Főtanácsnoki indítvány a magyar földügyhöz kapcsolódóan

  • 6 June 2017
  • Kutatócsoport2

Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban tette közzé Henrik Saugmandsgaard Øe főtanácsnok SEGRO és Horváth egyesített ügyekre vonatkozó indítványát. Mindkét ügy a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmével indult, hátterükben pedig a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 2013. január 1-gyel hatályba lépett módosítása áll, amelynek értelmében Magyarországon termőföldre szerződéssel haszonélvezeti jog kizárólag közeli hozzátartozók között alapítható, a jelenleg nem közeli hozzátartozók között fennálló haszonélvezeti jogok pedig legkésőbb 2033. január 1-gyel megszűnnek.

A magyar fórum arra a kérdésre kívánt választ kapni, hogy egy ehhez hasonló tagállami szabályozás ellentétes-e az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 49. cikkével (letelepedés szabadsága), 63. cikkével (tőkemozgás szabadsága), valamint az Alapjogi Charta 17. (tulajdonhoz való jog) és 47. cikkével (hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog). A főtanácsnoki álláspont abból indul ki, hogy a kérelmet előterjesztő bíróság által hivatkozott két piaci szabadság közül – figyelemmel a Bíróság korábbi esetjogára – a jelen ügyben a tőkemozgás szabadsága az, amelynek korlátozását vizsgálni kell. Ennek kapcsán az indítvány arra jut, hogy a kérdéses szabályozás nem csupán korlátozza a tőkemozgás szabadságát, de egyben a tőke eredetén alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést hoz létre azzal, hogy a haszonélvezeti jog magán szerződő felek akarata ellenére történő megszűnése a más tagállamok állampolgárait nagyobb arányban érinti. Ezt az ilyen jog jogosultjának azon lehetősége sem orvosolja, hogy a másik szerződő féltől vagyoni kompenzációt kérhet. A főtanácsnoki indítvány szerint a magyar kormány által igazolásként felhozott indokok – egyrészt, hogy a kérdéses haszonélvezeti jogok megszerzése már eddig is jogellenes volt, mert a magyar devizagazdálkodási szabályozásba ütközött, másrészt, hogy a korlátozást a visszaélések elleni küzdelem indokolja, harmadrészt pedig, hogy a mezőgazdasági földterületek hasznosítása, mint közérdekű cél teszi azt szükségessé – egyike sem alkalmas a kérdéses nemzeti szabályozás igazolására.

A kérdést előterjesztő bíróság a nemzeti intézkedéseknek a Charta 17. és 47. cikkével való összeegyeztethetőségéről is kérdezte a Bíróságot. E jogok kapcsán a főtanácsnok úgy véli, hogy azok megsértését a Bíróság nem vizsgálhatja az alapszabadságok megsértésétől függetlenül, így az előterjesztett kérdések e vetületére a Bíróságnak nem szükséges külön választ adnia. 

Az összefoglalót készítette: Szilágyi Dániel, PhD hallgató

Az indítvány eredeti szövege: 
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1496259288576&uri=CELEX:62016CC0052

 

Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: 
Land grabbing: 
PPP: 
Energiakornyezet: