Hírgyűjtemény

Az OLAF funkciója néhány magyarországi példán keresztül

  • 14 April 2018
  • Kutatócsoport2

Az OLAF-ot, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatalt 1999. április 28-án hozták létre az 1999/352/EK Bizottság határozatával. A dokumentum szerint, azért volt szükség az OLAF létrehozására, mert „az intézmények és a tagállamok nagy fontosságot tulajdonítanak a Közösségek pénzügyi érdekei védelmének és a csalások, valamint a Közösségek pénzügyi érdekei vonatkozásában hátrányos minden egyéb jogellenes cselekedet elleni küzdelemnek”. Az OLAF az illetékes tagállami szerveknek segítséget nyújt, illetve koordinatív szerepet tölt be az uniós intézmények és a tagállami szervek között. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Újabb lépés a bankunió kiteljesítése felé

  • 4 April 2018
  • Kutatócsoport2

A pénzügyi válság és az azt követő recesszió eredményeképpen, 2016 végére az EU-ban a nemteljesítő hitelek összege megközelítette az egybillió eurót. Ezek olyan hitelek, amelyek esetén a hitelfelvevő nem képes a kamatra és a tőkére kiterjedő törlesztőrészletek ütemezés szerinti teljesítésére (azaz 90 napon túl késedelmes). Az ilyen hitelek főként a bankszektorban jelente problémát, amelyet elsőnek tagállami szinten próbáltak meg kezelni. Mivel azonban ezek aránya jelentősen eltér az egyes tagállamokban, így 2018. március 14-én a Bizottság intézkedéscsomagot terjesztett elő az európai nemteljesítő hitelek kezelésére, a kockázat egyidejű megosztása és csökkentése révén. Tovább... (Salya Fruzsina)

Ombudsman: aggályos, hogy a 18 év alatti prostituáltakat nem áldozatként, hanem elkövetőként kezelik

  • 26 March 2018
  • Kutatócsoport2

Vitathatatlan, hogy a gyermekprostitúció nem kizárólag rendészeti kérdés, és nem is csak a gyermekvédelmi szakellátást érinti, hanem komplex társadalmi problémának minősül. 2011-ben Szabó Máté országgyűlési biztos vizsgálatot folytatott annak feltárása érdekében, hogy jelen van-e Magyarországon a gyermekprostitúció, és a gyermekek védelmére hivatottak szervek milyen intézkedéseket tesznek, ha ilyen jelenséggel találkoznak. Székely László, az alapvető jogok biztosa hivatalból utóvizsgálatot indított a korábbi vizsgálat óta eltelt hosszabb időszak jogszabályi változásaira és jogalkalmazási tapasztalataira figyelemmel. Tovább... (Gulyás Lilla)

Az online szerencsejáték szervezésére vonatkozó uniós és hazai szabályozás viszonya

  • 9 March 2018
  • Kutatócsoport2

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében fordult az Európai Unió Bíróságához a magyarországi szerencsejátékmonopólium-rendszerrel kapcsolatban felmerült kérdéseivel. Az online szerencsejáték-szolgáltatásokat Magyarországon engedély nélkül nyújtó, és ezért a NAV által megbírságolt brit cég (Sporting Odds) ügyében eljáró magyar bíróság elsősorban annak megvizsgálását kérte a Bíróságtól, hogy a magyarországi szerencsejátékmonopólium-rendszer a játékkaszinók terén valóban koherens és szisztematikus módon korlátozza-e a szerencsejátékok elterjedését. Tovább... (Horváth Bettina)

Uniós „atomfegyver” kerül bevetésre Lengyelországgal szemben? - A lengyel igazságügyi reform

  • 28 February 2018
  • Kutatócsoport2

A tavalyi évben tíznél is több törvény elfogadásával igyekezett Lengyelország az igazságszolgáltatását megreformálni. Ezen törvényeket azonban nem csak az ellenzék, de maga az EU is kritikusan szemlélte. Andrzej Duda lengyel államfő és a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szerint a törvények jelentősen javítanak a lengyel bírósági rendszer működésén, az ellenzék szerint viszont alkotmányellenesek és veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét. Tovább... (Csákó Tímea)

Az egyes adókhoz kapcsolódó legfontosabb 2018 évi változások

  • 19 February 2018
  • Kutatócsoport2

Számos változást hozott a 2018-as év az adózásban. Az új adóigazgatási szabályozás mellett, - melyről már korábban beszámoltunk itt a blogon is-, mondhatni a szokásos módon változtak az új évben egyes adók mértékei, számos új kedvezmény került bevezetésre vagy éppen a választhatóság feltételi módosultak. Jelen írás ezeket a legfontosabb változásokat kívánja összefoglalni. Tovább... (Nagy Evelin Éva)

Újabb két kötelezettségszegési eljárás lépett bírósági szakba

  • 12 February 2018
  • Kutatócsoport2

Az Európai Bírósághoz két újabb kereset is érkezett az elmúlt napokban Magyarországgal szemben. Mind a két keresetet az Európai Bizottság terjesztette elő, a Lex CEU illetve a civil törvény miatt. A menekültkvóta elutasítása miatt indított eljárással együtt immáron háromra nőtt a kötelezettségszegési eljárások száma hazánkkal szemben. Tovább... (Salya Fruzsina)

Magas légszennyezettség: az Európai Unió Bírósága elé kerülhet Magyarország

  • 5 February 2018
  • Kutatócsoport2

A környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008/50/EK Európai Parlamenti és a Tanácsi irányelv olyan levegőminőségi határértékeket határozott meg, amelyeket az Európai Unió területén sehol nem szabad túllépni, valamint arra kötelezte a tagállamokat, hogy korlátozzák a polgárok káros légszennyező anyagoknak való kitettségét. Az irányelvet 2010. június 11-ig kellett volna átültetni a magyar jogrendbe, azonban Magyarország ennek nem teljeskörűen tett eleget. Tovább... (Gulyás Lilla)

Döntést hozott az EUB az Uber- ügyben: Közlekedési szolgáltatásnak minősül a tevékenységük

  • 10 January 2018
  • Kutatócsoport2

Az Európai Unió Bírósága 2017. december 20-án előzetes döntéshozatali eljárás keretében megállapította, hogy az Uber nem pusztán közvetítői szolgáltatást nyújt, hanem ez a tevékenység szerves részét képezi egy átfogó, közlekedési szolgáltatásnak. A cég tevékenysége éppen ezért nem digitális, hanem közlekedési szolgáltatásnak minősül. ​Az ilyen szolgáltatás tehát ki van zárva az általános értelemben vett szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint a belső piaci szolgáltatásokról, illetve az elektronikus kereskedelemről szóló irányelveknek a hatálya alól. Tovább... (Horváth Bettina)

Újra terítéken a Brexit-kérdés?!

  • 11 December 2017
  • Kutatócsoport2

A Survation – az egyik legnagyobb brit közvélemény-kutató cég – legfrissebb felmérése szerint a britek többsége, pontosabban „jelentős relatív többsége” tart az EU-tagság megszűnésétől. A megkérdezettek mintegy 35%-a tart attól, hogy az Unióból való kilépést követően a személyes anyagi helyzete rosszabbra fog fordulni. A válaszadók 41%-a nyilatkozott akként, hogy félelemmel tekint az EU-tagság utáni időszakra, mivel nem teljes mértékben tisztázottak még jelenleg a tagság megszűnésének feltételei. Tovább... (Gaál Szilvia)

Oldalak