Jogállam

MNB javaslatcsomag: kiemelt cél a modern egészségügy megteremtése

  • MNB javaslatcsomag: kiemelt cél a modern egészségügy megteremtése

    A Magyar Nemzeti Bank 180 pontos versenyképességi javaslatcsomagot tett közzé, 14 területen fogalmazott meg javaslatokat Magyarország sikeres, hosszú távú felzárkóztatásához. Az egyik kiemelt cél a magas színvonalú egészségügy elérése, hiszen a magyar lakosság egészségi állapota elmarad a nyugat-európai szinttől, mely versenyképességi hátrányt jelent. Az MNB úgy érvel, hogy a nem megfelelő egészségi állapot csökkenti a munkaerő termelékenységét és a munkában töltött idő mennyiségét, illetve a korai halálozással csökken a munkaképes, gazdaságilag aktív népesség létszáma. Tovább... (Gulyás Lilla)

Vitaindító: Újratervezést az állami kiadásokban és a társadalompolitikában!

  • Vitaindító: Újratervezést az állami kiadásokban és a társadalompolitikában!

    Ha a magyarországi GDP-t vesszük alapul, úgy annak 3,3 %-át fordítottuk sporttal, vallással, szabadidővel és kultúrával kapcsolatos feladatokra 2016-ban, a központi költségvetés kiadásaként. Az EUROSTAT adataiból kitűnik, hogy az EU átlagától nagyban eltérnek az itteni állami kiadási arányok. Például azért, mert az EU-ban Magyarország költ a legkevesebbet szociális szolgáltatásokra. A sereghajtók között Csehország és Horvátország áll, közvetlenül Magyarország előtt (31,2%). A kiadási aránytalanságok nem maradtak társadalmi hatás nélkül, ezért komolyan át kellene gondolni az állami újraelosztási rendszert, annak céljait és arányait, valamint a szektor-semleges finanszírozást. Tovább... (Tóth Judit)

Újabb két kötelezettségszegési eljárás lépett bírósági szakba

  • Újabb két kötelezettségszegési eljárás lépett bírósági szakba

    Az Európai Bírósághoz két újabb kereset is érkezett az elmúlt napokban Magyarországgal szemben. Mind a két keresetet az Európai Bizottság terjesztette elő, a Lex CEU illetve a civil törvény miatt. A menekültkvóta elutasítása miatt indított eljárással együtt immáron háromra nőtt a kötelezettségszegési eljárások száma hazánkkal szemben. Tovább... (Salya Fruzsina)

Civil törvénnyel kapcsolatos népszavazás megengedhetőségéről döntött a Kúria

  • Civil törvénnyel kapcsolatos népszavazás megengedhetőségéről döntött a Kúria

    A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte a népszavazási kérdés hitelesítése útján, mivel szerinte az NVB jogszabálysértően állapította meg, hogy a kérdésben nem tartható népszavazás. A kérelmező szerint a népszavazásra feltett kérdés egyértelmű, s a NVB határozata egy többszörös feltételezésen alapuló megfontolással támasztja alá az egyértelműség követelményének megsértését. Tovább... (Lovas Dóra)

Kúriai döntés született a tao-támogatásokról

  • Kúriai döntés született a tao-támogatásokról

    Nyilvánosak a sportcélú társasági adókedvezmény útján megvalósuló támogatások adatai – mondta ki a Kúria október 25-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Transparency International között folyó perben. Döntésében kifejtette, hogy közérdekű és ekként nyilvános minden adat, amely az állam által a költségvetés terhére nyújtott kedvezményre vonatkozik. Tovább... (Kanyuk Petra Ágnes)

Tanulatlan felnőttek vagy képzetlen kormányzati vezetők?

  • Tanulatlan felnőttek vagy képzetlen kormányzati vezetők?

    Az UNESCO Felnőttoktatási Világkonferenciája már 1960-ban, Montrealban deklarálta az egész életen át tartó tanulás eszméjét és elkerülhetetlenségét. Az eredeti montreali eszme egyetemes emberi értékeket hordoz, olyan fejlesztést tételez fel, amely az általános műveltség és a szakműveltségek harmonikus egységére épít, hogy minden személyiség minél teljesebben kibontakozhasson. A vízió arra is kiterjed, hogy a nevelés, a képzés egyszer megszünteti önmagát, mert átadja a helyét az önképzésnek. Ettől még messze vagyunk, ahogyan az állam elhalásától is.  Tovább... (Tóth Judit)

Az ukrán oktatási törvény margójára

  • Az ukrán oktatási törvény margójára

    Az ukrán parlament 2017 szeptember 5. napján fogadta el az új oktatási törvényt (az elnök még nem szentesítette), amelynek célja a közoktatás korszerűsítése, azáltal, hogy 2018 szeptemberétől számos reformot vezet be. Így például azt, hogy az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása (az ukrán mellett) csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Tovább... (Lovas Dóra)

Az alkotmányjogi oktatás nehézségeiről

  • Az alkotmányjogi oktatás nehézségeiről

    A magyarországi alkotmányos berendezkedés kimondva kimondatlanul egyre távolodik az európai alkotmányosság eszményeitől. Az egyetemi oktatók mandátuma azonban továbbra is arra szól, hogy olyan módon közvetítsék az alkotmányosság értékeit, hogy annak alapján a hallgató megismerje „az ember, az emberi méltóság, emberi jogok, demokrácia és a hatalom korlátozásának elméleti, gyakorlati jelentőségét.” Ez az ellentmondás nehezen kezelhető dilemmát okoz az oktatás során. Meddig mehet el oktató a kritikai megközelítésben, és hol húzódik az a vékony határvonal, amelyen túl már nem az egyes jogintézmények és hazai sajátos megoldások kritikai megközelítéséről, hanem tanórai politizálásról beszélünk? Tovább... (Szilágyi Emese)

Rendhagyó disputa a közigazgatási bíráskodásról

  • Rendhagyó disputa a közigazgatási bíráskodásról

    The show must go on - a közigazgatási bíráskodás aktuális kérdéseiről szóló tudományos és közéleti viták folytatódnak. Legalábbis 2017 termékeny őszt ígér, figyelemmel a Közigazgatási Perrendtartás és az Általános Közigazgatási Rendtartás 2018. január 1-i hatályba lépésére. Az aktuális kérdésekről hallhatunk rendhagyó szakmai disputát Horváth M. Tamás egyetemi tanárral az Orient Rádió műsorában. A műsor mentora és moderátora: Dr. Dudás Ferenc, a közigazgatás szakértője.  Itt hallgatható

Az Alaptörvény gyakorlata és az európai konstitutcionalizmus

  • Az Alaptörvény gyakorlata és az európai konstitutcionalizmus

    A hazai alkotmányosság őre az Alkotmánybíróság. Számos esetben bizonyosodott azonban be, hogy az emberi jogok e testület által garantált védelmi szintje elmarad az európai közös minimumtól. Az EJEB döntései idehaza is egyre több, politikailag érzékeny ügyben hozzák kellemetlen helyzetbe a kormányt és a jogalkotót, amelynek hatására már az Egyezményből való kilépés gondolata is felmerült. Nem kell azonban a hazai jogalkotónak ilyen drasztikus megoldásokhoz folyamodnia annak elérése érdekében, hogy kibújhasson a strasbourgi testület döntéseinek végrehajtása alól. Tovább... (Szilágyi Emese)

Oldalak