CETA – „Trójai egyezmény” a kapuink előtt?

  • 10 October 2016
  • Kutatócsoport2

„Rajta, a szót másról kezdd most: zengj dalt a falóról,
melyet Epeiosz készített s vele Pallasz Athéné,
s melyet a felső várba cselével a fényes Odüsszeusz
vitt, tele harcossal, s feldúlták isteni Tróját.”

Mind európai szinten, mind hazánkban növekvő érdeklődés övezi az Európai Unió és Kanada között megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény (Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás, angolul: Comprehensive Economic and Trade Agreement, „CETA”) sorsának alakulását. A megállapodás a felek közötti vámok, valamint számos más akadály eltörlésével lehetővé teszi a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fonását, a piacnyitás tervei gyorsuló európai növekedéssel, árcsökkenéssel, nagy profitszerzéssel kecsegtetnek. A többéves tárgyalási folyamat eredményeképpen a CETA aláírására az október 27-i EU – Kanada csúcson kerülne sor, azonban október havában mindeddig csak a kételyek erősödtek és nemhogy uniós szinten, de több esetben még az egyes tagállamok szintjén sem számolhatunk egységes állásponttal az egyezményt illetően.

Ellenzői közül sokan a CETA-t egyenesen egy olyan „trójai egyezmény”-nek tartják, amely első látásra lehet, hogy szépnek, látványosnak hat, azonban az EU kapuin beférkőzve, a globális nagyvállalatok érdekeit érvényesítve, jóval elnézőbb GMO-szabályozásával megbontaná a fennálló rendszerünket, aláásná a környezetvédelmi szabályozásunkat, sőt, még a szuverenitásunkat is fenyegetné. A másik, gyakran hangoztatott ellenérv szerint a CETA még a kisebbik veszély, a félelem fő tárgya annak „csúnya nagytestvére”, az Egyesült Államokkal kötendő TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership, Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség), aminek a CETA kvázi megágyazni készül. Az amerikai agrárpiac ugyanis jóval nagyobb a kanadainál, ebből fakadóan – az európai közvélemény ellenállása miatt már a vezető politikusok által is egyre kevésbé támogatott – TTIP megkötésével jóval erősebb cégek juthatnának az európai piacra, ezzel multiplikálva a trójai faló-effektust.

„Ott állt hát a faló, körülötte zavart fecsegéssel
ültek a trószok ...”

A CETA legvitatottabb kérdései közül a továbbiakban trójai párhuzammal élve tekintsük át az uniós fél Achilles-ínjaként aposztrofálható vitarendezési eljárás alapvető kérdéseit. Az egyezmény eredeti elképzelése eljárási és intézményi szempontból többnyire még a befektető-állam közötti vitarendezési rendszer (ISDS) klasszikus megoldásaival mutatott rokonságot, azonban ezen szisztémát az Egyesült Államokkal megindult – szintén ISDS-alapuló eljárást tartalmazó – kereskedelmi tárgyalások során erőteljes kritikák érték. Végül hosszas tárgyalásokat követően, 2016. február 29-én a Bizottság bejelentette a szökőévi örömhírt: a felek sikeresen megegyezésre jutottak a CETA vitarendezési szabályainak módosításáról, amely több szinten is változásokat jelentett:

