Brexit: honnan hová?

  • 12 January 2019
  • Kutatócsoport2

2016. június 23-án az Egyesült Királyság népszavazás alapján az Európai Unióból való kilépés mellett döntött. Ezt követően tárgyalások kezdődtek az Európai Unió és az Egyesült Királyság között annak érdekében, hogy megállapodjanak a kilépés részletes szabályairól.[1] Több mint 500 tárgyalási nap után 2018. november 14-én a brit kormány jóvá hagyta az Egyesült Királyság EU-tagsága megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet.[2] Az 585 oldalas megállapodást végül brit kormány 2018. november 25-én írta alá. Emellett aláírásra került még egy 26 oldalas megállapodást is, amely az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatrendszer jövőbeni alakulását körvonalazza.[3]

A megállapodás hatálybalépéséhez azonban nem elég csak a brit kormány aláírása, szükség van még arra is, hogy a brit parlament alsó háza is elfogadja azt. Ez azonban eddig még nem történt meg. Már december közepén megakarták tartani a szavazást, de ezt a kormány elnapolta január közepére az esetleges eredménytelen szavazás lehetősége miatt.[4] A brit kormány azért tartott attól, hogy eredménytelen lesz a szavazás decemberben, mert a kormánypárti konzervatív tory képviselők egy része sem támogatná azt, sőt emellett az észak-ír unionista párt, a DUP sem. A DUP támogatása pedig, azért is lenne fontos a brit kormánynak, mivel az előrehozott parlamenti választások eredménye miatt már csak az ő támogatásukkal van szűk többségben a Konzervatív Párttal együtt a kormány az alsóházban.[5]

A megállapodással kapcsolatos problémák

A legfőbb ok, ami miatt nem akarják elfogadni megállapodást egyes képviselők az az, hogy a brexit után is egy egységes vámunió maradna fenn az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha 2019 márciusa és 2020 decembere között átmeneti időszakban nem jön létre egy átfogó megállapodás „az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről”. Nincs meghatározva viszont a vámuniós mechanizmus érvényben maradásának végdátuma, ha pedig valaki meg akarja szüntetni ezt a szabályozást akkor a másik fél beleegyezését kell kérnie hozzá.[6] Ezzel kapcsolatban viszont a „brextiter” politikusok szerint az a probléma, hogy az Egyesült Királyság meghatározatlan időre beleragadhat egy vámuniós mechanizmusba miközben nem tud más államokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni. A maradáspárti brit politikusok bírálata pedig az, hogy rosszabb lenne, mint ez EU-tagság fenntartása, hiszen úgy kellene betartani az uniós szabályokat, hogy nem tudnának beleszólni azok alakításába.[7]

A megállapodást elutasítók másik aggodalma az, hogy „Észak-Írország kereskedelemszabályozási környezete összhangban maradna az Európai Unió egységes belső piacának egyes vonatkozó szabályaival”. Ennek a szabályozásnak a lényege az, hogy ne kelljen visszaállítani a fizikai határellenőrzést Észak-Írország és az Egyesült Királyság között. Ezzel kapcsolatos kritika viszont az, hogy „e megoldás gyakorlatilag az Ír-tengerre helyezi át a vámhatárt, Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé, megbontva ezzel az ország alkotmányos és gazdasági integritását”.[8] Az észak-ír unionista párt pedig azt tartja elfogadhatatlannak, hogy Észak-Írország szabályozási szempontból elválna az Egyesült Királyság többi államától.[9]

Megállapodás nélküli Brexit

Abban az esetben viszont, ha még sem sikerül hatályba lépnie a megállapodásnak akkor az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere fog vonatkozni. Ez azt jelentené, hogy vámok jelennének meg, illetve vámellenőrzés kerülne bevezetésére a két entitás kereskedelme esetén.[10]

A megállapodás nélküli brexitre viszont mind az Európai Unió, mind az Egyesült Királyság megpróbál felkészülni. A britek például 2019. január  07-én 150 kamionnal azt tesztelték, hogy milyen torlódást okozna a délkelet-angliai kikötök környékén az, ha az EU-val folytatott kereskedelemben hirtelen vámok és egyéb vámellenőrzések jelennének meg.[11]

Hasonlóan elindította a felkészülést az Európai Bizottság is, amely megkezdte „a megállapodás nélküli kilépés esetén alkalmazandó, rendkívüli helyzetre szóló cselekvési tervének végrehajtását”. A terv 14 intézkedést tartalmaz, olyan területeken többek között, mint „a pénzügyi szolgáltatások, a légi közlekedés, a vámügyek és az éghajlat-politika”.[12]

