Természeti (isteni) törvényeket sért az ember alkotta jog?

  • 6 June 2018
  • Kutatócsoport2

A nemzetközi tudományos közösség széles körben elismert tagjai között (pl. Will Steffen; Johan Rockstorm; John Dearing; Anthony Barnosky; Peter Sale; stb.) lényegében konszenzus van abban a tekintetben, hogy az emberi tevékenység olyan mértékben károsította a Föld ökoszisztéma rendszereit, hogy a bolygó hamarosan már nem tudja biztosítani az emberiség számára a biztonságos létezési feltételeket.[1]


Isteni rend
Fotó: © Endes Anikó

Mindez arra enged következtetni, hogy a környezeti problémák kezelésére alkotott jogszabályok kudarcot vallottak. Ennek egyik oka lehet, hogy a klasszikus természetjogi felfogáshoz hasonlóan az ember alkotta jog nincs összhangban az univerzális természeti törvényekkel, amelyek lényegében isteni törvények. A gondolat nem új: Platón, Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás is hasonlóan vélekedett, de még egy olyan korban, ahol a „törvénysértésnek” nem voltak olyan szembetűnő bizonyítékai, mint a napjainkra kibontakozó ökológiai válsághelyzet. Valóban a természeti törvények és az ember alkotta jog (vagy másképpen természet és társadalom) kettőssége a kudarc egyik oka? Ha igen, szükség van-e egyáltalán a modern tudományok által elismert természeti törvények (pl. szimmetria elve)[2] transzcendens jellegének elismerésére? Ard Loiuse az Oxfordi Egyetem elméleti fizikusa úgy nyilatkozott a National Geographic The story of God című dokumentumfilm sorozatának egyik 2017-es epizódjában, hogy „Minél többet tudunk e világról, annál több minden mutat Isten irányába.”[3] Ha valóban isteni törvényeket sért az ember alkotta jog, és ezzel az egész társadalom fenntarthatatlan pályán mozog, akkor vissza kellene térni az isteni rendhez. Csakhogy erre a társadalmunk globális szinten képtelen. Csupán az egyének, apró közösségek (pl. ökofalvak formájában) lehetnek alkalmasak arra, hogy alkalmazkodjanak és ezzel új utakat mutassanak. De hogyan viszonyul ehhez az útkereséshez a hatályos jog?[4]

Az előbbi csak egy azon izgalmas és vitát indukáló felvetések között, amelyek elhangoztak azon a Kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a környezeti fenntarthatóság társadalomtudományi megközelítéseiről rendezett 2018. június 1-jén az MTA DAB Jogi és Közgazdaságtudományi Szakbizottsága az Európai Fenntarthatósági Hét keretében a Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Karán.

 

Dr. Bányai Orsolya, PhD, egyetemi adjunktus (DE ÁJK)

 


[1] Bányai Orsolya: A környezetpolitika múltja, jelene, jövője – gondolatok egy könyv alapján. Pro Futuro, 2017/3.

[2] Laitos, Jan with Okulski, Juliana: Why environmental policies fail. Cambridge University Press, Cambridge, 2017.

[3] National Geographic: The story of God (Magyar címe: Isten nyomában Morgan Fremannel) Amerikai dokumentumfilm sorozat, 2016. Második éved harmadik epizód: Proof of God (Isten bizonyítéka).

[4] Bányai Orsolya: A jövő reménységei – a valóban fenntartható települések. Miskolci Jogi Szemle, 2017/2, 91–104.

Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: 
Land grabbing: 
PPP: 
Energiakornyezet: 
Tudományos folyóirat: 

Hozzászólások

Fodor László képe

2018 nyarán az MTA Jogi és Közgazdaságtudományi Szakbizottságának rendezvényén a fenntarthatóság társadalomtudományi kérdéseit feszegettük. A június elsejei beszélgetés kulcskérdése – mind a jogász, mind a közgazdász résztvevők szempontjából – az volt, hogy van-e még visszaút addig a pontig, ahol elszakadtunk a gyökereinktől. Mindkét tudományterület keresi a környezetvédelem – illetve tágabb összefüggésben és magasabb szinten a fenntartható fejlődés – eszközeit. Tovább..

A hozzászólás teljes terjedelemben az alábbi linkre kattintva érhető el: http://kozjavak.hu/guzsba-kotve-elore-kornyezeti-fenntarthatosag-fele

Oldalak