Környezetvédelem

Nukleáris reneszánsz a Kutatók éjszakáján

  • Nukleáris reneszánsz a Kutatók éjszakáján

    A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar idén is csatlakozott a 2017. szeptember 29-én megrendezésre került Kutatók éjszakája rendezvénysorozathoz. A Karon működő MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport külön programmal készült az eseményre. A tavalyi hagyományt folytatva az energia és környezet tematikájú kutatási területből idén a nukleáris energiát vették górcső alá. „Nukleáris reneszánsz” címmel az atomenergia közszolgáltatásokban betöltött szerepével és a Paks II. beruházással foglalkoztak. Tovább... (Valentényi-Szilágyi Bernadett)

Párizsi klímaegyezmény és a Trump-kormányzat: várható-e irányváltás?

  • Párizsi klímaegyezmény és a Trump-kormányzat: várható-e irányváltás?

    Az elmúlt év folyamán az éghajlatváltozás elleni küzdelem területét érintő hírek közül mindennél nagyobb port kavart Donald Trump amerikai elnök azon bejelentése, amely szerint az Egyesült Államok kilép a párizsi éghajlatvédelmi egyezményből. A párizsi egyezmény, amelyet az ENSZ 1992-es éghajlat-változási keretegyezményét aláíró 195 tagállam hívott életre 2016-ban, valamennyi részes államra nézve egyedi kötelezettségvállalást tartalmaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése tekintetében, amely vállalásnak 2020-tól kezdődően kötelesek eleget tenni. Tovább... (Szilágyi Dániel)

Energiaadó vagy valami más? A környezetvédelmi közterhek hatásmechanizmusáról

  • Energiaadó vagy valami más? A környezetvédelmi közterhek hatásmechanizmusáról

    A gazdasági növekedés egyre nagyobb környezeti terhet ró a Föld ökoszisztémájára, ezért egyre fontosabbá válik a környezetpolitikai szabályozás. Az államnak szabályoznia kell a piaci viszonyokat a környezet védelme érdekében, a kérdés azonban a "hogyan"-on van. Jelen tanulmány a környezeti adók szerepével foglalkozik: mennyire hatékony, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat az, ha az állam adóztatás útján törekszik a környezetvédelmi érdekek érvényesítésére. Tovább… (Bartha Ildikó – Nagy Zoltán)

Ombudsmani Est az MTA Közjogi Albizottsággal

  • Ombudsmani Est az MTA Közjogi Albizottsággal

    Az MTA Közjogi Albizottság egyik fő célkitűzése, már megalakulása óta, hogy az Akadémia különböző tudományterületi egységei, valamint a más szakmai szervezetek közötti tudományos diskurzus, együttműködés létrejöttét elősegítse. 2016 őszén már e törekvés eredményeiről is beszámoltunk; az egyik ilyen alkalom során a közigazgatási bíráskodás, míg a másikon a rendvédelem témaköre került a vita középpontjába. 2017. április 26-án 17 órától az Albizottság az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával (AJBH) közösen, az Ombudsmani Esték rendezvénysorozat keretében tartott szakmai beszélgetést Természeti erőforrások: A használat közössége és a közösség használata. Közszolgáltatások konfliktusai címmel az AJBH Korczak termében. Tovább... (Bartha Ildikó - Bordás Péter)

Állami szerepvállalások a Párizsi Klímaegyezmény vonatkozásában

  • Állami szerepvállalások a Párizsi Klímaegyezmény vonatkozásában

    A Párizsi Klímaegyezményt a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el. Magyarország és az Európai Unió hat másik tagállama – Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia– október 5-én ratifikálta a megállapodást.

Az amerikai elnökválasztás hatása az éghajlatváltozás elleni küzdelemre - Globális felmelegedés, mint létező probléma?

Környezeti kihívások és önkormányzati válaszok

  • Környezeti kihívások és önkormányzati válaszok

    A környezeti problémák köre széles, megjelenési formái sokszínűséget mutatnak. Így a megoldások is több szinten, az eszközök sajátos vegyítésével hozhatnak eredményt. A helyi önkormányzati szint szerepét középpontba állító tudományos diskurzus alapján elemzi a környezetvédelem aktuális kérdéseit Gyüre Annamária írása. Tovább...

„Ki melegedni akar, füstöt is szenvedje.”

  • „Ki melegedni akar, füstöt is szenvedje.”

    A távfűtés környezet- illetve klímavédelmi szempontból előnyösebb a hagyományos fűtésnél, ezért előnyben részesítéséhez közérdek fűződik. E közérdek érvényesítését a központi szabályozás nem valósítja meg, ugyanakkor a helyi önkormányzatok kezét gúzsba köti. Fodor László írása ezt a feszültségpontot, illetve lehetséges megoldását vizsgálja. Tovább...