Közjog

Válságkezelés az Európai Unió versenypiacán – az Európai Unió Bírósága gyakorlatában

  • Válságkezelés az Európai Unió versenypiacán – az Európai Unió Bírósága gyakorlatában

    File:EI-HGR Boeing 737-8-200Max Ryanair Stansted 18.7.21.jpg - Wikimedia  CommonsA COVID-19 válsággal összefüggésben meghozott korlátozó intézkedések gazdasági hatása által leginkább érintett ágazatok közé tartozik a légi közlekedés. A válság hatásaira adott kormányzati válaszok eredményeként úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedekben a verseny növelésére irányuló tendencia az ágazatban – legalábbis átmenetileg – megfordult, elsősorban az állam tulajdonában lévő vagy az állam számára stratégiai jelentőségű nagyobb vállalatok piaci pozíciójának megerősítésével. Jelen tanulmány egy módszertani példát mutat be az állami szerepvállalás kiterjedésének vizsgálatára egy adott szabályozási területen. Ezen belül is azt vizsgálja, hogy a COVID-19 válság hatása hogyan mérhető az állami támogatások jogszerűségével kapcsolatos európai bírósági ítélkezési gyakorlat alakulásában. Tovább... (Bartha Ildikó)

Digitális forradalom: a kriptovaluták felfedezése

  • Digitális forradalom: a kriptovaluták felfedezése

    Napjainkban újra a közérdeklődés középpontjába kerültek a kriptovaluták. Ezek kora nem most kezdődött, hiszen például a leghíresebb típus, a Bitcoin születése is 2008-ra datálható. Kérdésként merülhet fel azonban, hogy ezen eszközök a jövő fizetőeszközei, elhagyhatatlan befektetések vagy kockázatos üzletet jelentenek. A decentralizált, változékony digitális valuták veszélyeztetik az államok pénzügyi és monetáris rendszerek feletti ellenőrzését, növelhetik a rendszerszintű kockázatot, valamint elősegíthetik a pénzügyi bűnözést is.  Ezen okokból kifolyólag a kriptovaluták elleni fellépés globális szinten kulcsfontosságúvá vált, például Kína már 2021-ben megtiltotta a pénzintézeteknek és a fizetési vállalatoknak, hogy kriptovaluta-tranzakciókkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtsanak.  Korábbi bejegyzések már több szempontból körbejárták ezt a témakört (lásd. például: Budai Balázs Benjamin: A blockchain hype és a közigazgatási realitás), azonban a jelen írás a legfőbb szabályozási dilemmák bemutatására törekszik. Tovább... (Orosz Krisztián)

Kalapács alá kerülve avagy mitől lesz értékesíthető egy védett természeti területi ingatlan

  • Kalapács alá kerülve avagy mitől lesz értékesíthető egy védett természeti területi ingatlan

    A védett természeti területi ingatlan piaci értéke jellemzően nem tükrözi a rajta található természeti értékeket, azok eszmei értékét, s a természetvédelmi korlátozások miatt messze alatta van az azonos jellegű, védelem alatt nem álló ingatlan piaci értékének. E vagyont csökkentő tényt a Ttv. is elismeri támogatási és kártalanítási szabályain keresztül, biztosítandó a védett természeti területek értékeinek megőrzését, egyúttal tiszteletben tartva a magántulajdon alaptörvényi védelmét. A Parlamenthez 2022. október 18-án az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében a Kormány törvényjavaslatot nyújtott be, mely többek között meg kívánja változtatni az állami tulajdonban lévő művelés alól kivont védett természeti területek értékesítésének szabályait. Jelen írás a törvényjavaslatot elemezi környezetpolitikai szempontból, az Alkotmánybíróság esetjoga mentén. Tovább… (Pump Judit)

A Nemzetközi Sportdöntőbíróság joggyakorlatának vizsgálata statisztikai adatokon keresztül

  • A Nemzetközi Sportdöntőbíróság joggyakorlatának vizsgálata statisztikai adatokon keresztül

    A Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) honlapján elérhetőek az általa tárgyalt ügyek, ítéletek a kezdetektől (1984) egészen napjainkig. Az adatbázis nagyon részletes és sok ügy ítéletét tartalmazza, annak ellenére, hogy a választottbírók és a felek is titoktartást vállalnak, így maga az ítélet is csak akkor tehető közzé, ha a felek ehhez hozzájárulnak, vagy az ítélet így rendelkezik. Ebben a blog-bejegyzésben a bíróság teljes gyakorlatában, valamint sportágakon belül is megvizsgálom, hogy mik voltak a fő ügyfajták (pl.: dopping, fegyelmi eljárás, átigazolással kapcsolatos perek stb.) a bíróság eddigi működése során. Többek között olyan kérdésekre keresem a választ, mint lehet-e, hogy a labdarúgásban többségében átigazolással kapcsolatos ügyek vannak, a súlyemelőknél és kerékpárosoknál inkább a doppingügyek vannak-e túlsúlyban? Tovább... (Porcsin Levente)

