Környezetvédelem

Az első kérdés: elképzelhető-e egyáltalán környezeti fenntarthatóság?

  • Az első kérdés: elképzelhető-e egyáltalán környezeti fenntarthatóság?

    Egy kulcsfontosságú kérdésnek tekinthető a környzeti fenntarthatóság vitájában, hogy a jelenleg domináns társadalmi berendezkedésünk keretei között, ideértve annak jogi és intézményi kereteit, gazdasági és társadalmi mechanizmusait, elképzelhető-e egyáltalán a fenntarthatóság, vagy legalábbis az, amit annak tekintünk. A kérdésre azonban kicsit távolabbi diszciplínák segítségével kell tekintenünk először: a természet törvényei egyértelműen korlátot jelentenek a társadalom számára. A termodinamika törvényei alapján egy, a Földhöz hasonló rendszert egy rendezetlen végállapot felé taszítja minden beavatkozás. Tovább... (Dombi Mihály)

Gúzsba kötve? – előre a környezeti fenntarthatóság felé

  • Gúzsba kötve? – előre a környezeti fenntarthatóság felé

    2018 nyarán az MTA Jogi és Közgazdaságtudományi Szakbizottságának rendezvényén a fenntarthatóság társadalomtudományi kérdéseit feszegettük. A június elsejei beszélgetés kulcskérdése – mind a jogász, mind a közgazdász résztvevők szempontjából – az volt, hogy van-e még visszaút addig a pontig, ahol elszakadtunk a gyökereinktől. Mindkét tudományterület keresi a környezetvédelem – illetve tágabb összefüggésben és magasabb szinten a fenntartható fejlődés – eszközeit. Tovább... (Fodor László)

Természeti (isteni) törvényeket sért az ember alkotta jog?

  • Természeti (isteni) törvényeket sért az ember alkotta jog?

    A nemzetközi tudományos közösség széles körben elismert tagjai között (pl. Will Steffen; Johan Rockstorm; John Dearing; Anthony Barnosky; Peter Sale; stb.) lényegében konszenzus van abban a tekintetben, hogy az emberi tevékenység olyan mértékben károsította a Föld ökoszisztéma rendszereit, hogy a bolygó hamarosan már nem tudja biztosítani az emberiség számára a biztonságos létezési feltételeket. Mindez arra enged következtetni, hogy a környezeti problémák kezelésére alkotott jogszabályok kudarcot vallottak. Tovább... (Bányai Orsolya)

Vertikális kertészet? - mint a kormányzás egyik új kihívása

  • Vertikális kertészet? - mint a kormányzás egyik új kihívása

    Napjainkban elképesztően gyors tempóban növekszik a népesség, ami miatt rövid időn belül a rendelkezésre álló termőföldek nem tudják majd kielégíteni a megnövekedett igényeket, ezzel pedig új kihívás elé állítják az egyes kormányzatokat. A szakértők dolgoznak a megfelelő megoldáson, amelyhez a modernkor technikai vívmányai nagy segítséget nyújtanak. Az újfajta innovatív termesztés megvalósítására jó néhány kísérlet történt már és szinte kivétel nélkül mindegyik hozta a várt eredményt. Tovább... (Nagy Evelin Éva)

A Balaton, mint jogalany büntethető lenne?

  • A Balaton, mint jogalany büntethető lenne?

    Az elmúlt években egyre többet hallhatunk arról, hogy valamilyen természetes vizet jogalanyisággal ruháznak fel. Legutóbb 2017-ben váltott ki megosztó szakmai vitát, hogy az új-zélandi Északi-szigeten található Whanganui folyó önálló jogalanyiságot nyert. Úgy látszik, a hullám továbbterjed, s immáron Európában is több kezdeményezés született – legutóbb Hollandiában – mely valamely folyó vagy tó jogalanyisággal történő felruházását tűzte ki célul. Magyarországon először a Balaton esetében merült fel ennek a kérdése, mellyel a világon először ismerhetnék el egy tó, mint ökoszisztéma önálló jogalanyi státuszát. Tovább... (Bordás Péter)

Magas légszennyezettség: az Európai Unió Bírósága elé kerülhet Magyarország

  • Magas légszennyezettség: az Európai Unió Bírósága elé kerülhet Magyarország

    A környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008/50/EK Európai Parlamenti és a Tanácsi irányelv olyan levegőminőségi határértékeket határozott meg, amelyeket az Európai Unió területén sehol nem szabad túllépni, valamint arra kötelezte a tagállamokat, hogy korlátozzák a polgárok káros légszennyező anyagoknak való kitettségét. Az irányelvet 2010. június 11-ig kellett volna átültetni a magyar jogrendbe, azonban Magyarország ennek nem teljeskörűen tett eleget. Tovább... (Gulyás Lilla)

Összefoglaló minden idők legzöldebb klímakonferenciájáról

  • Összefoglaló minden idők legzöldebb klímakonferenciájáról

    Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 23. éves ülésére november első két hetében (2017. november 6-17.) került sor Bonnban. A bonni tanácskozás soros elnöki tisztséget ugyan a Fidzsi-szigetek töltötte be, de mivel a Csendes-óceáni szigetállam nem tudott megrendezni egy ekkora konferenciát, ezért Németország átvállalta tőle a feladatot. A konferenciát azért rendezték éppen Bonnban, mert ott működik az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) titkársága. Tovább... (Horváth Bettina)

Nukleáris reneszánsz a Kutatók éjszakáján

  • Nukleáris reneszánsz a Kutatók éjszakáján

    A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar idén is csatlakozott a 2017. szeptember 29-én megrendezésre került Kutatók éjszakája rendezvénysorozathoz. A Karon működő MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport külön programmal készült az eseményre. A tavalyi hagyományt folytatva az energia és környezet tematikájú kutatási területből idén a nukleáris energiát vették górcső alá. „Nukleáris reneszánsz” címmel az atomenergia közszolgáltatásokban betöltött szerepével és a Paks II. beruházással foglalkoztak. Tovább... (Valentényi-Szilágyi Bernadett)

Párizsi klímaegyezmény és a Trump-kormányzat: várható-e irányváltás?

  • Párizsi klímaegyezmény és a Trump-kormányzat: várható-e irányváltás?

    Az elmúlt év folyamán az éghajlatváltozás elleni küzdelem területét érintő hírek közül mindennél nagyobb port kavart Donald Trump amerikai elnök azon bejelentése, amely szerint az Egyesült Államok kilép a párizsi éghajlatvédelmi egyezményből. A párizsi egyezmény, amelyet az ENSZ 1992-es éghajlat-változási keretegyezményét aláíró 195 tagállam hívott életre 2016-ban, valamennyi részes államra nézve egyedi kötelezettségvállalást tartalmaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése tekintetében, amely vállalásnak 2020-tól kezdődően kötelesek eleget tenni. Tovább... (Szilágyi Dániel)

Energiaadó vagy valami más? A környezetvédelmi közterhek hatásmechanizmusáról

  • Energiaadó vagy valami más? A környezetvédelmi közterhek hatásmechanizmusáról

    A gazdasági növekedés egyre nagyobb környezeti terhet ró a Föld ökoszisztémájára, ezért egyre fontosabbá válik a környezetpolitikai szabályozás. Az államnak szabályoznia kell a piaci viszonyokat a környezet védelme érdekében, a kérdés azonban a "hogyan"-on van. Jelen tanulmány a környezeti adók szerepével foglalkozik: mennyire hatékony, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat az, ha az állam adóztatás útján törekszik a környezetvédelmi érdekek érvényesítésére. Tovább… (Bartha Ildikó – Nagy Zoltán)

Oldalak