Közjog

Május 1-je alkalmából, ünnepi hangulatban a munkajog két meglehetősen különböző karakterének párosítására teszünk kísérletet. A munkáltatók felett sokszor Damoklész kardjaként lebegő munkaügyi ellenőrzés tárgykörének a hazai, valamint nemzetközi tekintetben egyaránt a munkajogi irodalom „fősodrában” elhelyezkedő atipikus munkaviszonyokkal történő, első gondolatra szokatlan párosítása ugyanis egy módfelett izgalmas vizsgálatra ad lehetőséget, amelynek végére jutva pedig remélhetőleg nem marad majd kétségünk afelől, hogy ezen atipikus párosítás különös volta nem Mikszáth-i értelemben értendő, kényszer-házasságnak semmiképp sem nevezhető; a címadó mondás pedig nemcsak a munkaügyi ellenőröknek tetszhet, hanem az a munka változó világának javára is válhat. Tovább... (Kanyuk Petra)

A közigazgatási bürokráciacsökkentés az aktuálpolitika örökös beszédtémája, vesszőparipa, mely újra és újra meglovagolható. Nincs ez másként ma sem: a kormányzati kommunikáció vissza-visszatérő ígérete a túl nagyra nőtt állami bürokrácia „visszanyírása”. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a bürokráciacsökkentés jelszava vajon ténylegesen összhangban van-e a háttérben folyó történésekkel; valamint szükséges-e és egyáltalán jó ötletnek tekinthető-e a beígért mértékű szervezeti leépítés? Tovább... (Józsa Zoltán - Bartha Ildikó)

2017. április 4-én a magyar parlament 123 igen és 38 nem szavazattal elfogadott egy olyan törvénymódosítást, amely sokak szerint a Közép-Európai Egyetem (CEU) ellehetetlenítését célozza.  A döntés ellen tüntetések szerveződtek, illetve nemzetközi tiltakozáshullám indult meg. A blogbejegyzés ezt a kérdéskört járja körbe, kitérve csak a leglényegesebb pontokra. Tovább... (Lovas Dóra)  

Airbnb? – talán nem mindenkinek ismerő e fogalom, így először érdemesnek tartom tisztázni, hogy tulajdonképpen mit is értünk alatta! Az Airbnb egy kaliforniai székhelyű, 2008-ban indult, lakáskiadást forradalmasító sharing economy-cég.

Az önálló közigazgatási bíróság – amit a jogászok különbíróságnak neveznek – felállítását mérlegelő munkálatok már a rendszerváltás óta tartanak Magyarországon. 2017-ben e folyamat újabb állomásához értünk. A Parlament február végén  fogadta el a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt. Bár ez utóbbi esemény nem kapott nagy sajtónyilvánosságot, a megelőző folyamatokat – ideértve a törvény előkésztését, a jogalkotási procedúrát, az Alkotmánybíróság előzetesen elutasító döntését – meglehetősen élénk szakmai és közéleti viták kísérték, amelyeknek egyes eredményei a szélesebb tudományos közösség érdeklődésére is számot tarthatnak. Az MTA ÁJB Közjogi Albizottság ülése, majd év eleji tematikus szakfolyóirat-publikációja, a tudományos vita keretei között, részese volt a folyamatnak. Tovább... (Bartha Ildikó)

Az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek nyilvánított rendelkezéseket korrigálva az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási perrendtartást, amit 2017. március elsején a Magyar Közlönyben kihirdettek.

Előzmények

A szegedi önkormányzat 2017. január 1-én hatályba lépett rendelete új alapokra helyezte a közösségi együttélés szabályait a közel 170.000 lakosú városban. A jogszabály alapján a város öt, idegenforgalmi szempontból is frekventált tere kiemelt védelmet élvez: e területekről az ellentmondásos döntés voltaképpen kitiltotta a labdázni, piknikezni, szórakozni, vagy éppen kutyát sétáltatni vágyókat. A rendelet kihirdetésével egyidejűleg a kérdéses terek egyikén civilek kisebb csoportja demonstrált a szabad közterekért… Tovább... (Józsa Zoltán)

Az Alkotmánybíróság 2017.02.17-én újból döntött a rendőrök képmása ügyében – amely egy hozzá nemrég beérkezett indítvány nyomán ismételten a napirendjére került. Az AB IV/1612/2016 számú határozatával lényegében elismerte az indítvány alapos voltát, azaz alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az ügyben alapul fekvő kúriai döntést.

Magyarországon háromféle banki különadó került bevezetésre az utóbbi egy évtizedben: a hitelintézeti járadék, a pénzügyi szervezetek különadója, valamint a tranzakciós illeték. Meglátásom szerint ezek a bankszektort sújtó extra terhek az egész gazdaság fenntartható növekedését korlátozzák, regulációjuk pedig sürgető reformokat kíván. Az új fejleményekre reflektálva ugyanakkor szeretnék rámutatni arra, hogy nem volna teljesen lehetetlen próbálkozás fenntarthatóvá tenni a banki különadók rendszerét a hazai adóstruktúrában. Tovább... (Horváth Bettina)

A klímaváltozás, mint jelenség mára tudományosan elfogadott ténnyé vált. 2015-ben 21. alkalommal találkozott a világ országainak döntéshozója, hogy a globális felmelegedés problémáját megoldják, amelynek eredményeképpen elfogadták a Párizsi Megállapodás és Határozatot. A klímaváltozás pozitív, ígéretes híreit azonban gyorsan beárnyékolta az amerikai elnökválasztás eredménye, mivel az USA új elnöke a globális felmelegedést tagadó Donald Trump lett. Tovább... (Lovas Dóra)