Intézményi szintű reformként a felek az ISDS hagyományos ad hoc arbitrációs megoldásaival szakítva – amelyben az eseti választottbírói feladatokat többnyire a befektetési jogban jártas ügyvédek látják el – lefektették egy kétszintű, állandó és bírói típusú vitarendezés alapjait. Az állandó Törvényszék (Tribunal, Article 8.27) öt évre kinevezett és egyszer újraválasztható, tizenöt fős testülete öt uniós, öt kanadai és öt harmadik országbeli állampolgárból tevődik majd össze, az egyes ügyekben három tagú tanácsokban járnak majd el. Jogalkalmazási és jogértelmezési hibára, a tényállási elemek hibás értelmezésére, valamint a formai eljárási szabályok megsértésére hivatkozással fellebbezésre is lesz lehetőség, ilyen esetekben három véletlenszerűen kiválasztott bíró fog eljárni a Fellebbezési Törvényszék (Appellate Tribunal, Article 8.28) keretén belül. Az érdekkonfliktusok elkerülése érdekében a CETA etikai és összeférhetetlenségi szabályokat is tartalmaz (Article 8.30), továbbá érdekesség, hogy a felek kifejezetten kötelezettséget vállaltak arra, hogy az új rendszert modellként kezelik és harmadik államok bevonásával multilaterális szintre emelik (Article 8.29), ez utóbbi törekvés eredményeként pedig a jövőben akár egy közös bírói intézménye lehetne a CETA-nak és TTIP-nek is.

Az új koncepció a felek szabályozási autonómiájának beszűkülésére vonatkozó aggályait is igyekezett eloszlatni. Egyrészt pontosította az eredetileg is rögzített szabályozáshoz való jogot, amelynek értelmében a feleknek továbbra is lehetőségük van legitim közpolitikai célok érdekében szabályozásokat elfogadni, például az egészség, biztonság, környezet, közerkölcs, szociális biztonság, fogyasztók, vagy a kulturális sokszínűség védelme érdekében (Article 8.9.1.). Mindezt pedig egy értelmező megállapítással is kiegészítette, miszerint a nagyobb biztonság érdekében a felek által elfogadott olyan szabályozás, amely kedvezőtlenül érinti a befektetést vagy a befektető várakozásait – beleértve a profittal kapcsolatos jövőbeni elvárásokat – önmagában nem jelenti az egyezmény megsértését (Article 8.9.2.)

„... végzete volt ugyanis, hogy vesszen Trója, ha egyszer
ezt a lovat befogadta ...
... csúnya halált s vészt víve a trójaiakra.”

A gyökeres változás ellenére azonban jelenleg is bőven akadnak aggályos pontjai az egyezmény vitarendezési eljárásának. Az intézményt eleve szükségtelennek tartó kritikák azt hangsúlyozzák, miszerint a felek fejlett, nemzetközileg (pl. OECD tagság) elismert jogszolgáltatása megfelelő védelmet nyújt a beruházóknak, ennélfogva a társadalomtól elválasztott, az adott jogrendszerektől elkülönülő, speciális jogi rendszer létrehozása egy érthetetlen megoldás. Dr. Mikola István biztonságpolitikáért és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár ismertette, miszerint Magyarország álláspontja szerint sem szükséges az ilyen módú vitarendezés, habár a korábbi szisztémához képest, amelyet egyértelműen elutasítottak, a jelenlegit érdekes fejleményként értékelik.

Mások ennél még tovább mennek, és az egyezmény vitarendezési mechanizmusát egyenesen összeegyeztethetetlennek tartják az uniós joggal, így a legjobb megoldásnak azt tartanák, ha a kérdés egy „ex ante" ellenőrzés keretében minél hamarabb az Európai Bíróság elé kerülne. Ezen álláspont fellelhető több szakember érvelésében, hazánkban pedig hangsúlyos szerepet kap Dr. Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének aggályai között. Hasonlóan látja a Német Bírói Szövetség, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, az Európai Unió hivatalos konzultációs testülete is, amely utóbbi elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy a Bíróság előzetesen megvizsgálja, megfelelnek-e az uniós jognak a szabadkereskedelmi megállapodásokba beépítendő befektetésvédelmi mechanizmusok.

