Elfogadták a vagyonkezelő alapítványok létrehozásáról szóló törvényjavaslatot

  • 12 March 2019
  • Kutatócsoport2

A napokban elfogadott törvényjavaslat növelte a magyar vagyonkezelésre rendelkezésre álló formák számát. A vagyonkezelő alapítványok egy új típusú alapítványnak minősülnek, amelynek funkciója kiterjedhet a családi vagyonok professzionális kezelésére, ugyanakkor közfeladatokat, mint például felsőoktatási célokat is megvalósíthat.

Az egyes vagyonkezelési formák közös jellemzője, hogy más személy (állam, önkormányzat) tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatos feladatokat látnak el úgy, hogy közben megőrzik és gyarapítják a vagyont. A vagyonkezelő alapítvány az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt célok és feladatok megvalósítására alapítható. A vagyonkezelő alapítványt létesítéséhez az alapítvány javára 600 millió forintnak megfelelő vagyont (tőkeminimum) kell rendelkezésre bocsátani, azonban ez nem csak készpénz, hanem akár ingó vagy ingatlan vagyontárgy is lehet.

A vagyonkezelő alapítvány személyi feltételi megkövetelik egy legalább 5 főből álló kuratórium létrehozását, amely az alapítvány ügyvezetésért felelős. Ezen túlmenően szükséges egy felügyelőbizottság kijelölése és egy állandó könyvvizsgáló megválasztása is. Az alapító az alapítói jogokat az alapítványra ruházhatja, valamint azok gyakorlására az alapítvány kuratóriumát is kijelölheti. Ez érintheti az alapítói jogok teljes körét, de azok egy részét is.

Az új vagyonkezelői forma két formában jöhet létre. Az egyik a családi alapú alapítvány, amely segít egyben tartani az alapító vagyonát, professzionális jogi és pénzügyi szervezet kezébe helyezheti azt. A vagyonkezelő alapítvány a másik esetben közérdekű célból alapítható. Közérdekű célnak minősül a nevelési- oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartása és működtetése.

A törvényjavaslat még februárban történt módosításának eredményeképpen a közérdekű célra létrehozott vagyonkezelői alapítványok kutatás célra is létrehozhatóak. Erre a módosításra a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs Minisztérium közötti feszül helyzet feloldása miatt került sor. A Kormány álláspontja szerint a kutatóhálózatok leválasztásra kerülnének az MTA-ról és egy vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működnének tovább. Az MTA tárgyalódelegációja tiltakozott a javaslat ellen, a kutatóhálózat egyben maradásának és a kutatás szabadságának biztosítása érdekében. 2018. március 8-án az MTA és az Innovációs Minisztérium megállapodást kötött, amelynek eredményeképpen az MTA lemondott a kutatóhálózatáról, cserébe az intézethálózat vagyona az MTA tulajdonában marad. Az intézetek ugyan függetlenednek, de továbbra is használhatják majd az MTA brandjét, ha megfelelnek az MTA követelményeinek. A kutatóintézet-hálózat világos, hosszú távú stratégia mentén (beleértve a finanszírozást is) működik majd, s kiszervezésére 2020. január 1-től kerül majd sor.

 

Az összefoglalót készítette: Salya Fruzsina, joghallgató

 

Felhasznált források:

https://index.hu/techtud/2019/03/08/mta_itm_szandeknyilatkozat_tudomanyfinanszirozas/

https://www.vg.hu/kozelet/politika/a-heten-donthetnek-a-vagyonkezelo-alapitvanyokrol-1386061/

https://ado.hu/cegvilag/vagyonkezelo-alapitvanyok-mint-a-vagyonkezeles-uj-formai/

https://index.hu/gazdasag/2019/02/13/vagyonkezelo_alapitvany_trust_corvinus/

 

Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: 
Land grabbing: 
PPP: 
Energiakornyezet: 
Tudományos folyóirat: 
Foreign Investment and International :