Energiaszabályozás: rezsicsökkentés EU-konform módon

  • 29 October 2016
  • Kutatócsoport2

Az elmúlt hét folyamán került kihirdetésre a Magyar Közlönyben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökének 7/2016. és 8/2016. számú rendelete, amelyek a villamos energia, illetve a földgáz rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak megállapításának keretszabályait rögzítik a 2017. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó négyéves árszabályozási ciklus vonatkozásában. Az új szabályozás az uniós előírásoknak való megfelelés érdekében a díjmegállapítás jelenlegi rendszerének több sarkalatos pontján is változtat: ennek hátterében feltehetően az Európai Bizottság által Magyarország ellen 2015-ben megindított kötelezettségszegési eljárás húzódik.

Amint arról a hazai sajtó is beszámolt, 2015 márciusában az Európai Bizottság több tagállam, köztük Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indított, tekintettel arra, hogy energiaszabályozásuk nem felel meg az uniós jognak. Magyarország esetében Brüsszel kifogásolta, hogy a rendszerhasználati díjak olyan módon kerültek megállapításra, hogy egyes fogyasztói csoportok (a háztartások és a közületek)kedvezőbb díjszabás mellett vehették igénybe a gázhálózatot, mint más fogyasztói körök. Problémaként merült fel továbbá a „figyelembe nem vehető költségek” kategóriája: a szabályozás több olyan költséget is meghatározott – köztük az évente több tízmilliárd forintos tételt kitevő közműadót – amelyeket a közműszolgáltatók nem háríthattak át a felhasználókra. A Bizottság azzal sem értett egyet, hogy a rendszerhasználati díjak számításának részletes szabályaitaz energiahivatal elnöke olyan rendeletben állapíthatta meg, amelynek bíróság előtti megtámadására a szolgáltatóknak nincs lehetőségük; a brüsszeli álláspont szerint e megoldás ugyanis szembe megy a hivatal törvényben rögzített függetlenségével.

A magyar kormányzat – vállalva a rezsicsökkentés jegyében bevezetett egyes megoldások visszavonását – a tervezett „eurokonform” változtatásokról már 2015 nyarán levélben értesítette az uniós energetikai biztost. Ennekkeretében Magyarország vállalta, hogy a rendszerhasználati díjak megállapításának rendszerét háromlépcsőssé teszi: ebben a szisztémábanaz energiahivatal elnökének rendelete csak a díjmegállapítás elvi szintű szabályait tartalmazza, a konkrét díjakat pedig az energiahivatal határozatban állapítja meg, amelyet a szolgáltatók immáron bírósági úton is megtámadhatnak; a harmadik lépcsőt pedig az energiahivatal – a rendelet és a határozatok tartalmának értelmezését segítő – módszertani útmutatója képezi. A kormányzat vállalta továbbá a figyelembe nem vehető költségek kategóriájának megszüntetését, valamint azt, hogy a tervezett változtatások növelni fogják a jelenleg veszteséges működésre kényszerített közműszolgáltatók tőkemegtérülését.

A két új rendelet már e vállalásoknak megfelelően került megalkotásra: tartalmuk olyan általános elvek és keretszabályok meghatározására korlátozódik, amelyekmegalapozzák a konkrét rendszerhasználati díjak határozati úton történő megállapítását, lehetővé téve az energiaszolgáltatók számára a bírósági jogorvoslat igénybevételét. Emellett mindkét rendelet kifejezetten utal aHivatal honlapján közzétételre kerülő módszertani útmutatókra, amelyek az ármegállapítás rendszerére és az indokolt költségek meghatározására vonatkozó részletes tájékoztatást nyújtanak a szolgáltatóknak, elősegítve ezzel a rendszer átláthatóságát és szükség esetén a bírósághoz fordulást.

Mindezek a változtatások – összhangban a Bizottság által megfogalmazott kifogásokkal – az energiahivatal tényleges függetlensége irányába tett lépésként értékelhetők. Visszalépés azonban ez a megoldás a „rezsiharc” szempontjából; mindez talán azt igazolja, hogy a magyar kormányzat leginkább „unortodox” szakpolitikai döntései terén sem feltétlenül vállalja a nyílt szembehaladást a Brüsszel által támasztott elvárásokkal. 

Az összefoglalót készítette: Szilágyi Dániel, PhD hallgató

Források:

Hírgyűjtemény: 
Korábbi hírek: 

Hozzászólások

Az Európai Unió Bírósága elé viszi az Európai Bizottság  a magyar hatósági árszabályozás kérdését az energetika területén.

Álláspontok:

A Bizottság:  A cégekre szeretné bízni az árszabást.

A magyar kormány szerint viszont azt az államnak, hatóságoknak kell eldönteni.  

Forrás: http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/birosag-donthet-a-rezsicsokke...

Szlovák miniszterelnök kérte a szlovák fogyasztókat, hogy tépjék össze a számláikat. 

A szlovák rezsi úgy nőtt, hogy az áram európai ára eközben csökkent. Az árakat szabályozó hivatal a fix rendszerüzemeltetési díjat emelte meg látványosan. Azonban a szlovák elnök szerint, ha a világpiacon csökkennek az energiaárak, akkor nem nőhetnek Szlovákiában sem, így a számláik összetépésére bíztatta az embereket.

Forrás:http://hvg.hu/gazdasag/20170303_fico_rezsicsokkentes_magyarorszag_szlovakia

 

 

Azért volt szükség a márciustól végétől bevezetett elosztói teljesítménydíjra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közlése szerint, mert a háztartási méretű kiserőművet üzemeltetők a hálózat működési és fejlesztési költségeihez az éves szaldóelszámolásnak köszönhetően alig járulnak hozzá.

A MEKH szerint az elosztói teljesítménydíj célja, hogy a 4 kW-nál nagyobb teljesítményű háztartási méretű kiserőművet üzemeltető felhasználók továbbra is élvezhessék a közcélú hálózat létéből, illetve az éves szaldóelszámolásból fakadó előnyöket, ugyanakkor a közös teherviselés jegyében hosszú távon ők is járuljanak hozzá a rendszer működési és fejlesztési költségeihez. Az új díj léte egyben arra is ösztönöz, hogy a háztartások a jövőben lehetőleg olyan teljesítményű napelemet telepítsenek, amely jobban igazodik a háztartás fogyasztási igényeihez, mert így elkerülhető, illetve minimalizálható a teljesítménydíj-fizetés.

http://www.piacesprofit.hu/gazdasag/ezert-kellett-az-ujabb-ado-az-energi...

Oldalak