Közüzemi szolgáltatások

Az Európai Bizottság növekvő szerepe az energiaügyi megállapodások megkötésében

  • Az Európai Bizottság növekvő szerepe az energiaügyi megállapodások megkötésében

    Az Európai Bizottság 2016. december 7-én közzétett sajtónyilatkozatában üdvözölte az Európai Parlament és Tanács megállapodását arról, hogy a földgáz és a kőolaj tárgyában a tagállamok által harmadik országokkal megkötni kívánt kormányközi megállapodásokat a jövőben azok aláírása előtt a Bizottságnak véleményezésre kell megküldeni.

„Őszi piknik” - Közjavak Hallgatói Workshop

  • „Őszi piknik” - Közjavak Hallgatói Workshop

    A MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport rendszeresen tart konzultatív üléseket, melynek egyik eleme az immáron hagyománnyá váló „Hallgatói Workshop” elnevezésű nyilvános, tudományos ülése. A legutóbbi, 2016. november 15-én tartott „Őszi piknik” elnevezésű rendezvény rendhagyó volt abból a szempontból is, hogy a DE Praetor Szakkollégium „A kormányzás kihívásai” című műhelyének alakuló ülése is volt egyben. Tovább...

Energiaszabályozás: rezsicsökkentés EU-konform módon

  • Energiaszabályozás: rezsicsökkentés EU-konform módon

    Az elmúlt hét folyamán került kihirdetésre a Magyar Közlönyben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökének 7/2016. és 8/2016. számú rendelete, amelyek a villamos energia, illetve a földgáz rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak megállapításának keretszabályait rögzítik a 2017. január 1-jétől 2020.

Centralizációs visszásságok a hulladékgazdálkodásban

  • Centralizációs visszásságok a hulladékgazdálkodásban

    Bár a hulladékgazdálkodás centralizációjának (ki)alakításával a blog már több ízben is foglalkozott, követve a fejleményeket - egyfelől  bemutatta az áprilisban működésbe kezdett, új állami hulladékgazdálkodási holding (NHKV Zrt.) céljait, másfelől e bevezetett rendszernek a terveze

A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

  • A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

    A különböző közszolgáltatások meghatározzák az emberek mindennapjait és az államok gazdasági helyzetére is hatással vannak. Ezért nem mindegy mennyiért, hogyan és milyen színvonalon nyújtják azokat.  A közszolgáltatások fő csoportjait átfogóan tárgyaló, most megjelent kötet a mára megváltozott irányultságú ágazatpolitikai trendek közös alapjait és jellemzőit vizsgálja, nem szokványos elméleti rendszerben, egyedi szerkesztési megoldásokkal. Tovább...

„Ki melegedni akar, füstöt is szenvedje.”

  • „Ki melegedni akar, füstöt is szenvedje.”

    A távfűtés környezet- illetve klímavédelmi szempontból előnyösebb a hagyományos fűtésnél, ezért előnyben részesítéséhez közérdek fűződik. E közérdek érvényesítését a központi szabályozás nem valósítja meg, ugyanakkor a helyi önkormányzatok kezét gúzsba köti. Fodor László írása ezt a feszültségpontot, illetve lehetséges megoldását vizsgálja. Tovább...

Okos. De megéri ...?

  • Okos. De megéri ...?
    Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk - nem csak arról, hogy az "okos mérés" rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett "rezsicsökkentés") teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az "intelligens beruházások" piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): - See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comm...
    Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk - nem csak arról, hogy az "okos mérés" rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett "rezsicsökkentés") teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az "intelligens beruházások" piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): - See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comm...

Nekünk nyolc? – Hogy állunk az okos méréssel?

Változások a kéményseprő-ipari tevékenységben - újabb centralizációs lépés?

  • Változások a kéményseprő-ipari tevékenységben - újabb centralizációs lépés?

    A kéményseprői-ipari tevékenységről szóló törvény célja e tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása az emberi élet védelme és a vagyonbiztonság érdekében. A kéményseprő-ipari közszolgáltatásban jelentkező zavarok ugyanis az ellátásban bizonytalanságot okoztak, és ezzel tűz-, illetve életveszély kockázatát eredményezték.

Víziközmű-szolgáltatás és a vízhez való jog érvényesülése Magyarországon

  • Víziközmű-szolgáltatás és a vízhez való jog érvényesülése Magyarországon

    Az Alaptörvény XX. cikkében megjelenik egyfajta vízhez való jog felfogás, és az állam kötelezettsége az, hogy biztosítsa a vízhez való hozzáférést. A vízhez való jog intézménye ugyanakkor több tevékenységet és szolgáltatásit foglal magában. Kérdésként merülhet fel, hogy a magyar víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény milyen formában járul hozzá e jog érvényre juttatásához? Tovább... (Szilágyi János Ede)

Oldalak