De nem csak EU és a britek próbálnak meg felkészülni, hanem az unió egyes tagállamai is. A német kormány például közölte, hogy abban az esetben, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Unióból, akkor emiatt a Németországban élő brit állampolgároknak nem kell távozniuk az országból.  A március 29-én esedékes kilépés után még 3 hónapig uniós polgárok maradnak, ezt követően viszont „harmadik országbeli, EU-n kívüli állampolgárnak számítanak majd, így külön eljárással tartózkodási jogot kell szerezniük”.[13] Ugyanígy cselekedet Csehország is, ahol törvényt fogadtak el arról, hogy a Csehországban élő brit állampolgárokat 2020 végéig úgy kell kezelni, mintha az Egyesült Királyság továbbra is az EU tagja lenne.[14]

A Brexit-hatása

A Brexit hatása pedig igen sokrétű lehet. Először is még be sem következett a kiválás, de rendezetlen kilépés veszélye miatt többi pénzügyi szervezet menekíti ki pénzét az Egyesült Királyságból. Eddig körülbelül 800 milliárd font hagyta el az országot emiatt.[15] A Brexit miatt az EU-s biztosítók bejelentették, hogy március 29. után nem kötnek új szerződéseket az Egyesült Királyságban, az azt megelőzően kötötteket pedig 15 éven belül lezárják vagy transzferálják a brit ügyfeleikkel.[16]

A Brexit kihatással van az Egyesült Királyság fontos kereskedelmi partnerei is. Hátrányosan érinti például Hollandiát, hiszen a Hágai Számvevőszék szerint 2,3 millió euró közvetlen kárt okozna a holland gazdaságnak, ha britek megállapodás nélkül válnának ki az EU-ból.[17]

A Brexitnek hatása lehet még a külföldiek Egyesült Királyságban történő munkavállalására is. A britek a kilépést követően korlátoznák az alacsonyabban képzett külföldi munkavállalók jogait, hiszen az ilyen munkavállalók „legfeljebb 11 hónapra szóló tartózkodási engedélyhez juthatnának, korlátozott jogosultságokkal, például nem hozhatnák magukkal családtagjaikat”. De ez a korlátozás csak az alacsonyabban kvalifikált munkavállalókra vonatkozna, ugyanis „a számszerű korlátozások a magasan képzett külföldi munkavállalók esetében megszűnnének”.[18]

Végül a brit kormány hatásvizsgálatai alapján, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Európai unióból akkor a vámellenőrzések hirtelen bevezetése okozta fennakadások miatt akár hat hónapig is jelentősen korlátozva lenne a két legnagyobb kikötő, Dover és a közeli Folkestone kapacitása.[19]

Az összefoglalót készítette: Soltész Péter Ádám, joghallgató

 

Felhasznált források:


[2] kitekinto.hu/2018/11/15/europai-ugyek/vegre-szintet-lepett-a-brexit/135656/ (2019.01.09.)

[3] kitekinto.hu/2018/11/26/europai-ugyek/brexit-a-neheze-meg-csak-most-kovetkezik/154721/ (2019.01.09.)

[4] kitekinto.hu/2018/12/17/europai-ugyek/a-britek-januar-kozepere-toltak-a-brexit-szavazast/165931/ (2019.01.10.)

[6] kitekinto.hu/2018/11/26/europai-ugyek/brexit-a-neheze-meg-csak-most-kovetkezik/154721/ (2019.01.10.)

 

[8] kitekinto.hu/2018/11/26/europai-ugyek/brexit-a-neheze-meg-csak-most-kovetkezik/154721/ (2019.01.10.)

[12] kitekinto.hu/2018/12/19/europai-ugyek/az-eu-megkezdte-a-felkeszulest-a-rendezetlen-brexitre/167416/

(2019.01.09.)

[13] kitekinto.hu/2019/01/08/europai-ugyek/a-nemetek-es-a-csehek-is-keszulnek-a-rendezetlen-brexitre/167716/

(2019.01.09.)

[14] kitekinto.hu/2019/01/08/europai-ugyek/a-nemetek-es-a-csehek-is-keszulnek-a-rendezetlen-brexitre/167716/

(2019.01.09.)

[18] kitekinto.hu/2018/11/24/europai-ugyek/korlatozna-az-alacsonyan-kepzett-kulfoldi-munkavallalok-jogait-az-uj-brit-szabalyozas/153701/ (2019.01.09.)