A jövő nemzedékek szószólója továbbá úgy vélekedik, hogy az új rendszer puhított jellege is irreleváns, ugyanis nem az eredeti elképzelést, hanem a Kanadával jelenleg fennálló rendszert kell mércének tekintenünk. Hazánk ugyanis már kötött egy kétoldalú befektetésvédelmi egyezményt Kanadával 1991-ben, ami szintén döntőbíróságokon rendezi az államok és befektetők közti vitás ügyeket, bár a CETA-ban felvázoltakhoz képest jóval kedvezőbb feltételek között. Ezt alátámasztja már az is, miszerint a mostani rendszerben egy jogvita esetén a kanadai és a magyar fél felkérhet egy-egy választott bírót, ezért a testületben van magyar jogi érvelésre érzékeny tag. Ezzel összefüggésben véleménye szerint a bírósági fórum összetétele azért is tekinthető problémásnak, mivel abban a nemzetközi befektetési jog szakértői fognak helyet foglalni, ahogy pedig a mondás tartja: „kalapáccsal a kezében az ember mindent szögnek lát” – a befektetési érdekeken túli szempontok tehát könnyedén elhalványulhatnak, mintegy „vattába csomagolva” a befektetőket. Helyzetünket pedig tovább rontaná az is, hogy a legtöbb amerikai nagyvállalat rendelkezik Kanadában leányvállalattal, így a különleges bírósági rendszer jóval több vállalatot érintene, már azelőtt, hogy a TTIP szele elérné a kontinenst.

Mindezek után könnyen belátható, hogy a CETA tekintetében valóban komoly aggályokkal állunk szemben: már a vitarendezési mechanizmus kérdése is tekintélyes szeletét adja a kritizált pontok többek között környezetvédelmi-, értelmezési- és szuverenitást érintő kérdésekkel tarkított halmazának. A problémakört ráadásul a módosítás sem rendezte teljesen megnyugtatóan. Az új koncepció ugyanis intézményi szempontból nézve valóban egy lényegesen szilárdabb alapokon nyugvó rendszert eredményezett, a szabályozáshoz való jog generálklauzula-szerű megfogalmazása azonban  – még a pontosító rendelkezések ellenére is – számos kérdést hagy megválaszolatlanul, ennélfogva a felek mozgásterének kijelölése a bírósági fórumra hárul majd, amellyel szemben a szkepticizmus jelenleg sem elhanyagolható mértékű. Mindenesetre a napokban lejátszódó fordulatok már hazai szinten is egy eseményekkel teli októbert ígérnek, a hónap végéig pedig reméljük, hogy a kontinens rendhagyó Akhilleuszként sarkastól mártózik meg a Sztüx vizében, így azon már Párisz esetleges nyilai sem találhatnak majd fogást.

 

Készítette: Kanyuk Petra Ágnes, joghallgató

 

  1. kép forrása: http://nol.hu/gazdasag/ceta-ttip-kereskedelem-usa-eu-kanada-szerzodes-1632943, Fotó: Mark Blinch / Reuters
  2. kép forrása: Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának Twitter-oldala

 

Felhasznált források:

Homérosz: Odüsszeia. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1957, részletek a nyolcadik énekből.

http://alfahir.hu/nem_egyeztetheto_ossze_vallalatok_irjak_az_unios_jogrendet

http://ec.europa.eu/trade/policy/in-focus/ceta/

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-399_en.htm

http://hpops.tk.mta.hu/blog/2014/12/a-beruhazasvedelmi-vitarendezes-jelene-es-jovoje

http://hvg.hu/gazdasag/20161006_eu_kanada_kereskedelmi_megallapodas_kesleltetes?ver=2&utm_expid=1324304-9.JvgK46VJQ96PBmQcdWWPlQ.1&utm_referrer=http%3A%2F%2Ffriss-hirek.hu%2Ffriss-hirek%2Fa-fidesz-egyelore-fityiszt-mutat-kanadanak#rss

 http://index.hu/gazdasag/2016/10/07/orban_bealdozza_a_gazdakat_a_gyarokert/

http://investmentpolicyhub.unctad.org/Download/TreatyFile/615

http://investmentpolicyhub.unctad.org/IIA/country/35/treaty/786#section_103

http://jog.tk.mta.hu/blog/2016/04/a-ceta-uj-vitarendezesi-mechanizmusa

http://magyarhirlap.hu/cikk/67885/Milliok_ellenzik_a_CETAegyezmenyt#sthash.8mto97IP.dpuf

