Civil törvénnyel kapcsolatos népszavazás megengedhetőségéről döntött a Kúria

  • 13 November 2017
  • Kutatócsoport2

Az ügy előzménye

1.Kötelezettségszegési eljárás

Az új civil törvény előírja, hogy azoknak a szervezetek, amelyek egy évben 7,2 millió forintnál nagyobb támogatást kapnak külföldi forrásból, regisztrálniuk kell, és „külföldről támogatott szervezetként” kell feltüntetniük magukat. A Bizottság július 14-én felszólító levelet küldött az ügyben Magyarországnak, s úgy döntött, hogy jogi eljárást indít Magyarországgal szemben, mivel az ország nem teljesítette az EU szerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit, és Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is. A civil törvény ezzel kapcsolatos kérdéseit korábbi bejegyzésünkben tértünk ki: http://kozjavak.hu/unios-jogot-sert-civil-torveny-avagy-uj-szakaszba-lepett-kotelezettsegszegesi-eljaras

 

2. Népszavazás kezdeményezése

A népszavazást kezdeményezését egy magánszemély még 2017 nyár elején nyújtotta be, és maga a kérdés így hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?” 

A Nemzeti Választási Bizottság elutasította a civiltörvény (a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény) hatályon kívül helyezésére irányuló népszavazási kezdeményezést. NVB kifogásolta a kérdés megfogalmazását, mivel véleménye szerint a törvény hatályon kívül helyezése kihatna a pénzmosás elleni küzdelemre, és ezt a kérdésre esetlegesen válaszoló állampolgár nem feltétlenül venné figyelembe, amikor a teljes törvény megsemmisítéséről dönt, valamint a népszavazásra bocsátott kérdés az egyértelműség követelményének sem felel meg.

Magánszemély

A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte a népszavazási kérdés hitelesítése útján, mivel szerinte az NVB jogszabálysértően állapította meg, hogy a kérdésben nem tartható népszavazás. A kérelmező szerint a népszavazásra feltett kérdés egyértelmű. Felhozza az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatát, amely szerint az egyértelműség követelményét megszorítóan kell értelmezni, amelynek során az egyértelműség érvényesüléséhez elkerülhetetlenül szükséges mértékre kell szorítani a népszavazás kezdeményezéséhez való jog korlátozását. Az NVB határozata egy többszörös feltételezésen alapuló megfontolással támasztja alá az egyértelműség követelményének megsértését, amely feltételezett sérelem nem szolgálhat alapjául a népszavazási kérdés hitelesítése megtagadásának

A kérelmező szerint emellett e követelményéből az sem következik, hogy a választópolgárnak a népszavazási kérdés minden távoli és közvetett összefüggését teljes körűen át kellene látnia az egyértelműség meglétének megállapítása érdekében.

A pénzmosásra vonatkozó NVB kételyek kapcsán a kérelmező megjegyzi többek között azt, hogy a törvény nem tartalmaz ún. "jogharmonizációs záradékot", ebből következően eleve nem a pénzmosás elleni európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést valósítja meg.

Az uniós irányelvek Magyarország általi megfelelő átültetésnek vizsgálata az Európai Unió intézményeinek feladata, nem a választópolgárnak kell mérlegelnie. A kérelmező megállapítja azt is, hogy a pénzmosás elleni küzdelem célját a Törvényen kívül egyéb eszközök is szolgálják. Abban az esetben, ha a választópolgár úgy gondolja, hogy mindezek nem elegendőek a pénzmosás elleni küzdelemhez, ezt a véleményét minden további nélkül kifejezheti a népszavazáson egy "nem" szavazat leadásával.

Mindezek alapján a kérelmező szerint az NVB az Nsztv. 11. §. (1) bekezdését megsértve állapította meg, hogy a kérdésben nem tartható népszavazás.

 

A Kúria döntése

A bíróság hitelesítette azt a népszavazási kérdést, amelyet korábban a Nemzeti Választási Bizottság elutasított. A Kúria végzése jogerős.

Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni (ún. választópolgári egyértelműség), továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles (ún. jogalkotói egyértelműség).

A Kúria megítélése szerint (amely a hivatalos honlapján közzétett tájékoztatóból kitűnik) a fenti kérdés megfelel a választópolgári egyértelműség követelményének, azaz arra egyértelműen lehet válaszolni. Az átláthatóság biztosítására irányuló célkitűzés magából a törvény-címből egyértelműen kitűnik, amely cím a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés szövegének is részét képezi. Az átláthatóság magában foglalja a pénzügyi átláthatóságot is, így azt is – ami egyébként a törvény szövegében szerepel – hogy a törvény hozzájárul a pénzmosás elleni küzdelemhez. A Kúria szerint nincs sem olyan tényleges, sem olyan potenciális következmény, amely a kérdés feltevése alapján rejtve marad a választópolgár előtt.

A Kúria hangsúlyozza, hogy jelen eljárásban egyetlen szempontot vizsgált: a fenti kérdés választópolgári egyértelműségnek való megfelelőségét.

 

Az összefoglalót készítette: Dr. Lovas Dóra, PhD hallgató

Forrás:

Választási Bizottság 92/2017. számú határozata

Kúria végzése: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálatára: Knk.IV.37.686/2017/3.

http://www.kuria-birosag.hu/hu/sajto/tajekoztato-orszagos-nepszavazasi-kerdes-hitelesiteserol-knkiv376862017-szamu-ugyben

https://444.hu/2017/11/07/lehet-nepszavazni-a-civiltorvenyrol

https://ugyved.hu/tartalom/176/kuria-lehetseges-nepszavazas-a-civil-torvenyrol

http://magyarnarancs.hu/belpol/lehet-nepszavazas-a-civil-torvenyrol-107484

http://24.hu/belfold/2017/11/07/lehet-nepszavazas-a-civiltorvenyrol-dontott-a-kuria/

 

Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: 
Land grabbing: 
PPP: 
Energiakornyezet: