Közjog

A köz érdekében? Közigazgatás és közösségi szerepek változásáról

  • A köz érdekében? Közigazgatás és közösségi szerepek változásáról

    Az idő dimenziója mentén a közigazgatásban bekövetkező változások gyakran a hagyományos és az új különbségeként nyernek értelmezést, hangsúlyozva a múlt és a jelen diszkontinuitását, egyben azt is sugallva, hogy kívánatos a továbblépés a „régitől” az „új” irányába. Az elemzés e válfaja során azonban figyelmen kívül marad a folyamatok belső ellentmondása és történelmi meghatározottsága. A tények azt mutatják, hogy a változásnak nincs egyetlen oka: egyes esetekben külső tényezők a meghatározóak, máskor a szervezet belső dinamikája a döntő. A változások mélysége is eltérő: a felszínestől az alapvetőig terjedhet, s szektoronként (egészségügy, oktatás stb.) eltérő sajátosságokat mutathat. Tovább... (Józsa Zoltán)

Közszereplőkkel kapcsolatos közlések a közösségi médiában

  • Közszereplőkkel kapcsolatos közlések a közösségi médiában

    Napjainkban a fejlett technológia és a digitális világ újabb és újabb eszközei folyamatos kihívás elé állítják a jogalkotókat és a jogalkalmazókat. A szólásszabadság gyakorlásával kapcsolatban a legfőbb kihívást az internetes közlések jogi megítélése jelenti. Az internet addig nem tapasztalt fejlődést hozott a kommunikáció terén. Az egyéni közlések nagy részének azonnali eljutását teszi lehetővé a világ szinte bármely pontjára, mely által a szabad szólás és tájékozódás lehetősége nagy mértékben kiszélesedett. Tovább... (Balogh Éva)

Véd vagy "kivéd" a pénzügyi fogyasztóvédelem?

  • Véd vagy "kivéd" a pénzügyi fogyasztóvédelem?

    A XXI. század pénzügyei a pénzügyi innováció révén egyre nagyobb kihívást támasztanak a jogi szabályozás, ezen belül is a pénzügyi fogyasztóvédelem számára. Megvédhető-e a fogyasztó a gyorsan változó és komoly szakmai ismereteket igénylő pénzügyi világban és meddig kell terjeszkednie ennek a védelemnek? Mindenkit meg kell-e védeni vagy csak a fogyasztók lehatárolt csoportját? Mindeközben a gazdaságpolitika részéről a bankokkal szemben is elvárás a gazdasági növekedés elősegítése a hitelezés révén. Egy szigorú és korlátozó szabályozás nem akadályozza-e a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet? Útját álljuk-e az innovációnak és a technológiai újításoknak a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítésével vagy összeegyeztethető a két érdek? Tovább... (Nagy Zoltán)

Az egyes adókhoz kapcsolódó legfontosabb 2018 évi változások

  • Az egyes adókhoz kapcsolódó legfontosabb 2018 évi változások

    Számos változást hozott a 2018-as év az adózásban. Az új adóigazgatási szabályozás mellett, - melyről már korábban beszámoltunk itt a blogon is-, mondhatni a szokásos módon változtak az új évben egyes adók mértékei, számos új kedvezmény került bevezetésre vagy éppen a választhatóság feltételi módosultak. Jelen írás ezeket a legfontosabb változásokat kívánja összefoglalni. Tovább... (Nagy Evelin Éva)

Közérdekű adat-e a piaci bevétel felhasználására vonatkozó információ? – Nyilvánosság a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vonatkozásában

A közpénzek keletkezéskori védelméről

  • A közpénzek keletkezéskori védelméről

    2017. szeptember 21-én, csütörtökön a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara „A közpénzek keletkezéskori védelméről” címmel tartott konferenciát, mely az Igazságügyi Minisztérium által támogatott "A közpénzek keletkezéskori védelmének főbb területei" című projekt eredményeit mutatta be. A projekt 2017. január 1-én indult, és Prof. Dr. Horváth M. Tamás, tanszékvezető egyetemi tanár szakmai irányítása mellett négy további kari oktató vett részt benne, akik egyben a konferencia előadói is voltak (Bartha Ildikó, Madai Sándor, Varga Judit és Bordás Péter). A kutatás fókuszában a közpénzek védelmének hazai és nemzetközi jogi szabályozása áll. Tovább... (Valentényi-Szilágyi Bernadett)

Az alkotmányjogi oktatás nehézségeiről

  • Az alkotmányjogi oktatás nehézségeiről

    A magyarországi alkotmányos berendezkedés kimondva kimondatlanul egyre távolodik az európai alkotmányosság eszményeitől. Az egyetemi oktatók mandátuma azonban továbbra is arra szól, hogy olyan módon közvetítsék az alkotmányosság értékeit, hogy annak alapján a hallgató megismerje „az ember, az emberi méltóság, emberi jogok, demokrácia és a hatalom korlátozásának elméleti, gyakorlati jelentőségét.” Ez az ellentmondás nehezen kezelhető dilemmát okoz az oktatás során. Meddig mehet el oktató a kritikai megközelítésben, és hol húzódik az a vékony határvonal, amelyen túl már nem az egyes jogintézmények és hazai sajátos megoldások kritikai megközelítéséről, hanem tanórai politizálásról beszélünk? Tovább... (Szilágyi Emese)

Rendhagyó disputa a közigazgatási bíráskodásról

  • Rendhagyó disputa a közigazgatási bíráskodásról

    The show must go on - a közigazgatási bíráskodás aktuális kérdéseiről szóló tudományos és közéleti viták folytatódnak. Legalábbis 2017 termékeny őszt ígér, figyelemmel a Közigazgatási Perrendtartás és az Általános Közigazgatási Rendtartás 2018. január 1-i hatályba lépésére. Az aktuális kérdésekről hallhatunk rendhagyó szakmai disputát Horváth M. Tamás egyetemi tanárral az Orient Rádió műsorában. A műsor mentora és moderátora: Dr. Dudás Ferenc, a közigazgatás szakértője.  Itt hallgatható

Az Alaptörvény gyakorlata és az európai konstitutcionalizmus

  • Az Alaptörvény gyakorlata és az európai konstitutcionalizmus

    A hazai alkotmányosság őre az Alkotmánybíróság. Számos esetben bizonyosodott azonban be, hogy az emberi jogok e testület által garantált védelmi szintje elmarad az európai közös minimumtól. Az EJEB döntései idehaza is egyre több, politikailag érzékeny ügyben hozzák kellemetlen helyzetbe a kormányt és a jogalkotót, amelynek hatására már az Egyezményből való kilépés gondolata is felmerült. Nem kell azonban a hazai jogalkotónak ilyen drasztikus megoldásokhoz folyamodnia annak elérése érdekében, hogy kibújhasson a strasbourgi testület döntéseinek végrehajtása alól. Tovább... (Szilágyi Emese)

Főtanácsnoki indítvány a magyar földügyhöz kapcsolódóan

  • Főtanácsnoki indítvány a magyar földügyhöz kapcsolódóan

    Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban tette közzé Henrik Saugmandsgaard Øe főtanácsnok SEGRO és Horváth egyesített ügyekre vonatkozó indítványát. Mindkét ügy a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmével indult, hátterükben pedig a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 2013. január 1-gyel hatályba lépett módosítása áll, amelynek értelmében Magyarországon termőföldre szerződéssel haszonélvezeti jog kizárólag közeli hozzátartozók között alapítható. Tovább...

Oldalak