http://magyarhirlap.hu/cikk/67885/Milliok_ellenzik_a_CETAegyezmenyt#sthash.8mto97IP.dpuf

http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/september/tradoc_152806.pdf

http://www.ajbh.hu/-/a-jovo-nemzedekek-szoszolojanak-aggalyai-a-kanadaval-tervezett-szabadkereskedelmi-megallapodas-ugyeben?redirect=http%3A%2F%2Fwww.ajbh.hu%2Fkezdolap%3Fp_p_id%3D101_INSTANCE_LDWG9zbBd7So%26p_p_lifecycle%3D0%26p_p_state%3Dnormal%26p_p_mode%3Dview%26p_p_col_id%3Dcolumn-7%26p_p_col_pos%3D1%26p_p_col_count%3D4

http://www.foeeurope.org/eu-should-reject-ceta-agreement-canada-300816

http://www.globaljustice.org.uk/resources/ceta-ttips-ugly-brother

http://www.helsinkitimes.fi/finland/finland-news/domestic/8717-professor-finland-s-legislative-power-may-be-in-jeopardy.html

http://www.kormany.hu/hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/biztonsagpolitikai-es-nemzetkozi-egyuttmukodesert-felelos-allamtitkar/hirek/dr-mikola-istvan-allamtitkar-eloadasa-a-szabadkereskedelmi-egyezmenyek-jogi-kerdesei-c-konferencian

http://www.mtvsz.hu/a_jovo_nemzedekek_szoszoloja_az_europai_birosag_ele_vinne_a_ceta_t

http://www.origo.hu/gazdasag/20161004-osszefogas-a-gmo-es-a-multik-ellen-tiltakozas-az-eu-kanada-egyezmeny-ellen.html

http://www.portfolio.hu/gazdasag/az_osszes_vam_megszunik_az_eu_es_kanada_kozott.237781.html

https://nepszava.hu/cikk/1107895-vitak-kereszttuzeben-a-szabadkereskedelem?print=1

Kategória: 
Hírgyűjtemény: 
Korábbi hírek: 

Hozzászólások

Miután Donald Tusk (az Európai Tanács elnöke), Jean-Claude Juncker (az Európai Bizottság elnöke), Robert Fico  (az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfője) és Justin Trudeau (kanadai miniszterelnök) 2016. október 30-án aláírták az egyezményt, 2017. február 15-én az európai parlamenti képviselők is megszavazták az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást.  

A támogatók – az EP 408 képviselője – azzal érveltek, hogy rengeteg pénzt lehet majd megtakarítani a megállapodás eredményeként.

Az ellenzők – 254 képviselő – szerint viszont a CETA a nagyvállalatokat hozza helyzetbe a helyi kisvállalkozókkal szemben, és sérülhetnek a munkavállalók jogai is.

A szabadkereskedelmi megállapodás végleges életbe lépéséhez még a tagállamok parlamentjeinek is ratifikálnia kell az egyezményt.

http://www.europarl.europa.eu/news/en/news-room/20170209IPR61728/ceta-me...

http://www.bbc.com/news/world-europe-38979901

Az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) új minőséget képvisel a szabadkereskedelmi egyezmények sorában és mintául szolgálhat a további szerződésekhez – emelte ki Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után.

A két kormányfő közös sajtótájékoztatóján Merkel hangsúlyozta, hogy a CETA nemcsak vámokról szól, hanem egyebek mellett a szociális biztonság és a fogyasztóvédelem területén is mintaszerű, "új standardot" jelentő szabályozást jelent.

Arra a kérdésre, hogy szükség van-e EU-Kína szabadkereskedelmi szerződésre, azt mondta, hogy minél hamarabb sikerre kell vinni a tárgyalásokat az EU-Kína kétoldalú beruházási megállapodásról, és majd csak ezután érdemes mérlegelni a következő lépéseket.

http://www.tozsdeforum.hu/uzlet/kkv/ezert-lesz-nekunk-jo-a-ceta-79861.html

Oldalak