A nagyember és a vírus

  • A nagyember és a vírus

    A 19. század második felében az amerikai iparvállalatok alacsony hatékonyságának az egyik okát egy gyakorló mérnök – F. W. Taylor, akit nem mellesleg a tudományos munkaszervezés atyjaként tartanak számon – a nem megfelelő szervezési, vezetési, irányítási módszerekre vezette vissza. A korabeli tulajdonosok rendszerint megfelelő szakmai ismeretek és felkészültség híján, szemmérték, egyéni képességük és belátásuk alapján próbálták a gazdasági szervezetekből a legtöbbet kicsikarni. Rendszerint sikertelenül. A nagyember típusú vezetők ideje lejárt – ismerte fel kísérletei nyomán Taylor, majd fogalmazta meg javaslatait a „Tudományos vezetés alapelvei” című munkájában. Tovább... (Józsa Zoltán)

Kerekebb szabályozás? Alaptörvény-ellenes az erdőtörvény számos eleme

  • Kerekebb szabályozás? Alaptörvény-ellenes az erdőtörvény számos eleme

    Az Alkotmánybíróság (AB) 2020. június 15-én közzétett, az erdők biológiai sokféleségének, természeti értékeinek megóvásáról szóló 14/2020. (VII. 6.) számú határozatában megállapította, hogy a hatályos erdőtörvény – 2009. évi XXXVII. törvény – több pontja Alaptörvény-ellenes, ennélfogva a rendelkezéseket a Testület megsemmisítette, lehetővé téve az erdészeti, illetőleg természetvédelmi hatóság számára, hogy valamennyi erdőben az adott erdő egyedi természeti értékeire tekintettel rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket. Tovább... (Kanyuk Petra Ágnes)

100 év – a közigazgatási jog oktatásának múltja, s jövője Szegeden

  • 100 év – a közigazgatási jog oktatásának múltja, s jövője Szegeden

    Hacsak egy puszta szervezeti változás volna, akár legyinthetnénk is. Volt már ilyen a történelemben, s vélhetően lesz a jövőben is. Ezt kívánja az idők szava, meg hát a körülmények. Mindig van magyarázat. De nem legyinthetünk mélabús nosztalgiával, tudomásul véve a fejleményeket. Nem, mert nem pusztán egy formális szervezeti integráció valósult meg, hanem megszűnt valami, ami vélhetően – ha tovább is él, más formában, más tartalommal – már többé sohasem lesz ugyanaz. Csak valami más.   Tovább... (Józsa Zoltán)

A köz érdekében? Közigazgatás és közösségi szerepek változásáról

  • A köz érdekében? Közigazgatás és közösségi szerepek változásáról

    Az idő dimenziója mentén a közigazgatásban bekövetkező változások gyakran a hagyományos és az új különbségeként nyernek értelmezést, hangsúlyozva a múlt és a jelen diszkontinuitását, egyben azt is sugallva, hogy kívánatos a továbblépés a „régitől” az „új” irányába. Az elemzés e válfaja során azonban figyelmen kívül marad a folyamatok belső ellentmondása és történelmi meghatározottsága. A tények azt mutatják, hogy a változásnak nincs egyetlen oka: egyes esetekben külső tényezők a meghatározóak, máskor a szervezet belső dinamikája a döntő. A változások mélysége is eltérő: a felszínestől az alapvetőig terjedhet, s szektoronként (egészségügy, oktatás stb.) eltérő sajátosságokat mutathat. Tovább... (Józsa Zoltán)

Közszereplőkkel kapcsolatos közlések a közösségi médiában

  • Közszereplőkkel kapcsolatos közlések a közösségi médiában

    Napjainkban a fejlett technológia és a digitális világ újabb és újabb eszközei folyamatos kihívás elé állítják a jogalkotókat és a jogalkalmazókat. A szólásszabadság gyakorlásával kapcsolatban a legfőbb kihívást az internetes közlések jogi megítélése jelenti. Az internet addig nem tapasztalt fejlődést hozott a kommunikáció terén. Az egyéni közlések nagy részének azonnali eljutását teszi lehetővé a világ szinte bármely pontjára, mely által a szabad szólás és tájékozódás lehetősége nagy mértékben kiszélesedett. Tovább... (Balogh Éva)

Véd vagy "kivéd" a pénzügyi fogyasztóvédelem?

  • Véd vagy "kivéd" a pénzügyi fogyasztóvédelem?

    A XXI. század pénzügyei a pénzügyi innováció révén egyre nagyobb kihívást támasztanak a jogi szabályozás, ezen belül is a pénzügyi fogyasztóvédelem számára. Megvédhető-e a fogyasztó a gyorsan változó és komoly szakmai ismereteket igénylő pénzügyi világban és meddig kell terjeszkednie ennek a védelemnek? Mindenkit meg kell-e védeni vagy csak a fogyasztók lehatárolt csoportját? Mindeközben a gazdaságpolitika részéről a bankokkal szemben is elvárás a gazdasági növekedés elősegítése a hitelezés révén. Egy szigorú és korlátozó szabályozás nem akadályozza-e a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet? Útját álljuk-e az innovációnak és a technológiai újításoknak a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítésével vagy összeegyeztethető a két érdek? Tovább... (Nagy Zoltán)

Oldalak