Állami szerepvállalások a Párizsi Klímaegyezmény vonatkozásában

  • 25 April 2017
  • Kutatócsoport2

A Párizsi Klímaegyezményt a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el. Magyarország és az Európai Unió hat másik tagállama – Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia– október 5-én ratifikálta a megállapodást. A megállapodás fő célkitűzése, hogy a kötelezettséget vállaló 195 ország a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A klímaegyezmény egyik sarkalatos pontja a finanszírozás, amely minden országot a részvételre ösztönöz, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával. A 2020-ig kidolgozandó részletszabályok további hatékony eszközöket sorakoztathatnak fel a klímaváltozás ellen, meghatározva a globális fellépés irányát a következő évtizedekre. Az aláíró országok ötévente értékelik intézkedéseik eredményét.

A Greenpeace Magyarország Egyesület a Párizsi Megállapodás hatályba lépésére reagálva a következőt nyilatkozta: "Az államok jelenlegi vállalásai a felét sem teszik ki a szén-dioxid-kibocsátás szükséges csökkentésének, kiemelte: minden országnak, köztük Magyarországnak is komolyan kell vennie szerepét az éghajlati válság elleni küzdelemben, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, energiatakarékossággal, illetve a megújuló energiaforrások támogatásával kellene garantálnia a párizsi célok teljesülését."

S, hogy mennyire veszi komolyan Magyarország a szerepét a klímavédelemben?

Az EU-tagok többségének klímavédelmi erőfeszítései elmaradnak a Párizsi Klímacsúcs Erőfeszítés-megosztási Rendeletben megfogalmazottaktól. Valójában csak  három uniós ország folytat a Párizsi Klímaegyezménnyel teljesen összhangban lévő politikát, Magyarország teljesítménye e téren gyenge - állapította meg a Transport & Environment és a Carbon Market Watch közösen publikált jelentése. A lehetséges 100-ból 22 pontot elérő Magyarország a középmezőnyben végzett, ám a jelentés szerint elszámolási trükkökkel, például nem valós adatokkal dolgozva érte el ezt a közepes-elégséges eredményt. Ugyanakkor, hogy ne legyen ennyire elkeserítő a kép meg kell jegyezni, hogy van olyan terület, ahol Magyarország Európa zöldebb államai közé sorolható. Ami a villamos energia fogyasztáshoz kapcsolódó üvegházgáz-kibocsátás intenzitását illeti a globális felmelegedéshez való hozzájárulás intenzitása alapján, a hazai érték gyakorlatilag megegyezik az osztrákkal, és a térség legkedvezőb értékeit jelenti. Így Magyarország számos, a zöldenergia alkalmazása terén élenjáró országot utasított maga mögé, többek között Németországot is.

Azonban további aggodalomra ad okot, hogy ez  a jelenség, vagyis a Klímaegyezménnyel ellentétes állami magatartás nem csak hazánkban figyelhető meg. Az országok többsége a más területeken is megszokott sajátos értelmezésekkel, a jogi kiskapukat kihasználva folytatja a "business as usual" politikáját. Miután pedig a problémák egy része az EU struktúrájából ered, a jelentés készítői szkeptikusak a Párizsi Klímaegyezmény vállalásainak teljesülését illetően. A probléma tehát valós és mindenképpen cselekvésre ösztönöz a klímavédelem, globális felmelegedés és fenntartható fejlődés érdekében.

