenőrzést mindenkinél, ha az adózó az ellenőrzést akadályozza.
  • Kedvező változást hoz a szándékos adóeltitkolás esetén kiszabható - jelenleg 200%-os - bírság mértékének a felére csökkentése. A könnyítés mellett, talán alkalmas a pusztán időhúzás miatt benyújtott fellebbezések visszaszorítására is az az új szabály, amely szerint, ha az adózó lemond a fellebbezésről, és az esedékességig megfizeti a határozatban előírt adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.
  • A késedelmi pótlék számítása azonban az adózók terhére változik a jelenlegi rendkívül alacsony jegybanki alapkamat miatt, és ez hatásában mérsékelheti a fellebbezés lemondásából eredő adóbírság megtakarítást.  Ez a késedelmi pótlékhoz igazodó (általában annak 50 százalékát jelentő) önellenőrzési pótlékot is érinti. Az új adóeljárási törvény tervezete szerint a pótlék mértéke a jelenlegi jegybanki alapkamat (0,9 százalék) kétszereséről (1,8 százalék) a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékére (5,9 százalék) emelkedne. A mulasztási bírság kaotikussá vált szabályrendszere emellett egyszerűsítésre kerül, azonban sem az elkövetési magatartások, sem a bírságtételek érdemben nem változnak.
  • Felfüggesztés helyett töröltethetik az adószámot például kézbesíthetetlen hivatalos irat miatt. Így a bírósági gyakorlat alapján is problematikus, a címzett ismeretlensége vagy levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen hivatalos irat miatti felfüggesztési okok - átkerülnek az új Art. adószám törléssel járó intézkedései közé, azaz az érintett adózó súlyosabb fenyegetettséggel néz szembe, mint eddig.
  • Megszűnik számos (a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása vagy a jogszerűtlen adóelőleg mérséklése miatti, illetve az üzletlezárást helyettesítő) mulasztási bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás.
  • Kérhető lesz az önellenőrzési pótlék elengedése; önellenőrzési szándékot lehet bejelenteni; az automatikus részletfizetési lehetőség esetköre és összeghatára nő.
  • Korlátozhatja az iratbetekintést a hatóság, vagyis a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat egyáltalán nem ismerhető majd meg, ha adótitoknak minősül. A jelenlegi bírósági gyakorlattal szemben a nemzetközi megkeresések megismerhetősége is korlátozottabb lesz, de az iratbetekintést általában is korlátozhatja majd az adóhatóság, ha megítélése szerint az az ellenőrzést meghiúsítaná.

A jogorvoslati lehetőségben is komoly változásokra kell majd számítani a tervezetek szerint

Az adózói jogok a jogorvoslatok során ugyan látszólag bővülnek, mert adóperekben is lesz lehetőség fellebbezésre, tehát több fórum lesz, ám tartalmilag mégis szűkülnek. Az észrevételezési határidő jogvesztő lesz, illetve a rendelkezésre álló határidő 15 napról, 30 napra változik. Azonban a legfontosabb újítás, hogy a fellebbezésben (és új eljárásban) - a jelenlegi koncepcióval teljes mértékben szakítva - új tényre, körülményre, bizonyítékra már csak kivételes esetekben és bizonyos megszorításokkal lehet majd hivatkozni. Az eddigi gyakorlattól eltérően így 2018-tól jóval súlyosabb következményekkel kell számolnia az adózónak egy hiányzó, „később előkerülő” dokumentum esetén. Tehát sokkal nagyobb körültekintést várnak el az adózótól az eredeti eljárásban, hogy valamennyi tényt és körülményt előterjesszen, - ismerve az eljáráshoz kapcsolódó negatív attitűdöt - kérdés az, hogy ez mennyiben lesz kivitelezhető, s nem csorbul-e a jogorvoslathoz való jog?

***

Összességében tehát az adózást érintő új szabályozások, ahogyan az a mostani törvénytervezetekből is kivehető, 2018. január 1.-jétől számos pozitív, illetve negatív változást is fognak hozni az adózók életében. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a törvénytervezetekben szereplő újítások csak szeptemberben kerülnek benyújtásra törvényjavaslatként, így az sem kizárt, hogy 2018. január 1-ig jelentős változásokon megy keresztül, illetve az alacsonyabb szintű jogforrásokban elhelyezett részletszabályok is okozhatnak meglepetéseket.

Az összefoglalót készítette: Horváth Bettina, joghallgató

Felhasznált források:

http://www.portfolio.hu/gazdasag/adozas/maris_nekikezd_a_kormany_a_nav_es_az_adoigazgatas_atalakitasanak.259955.html

https://ado.hu/rovatok/ado/igy-valtozik-az-adozas-rendje

http://www.portfolio.hu/gazdasag/adozas/nagy_valtozasokra_keszulhetunk_az_adozasban.1.259577.html

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/fontos_valtozas_jon_az_adozasnal_mutatjuk_amit_tudni_erdemes.645510.html

http://www.tozsdeforum.hu/szemelyes-penzugyek/napi-penzugyek/nagy-valtozasok-jonnek-az-adozasban-85516.html

http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/jokora-adocsomag-keszul-oszre/

http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/az-adozok-segitese-es-az-egyszerusites-avagy-az-uj-adoeljarasi-torveny

http://www.kormany.hu/download/9/a5/21000/normasz%C3%B6veg%20honlapra.pdf#!DocumentBrowse

https://ado.hu/rovatok/ado/ha-nem-fellebez-felezodik-az-adobirsag

Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: