Közszolgáltatások

Közmunkára küldik a hajléktalanokat?

  • Közmunkára küldik a hajléktalanokat?

    Az utcán élőkre szabott, speciális közmunkaprogramokat dolgozna ki a kormány, mert először ilyen "védett" munkahelyen kell felkészíteni őket arra, hogy később helyt álljanak a munkaerőpiacon – írta a birtokába jutott előterjesztésre hivatkozva a hvg.hu. A lap összesen két hajléktalansággal kapcsolatos előterjesztést ismert meg, melyekről egyelőre nincs döntés, most kerülnek a kormány elé. Tovább... (Gulyás Lilla)

A Jövő Nemzedékek Szószólójának elvi állásfoglalása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

  • A Jövő Nemzedékek Szószólójának elvi állásfoglalása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

    2018. november 6-án hozta nyilvánosságra elvi állásfoglalását a Jövő Nemzedékének Szószólója a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás működési problémáiról. A szószóló (aki az Alapvető Jogok Biztosának egyik helyettese) átfogó vizsgálata során szervezeti, működési és finanszírozási aggályokat állapított meg. Ezek véleménye szerint egyrészt megnehezítik a kormányzati stratégiai tervek megvalósítását, az ENSZ Fenntartható fejlődési célok elérését, másrészt veszélyeztetik a termeszéti erőforrásokhoz való, a jövő nemzedékek érdekét szolgáló gazdálkodásához, az egészséges környezethez, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Vitaindító: Újratervezést az állami kiadásokban és a társadalompolitikában!

  • Vitaindító: Újratervezést az állami kiadásokban és a társadalompolitikában!

    Ha a magyarországi GDP-t vesszük alapul, úgy annak 3,3 %-át fordítottuk sporttal, vallással, szabadidővel és kultúrával kapcsolatos feladatokra 2016-ban, a központi költségvetés kiadásaként. Az EUROSTAT adataiból kitűnik, hogy az EU átlagától nagyban eltérnek az itteni állami kiadási arányok. Például azért, mert az EU-ban Magyarország költ a legkevesebbet szociális szolgáltatásokra. A sereghajtók között Csehország és Horvátország áll, közvetlenül Magyarország előtt (31,2%). A kiadási aránytalanságok nem maradtak társadalmi hatás nélkül, ezért komolyan át kellene gondolni az állami újraelosztási rendszert, annak céljait és arányait, valamint a szektor-semleges finanszírozást. Tovább... (Tóth Judit)

Sharing economy: A birtoklás helyett a megosztást piedesztálra emelő gazdaság

  • Sharing economy: A birtoklás helyett a megosztást piedesztálra emelő gazdaság

    A 21. században a fogyasztói magatartás megváltozott, egyre többen ismerik fel, hogy az eddigi fogyasztási szokásaink már nem fenntarthatóak. A sharing economy, vagyis a közösségi gazdaság egy olyan új üzleti struktúraként kezdett feltűnni a kétezres évek végén, amelyet a közösségi technológiák megjelenése, az egyre növekvő népesedés, illetve az energiaforrások kimerülése folytán kialakuló problémákra való válaszkeresés ihletett. A téma legfontosabb aktualitásairól a Közjavak c. blog és folyóirat is folyamatosan beszámolt, így például az Uber európai sorsáról, az EUB döntéséről, az Uber oroszországi álláspontjáról, vagy épp az AirBnB helyzetéről. Tovább... (Horváth Bettina)

A blockchain hype és a közigazgatási realitás

  • A blockchain hype és a közigazgatási realitás

    Napjaink egyik legizgalmasabb témája a blockchain technológia, és az arra épülő megoldások térnyerése az élet számos területén, így a közigazgatásban is. A blockchain-őrület jelentőségét nem látjuk pontosan: vannak, akik nem vesznek róla – egyelőre – tudomást, és vannak, akik egy újfajta kontrollviszony alapvető infrastrukturális elemeként definiálják. (A szerző erőteljes technofil beállítottsága utóbbi irányba hajtja, azonban számos fenntartással. Ezért született ez a cikk.) Tovább... (Budai Balázs Benjámin)

A közpénzek keletkezéskori védelméről

  • A közpénzek keletkezéskori védelméről

    2017. szeptember 21-én, csütörtökön a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara „A közpénzek keletkezéskori védelméről” címmel tartott konferenciát, mely az Igazságügyi Minisztérium által támogatott "A közpénzek keletkezéskori védelmének főbb területei" című projekt eredményeit mutatta be. A projekt 2017. január 1-én indult, és Prof. Dr. Horváth M. Tamás, tanszékvezető egyetemi tanár szakmai irányítása mellett négy további kari oktató vett részt benne, akik egyben a konferencia előadói is voltak (Bartha Ildikó, Madai Sándor, Varga Judit és Bordás Péter). A kutatás fókuszában a közpénzek védelmének hazai és nemzetközi jogi szabályozása áll. Tovább... (Valentényi-Szilágyi Bernadett)

Single(?) market? Reguláció és uniós politikák változásai - tudományos vitaülés

  • Single(?) market? Reguláció és uniós politikák változásai - tudományos vitaülés

    A piaci tevékenységek működtetésének szabályozási környezete, a reguláció különböző "színtereinek" szerepe Európa-szerte átalakulóban van. Míg a megelőző két évtizedet inkább a nemzetközi piacnyitás akadályainak elhárítására törekvés és az integrációk erősödése jellemezte, utóbb a liberalizáció ellenében átértékelődnek a korábban korlátozásra ítélt kormányzati fellépési eszközök, hangsúlyosabbá téve az ezeket – ténylegesen vagy formálisan – megalapozó társadalmi megfontolásokat is. (A vita időpontja: 2017. június 29. 10.00 óra) Tovább...

Felnőttképzéssel a társadalmi kirekesztettség ellen?

  • Felnőttképzéssel a társadalmi kirekesztettség ellen?

    Hogyan lehet a gyerekkori fizikai, mentális, érzelmi, szociális hiányokat később behozni? Mikor lehet kulcságazat a felnőttképzés? Túlszabályozott-e a felnőttképzés? Miért nincs rá elég költségvetési pénz vagy adó-szabályokkal kellene inkább ösztönözni, önfenntartóvá tenni a képzést? Miért nincs több résztvevő a képzésben? Hol van a sok uniós képzési támogatás? Ezekre keressük a választ az EDUMAP (Horizon 2020) projekt segítségével is. Tovább... (Tóth Judit)

Ombudsmani Est az MTA Közjogi Albizottsággal

  • Ombudsmani Est az MTA Közjogi Albizottsággal

    Az MTA Közjogi Albizottság egyik fő célkitűzése, már megalakulása óta, hogy az Akadémia különböző tudományterületi egységei, valamint a más szakmai szervezetek közötti tudományos diskurzus, együttműködés létrejöttét elősegítse. 2016 őszén már e törekvés eredményeiről is beszámoltunk; az egyik ilyen alkalom során a közigazgatási bíráskodás, míg a másikon a rendvédelem témaköre került a vita középpontjába. 2017. április 26-án 17 órától az Albizottság az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával (AJBH) közösen, az Ombudsmani Esték rendezvénysorozat keretében tartott szakmai beszélgetést Természeti erőforrások: A használat közössége és a közösség használata. Közszolgáltatások konfliktusai címmel az AJBH Korczak termében. Tovább... (Bartha Ildikó - Bordás Péter)

Lex CEU, avagy a szabad oktatáshoz való jog kérdése

  • Lex CEU, avagy a szabad oktatáshoz való jog kérdése

    2017. április 4-én a magyar parlament 123 igen és 38 nem szavazattal elfogadott egy olyan törvénymódosítást, amely sokak szerint a Közép-Európai Egyetem (CEU) ellehetetlenítését célozza.  A döntés ellen tüntetések szerveződtek, illetve nemzetközi tiltakozáshullám indult meg. A blogbejegyzés ezt a kérdéskört járja körbe, kitérve csak a leglényegesebb pontokra. Tovább... (Lovas Dóra)  

Oldalak