A zöldkötvény-kibocsátás, mint a klímaváltozás elleni harc egyik mozgatórugója

A riasztó kép ellenére bizakodhatunk abban, hogy talán mégis felcsillan a fény az algút végén és a zöld kötvények a környezettudatosság új dimenzióját hozzák el. A zöld kötvények ugyanazon elv alapján működnek, mint hagyományos társaik, vagyis a kibocsátó vállalja, hogy egy előre meghatározott időintervallum végén megtéríti a kötvény névértékét, emellett pedig kamatot fizet az értékpapír mindenkori tulajdonosának. A különbség annyi, hogy a kibocsátó vállalja, hogy előre meghatározott célokra fordítja a bevont forrást, környezetbarát beruházások finanszírozására. Úgy tűnik, hogy reményeink nem alaptalanok, hiszen a pénzügyi világ és a környezetvédelem "közös nevezője" iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik, a kibocsátók, illetve a benne résztvevő közvetítő pénzintézetek rendszeresen jelentős túlkeresletről számolnak be. Ezek az új törekvések tehát mindenképpen pozitív képet mutatnak, minden korábbinál sürgősebb ugyanis, hogy az emberiség a lehető leggyorsabban áttérjen a megújuló energiaforrásokra, hiszen a klímaváltozást nagyban befolyásolják energiafogyasztási szokásaink.

 

Felhasznált források:

http://www.portfolio.hu/vallalatok/nagyon_lepontoztak_magyarorszagot.248167.html

http://www.portfolio.hu/short/fenntarthatovilag/latvanyos_terkepen_mennyire_zold_magyarorszag_europaban.247421.html

http://www.portfolio.hu/gazdasag/a_zold_forradalom_megallithatatlanul_so...

http://greenfo.hu/hirek/2017/04/11/a-rezsicsokkentes-europai-utja

http://greenfo.hu/hirek/2017/04/21/klimavedelemben-kozepmezonyben-100-bol-22-pontot-trukkoztunk-ossze

http://greenfo.hu/hirek/2017/04/18/lopott-faval-teljesitjuk-a-megujulos-energia-vallalasunkat

http://greenfo.hu/hirek/2017/04/04/energetika-es-jovokep-a-21-szazadi-magyarorszagon

 

Hírgyűjtemény: 
Korábbi hírek: 

Hozzászólások

Rick Perry, amerikai energiaügyi miniszter legutóbb egy New Yorkban rendezett energetikai-pénzügyi konferencián fejtette ki álláspontját. Azt mondja majd Trumpnak, hogy valószínűleg szükséges az egyezmény újratárgyalása. A miniszter azonban nem közölt részleteket arról, hogy szerinte hogyan is kellene újratárgyalni a párizsi egyezményt.

Donald Trump a tavalyi elnökválasztási kampányban végig azt ígérte, hogy elnökként felmondja a párizsi klímaegyezményt. Megválasztása óta azonban változni látszik az álláspontja, már nem egyszer fogalmazott úgy, hogy nyitottan áll a kérdéshez.

Washington egyoldalúan nem semmisítheti meg a párizsi egyezményt, ám megkezdheti az Egyesült Államok kiléptetésének folyamatát. Egy esetleges kilépés azonban szakértők szerint nagy csapás lenne a klímaváltozás elleni globális küzdelemre, hiszen Kína után az Egyesült Államok a második legnagyobb kibocsátója az üvegházhatást kiváltó széndioxidnak.

http://www.vg.hu/kozelet/kornyezetvedelem/trump-minisztere-a-klimaegyezm...

Hazánk az EU-tagállamok közül elsőként ratifikálta az egyezményt. Bővebben ld.: http://ecolounge.hu/nagyvilag/parizsi-klimaegyezmeny-magyarorszag-a-mega...

http://24.hu/kulfold/2017/06/23/az-eu-elkotelezett-a-parizsi-klimaegyezm...

Határozottan megerősítették elkötelezettségüket a párizsi klímaegyezmény mellett az EU-tagországok állam- és kormányfői csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójukon. Az elfogadott dokumentumban leszögezték, hogy a megállapodás az amerikai kormányzat szándékai ellenére nem tárgyalható újra. Mint a záródokumentumban írták, az EU-nak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ezért gyorsan és teljes körűen végre kell hajtani a klímaegyezmény rendelkezéseit. A szerződés a klímaváltozás elleni globális erőfeszítések sarokköve, valamint kulcsfontosságú eleme az európai ipar és gazdaság korszerűsítésének – mutattak rá hozzátéve, hogy az Európai Unió és tagállamai szorosabbra fonják az együttműködést nemzetközi partnereikkel, szolidaritást vállalva a jövő nemzedékeivel.

Oldalak