A Magyar Rektori Konferencia Elnökségének állásfoglalása az államtudományi képzésről

  • 2015/08/03
  • Kutatócsoport3

2015. július 16.

A Magyar Rektori Konferencia Elnöksége állásfoglalást bocsátott ki – a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről (NKE) szóló 2011. évi CXXXII. törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításával összefüggésben – az államtudományi képzésről. A módosító (2015. évi CXXXII.) törvény – amelyet az Országgyűlés 2015. június 30-án fogadott el és 2015. július 13-án került kihirdetésre államtudományi képzések tekintetében az NKE-nek privilégiumokat juttatnak; az itt diplomát szerzett hallgatók külön – a jogi doktori címtől eltérő képzettséget tanúsító – doktori címet is szereznek. Az állásfoglalás, amelyet a Rektori Konferencia ezidáig nem tárt szélesebb körben a nyilvánosság elé, a jogszabály elfogadásának szakmai vitájához kapcsolódóan lényeges pontokat rögzít.

Az MRK állásfoglalása értelmében az államtudományi képzés tartalmát először nyilvánvalóan egyetemi, szakmai szinten kell megvitatni és meghatározni, az ezzel kapcsolatos jogalkotás megalapozottan csak ezt követően történhet meg. A módosítás ugyanis államtudomány néven új önálló szakot és ezzel együtt tudományterületet vezet be a magyar felsőoktatásba azzal, hogy a létrehozásra kerülő szak képzési és kimeneti követelményeit, továbbá az oklevéllel tanúsított szakképzettséget, és annak a Magyar Képesítési Keretrendszer és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter később rendeletben határozza meg.

A Rektori Konferencia felhívja a figyelmet arra, hogy tudományterületek létrehozása, elhatárolása, valamint képzések tartalmának meghatározása elsősorban az akadémiai közösség feladata, mely feladatának a többi szak vonatkozásában folyamatosan eleget tesz. Formai, eljárási és szakmai szempontból sem tartja elfogadhatónak, hogy a jogalkotó az államtudományi szak esetében előzetesen nem egyeztetett sem a Magyar Rektori Konferenciával vagy illetékes szakbizottságával, sem a Magyar Tudományos Akadémiával (lásd még az MTA IX. Osztályának június 17-i állásfoglalását). A törvény elfogadása tehát az összes többi felsőoktatási szakhoz képest kivételes eljárást jelentett.

Lásd még:

2015. június 8.
az Állami- és Jogtudományi Karok Dékáni Kollégiumának állásfoglalása

2015. június 18. (Nol)
http://nol.hu/belfold/kotottsegek-alol-felmentett-nke-1540691

2015. június 18. (Magyar Narancs)
http://magyarnarancs.hu/belpol/alomtudomany-95391

2015. július 7. (Nol)
http://nol.hu/belfold/oktatok-kerese-ader-janoshoz-1550135

Hozzászólások

Szintén érdekes kérdéseket vet fel és vizsgál a témával kapcsolatban az Élet és Irodalomban néhány hete megjelent írás:

http://www.es.hu/erdei_erzsebet;allamtudomany_es_bizantologia;2015-07-16...

 

Oldalak