Jogállam

Újabb fordulat a lengyel bírósági reform ügyében

  • Újabb fordulat a lengyel bírósági reform ügyében

    2017 őszén a lengyel törvényhozás az igazságügyi rendszer átalakítását célzó új jogszabályokat fogadott el. Majd egy év múltán az Európai Unió Bírósága a Bizottság kérelmére ideiglenes hatállyal kötelezte a lengyel kormányt, hogy függessze fel a legfelsőbb bíróságok nyugdíjkorhatárt érintő reformjának végrehajtását, méghozzá visszaható hatállyal a hatályba lépés napjára. Ezzel összefüggésben a reform előtti bírói státuszokat állítsa vissza és tartózkodjon új elnök és új bírák kinevezésétől, valamint e körben további intézkedések megtételétől. Tovább... (Széles Krisztina)

Pénzmosás elleni küzdelem: szigorúbb uniós szabályok jönnek

  • Pénzmosás elleni küzdelem: szigorúbb uniós szabályok jönnek

    Az Európai Unió Tanácsa 2018. október 11-én új pénzmosás elleni irányelvet fogadott el. Az új irányelv büntetőjogi vonatkozásai kiegészítik a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelvet. Jelen szabályozás új büntetőjogi előírásokkal kívánja megnehezíteni, illetve megakadályozni a bűnelkövetők pénzügyi forrásokhoz való hozzáférését, amelyeket többek közt terrorizmus finanszírozására is felhasználhatnak. Tovább... (Gulyás Lilla)

A migráció társadalmi és gazdasági hatása, különös tekintettel Németországra

  • A migráció társadalmi és gazdasági hatása, különös tekintettel Németországra

    A ki- és bevándorlás kérdése manapság egyre komolyabb figyelmet kap a politikai, gazdasági és kulturális életben egyaránt. Európa nyugati államaiba 1945 után indult el a tömeges bevándorlás, az ún. vendégmunkás-programok, illetve az egykori gyarmatok függetlenedésének eredményeképpen. Ekkor a vándorlás oka még a munkaszerzés, illetve állampolgárság megszerzése volt. Az 1970-es években bekövetkező gazdasági világválság vetett véget a bevándorlás dinamikusságának, amely csak az 1990-es években indult meg újra, az egykori szocialista országok politikai és gazdasági átalakulása, az etnikai konfliktusok és a polgárháborúk, valamint a természeti katasztrófák megnövekedése miatt. Tovább... (Lovas Dóra)

MNB javaslatcsomag: kiemelt cél a modern egészségügy megteremtése

  • MNB javaslatcsomag: kiemelt cél a modern egészségügy megteremtése

    A Magyar Nemzeti Bank 180 pontos versenyképességi javaslatcsomagot tett közzé, 14 területen fogalmazott meg javaslatokat Magyarország sikeres, hosszú távú felzárkóztatásához. Az egyik kiemelt cél a magas színvonalú egészségügy elérése, hiszen a magyar lakosság egészségi állapota elmarad a nyugat-európai szinttől, mely versenyképességi hátrányt jelent. Az MNB úgy érvel, hogy a nem megfelelő egészségi állapot csökkenti a munkaerő termelékenységét és a munkában töltött idő mennyiségét, illetve a korai halálozással csökken a munkaképes, gazdaságilag aktív népesség létszáma. Tovább... (Gulyás Lilla)

Vitaindító: Újratervezést az állami kiadásokban és a társadalompolitikában!

  • Vitaindító: Újratervezést az állami kiadásokban és a társadalompolitikában!

    Ha a magyarországi GDP-t vesszük alapul, úgy annak 3,3 %-át fordítottuk sporttal, vallással, szabadidővel és kultúrával kapcsolatos feladatokra 2016-ban, a központi költségvetés kiadásaként. Az EUROSTAT adataiból kitűnik, hogy az EU átlagától nagyban eltérnek az itteni állami kiadási arányok. Például azért, mert az EU-ban Magyarország költ a legkevesebbet szociális szolgáltatásokra. A sereghajtók között Csehország és Horvátország áll, közvetlenül Magyarország előtt (31,2%). A kiadási aránytalanságok nem maradtak társadalmi hatás nélkül, ezért komolyan át kellene gondolni az állami újraelosztási rendszert, annak céljait és arányait, valamint a szektor-semleges finanszírozást. Tovább... (Tóth Judit)

Újabb két kötelezettségszegési eljárás lépett bírósági szakba

  • Újabb két kötelezettségszegési eljárás lépett bírósági szakba

    Az Európai Bírósághoz két újabb kereset is érkezett az elmúlt napokban Magyarországgal szemben. Mind a két keresetet az Európai Bizottság terjesztette elő, a Lex CEU illetve a civil törvény miatt. A menekültkvóta elutasítása miatt indított eljárással együtt immáron háromra nőtt a kötelezettségszegési eljárások száma hazánkkal szemben. Tovább... (Salya Fruzsina)

Civil törvénnyel kapcsolatos népszavazás megengedhetőségéről döntött a Kúria

  • Civil törvénnyel kapcsolatos népszavazás megengedhetőségéről döntött a Kúria

    A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte a népszavazási kérdés hitelesítése útján, mivel szerinte az NVB jogszabálysértően állapította meg, hogy a kérdésben nem tartható népszavazás. A kérelmező szerint a népszavazásra feltett kérdés egyértelmű, s a NVB határozata egy többszörös feltételezésen alapuló megfontolással támasztja alá az egyértelműség követelményének megsértését. Tovább... (Lovas Dóra)

Kúriai döntés született a tao-támogatásokról

  • Kúriai döntés született a tao-támogatásokról

    Nyilvánosak a sportcélú társasági adókedvezmény útján megvalósuló támogatások adatai – mondta ki a Kúria október 25-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Transparency International között folyó perben. Döntésében kifejtette, hogy közérdekű és ekként nyilvános minden adat, amely az állam által a költségvetés terhére nyújtott kedvezményre vonatkozik. Tovább... (Kanyuk Petra Ágnes)

Tanulatlan felnőttek vagy képzetlen kormányzati vezetők?

  • Tanulatlan felnőttek vagy képzetlen kormányzati vezetők?

    Az UNESCO Felnőttoktatási Világkonferenciája már 1960-ban, Montrealban deklarálta az egész életen át tartó tanulás eszméjét és elkerülhetetlenségét. Az eredeti montreali eszme egyetemes emberi értékeket hordoz, olyan fejlesztést tételez fel, amely az általános műveltség és a szakműveltségek harmonikus egységére épít, hogy minden személyiség minél teljesebben kibontakozhasson. A vízió arra is kiterjed, hogy a nevelés, a képzés egyszer megszünteti önmagát, mert átadja a helyét az önképzésnek. Ettől még messze vagyunk, ahogyan az állam elhalásától is.  Tovább... (Tóth Judit)

Az ukrán oktatási törvény margójára

  • Az ukrán oktatási törvény margójára

    Az ukrán parlament 2017 szeptember 5. napján fogadta el az új oktatási törvényt (az elnök még nem szentesítette), amelynek célja a közoktatás korszerűsítése, azáltal, hogy 2018 szeptemberétől számos reformot vezet be. Így például azt, hogy az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása (az ukrán mellett) csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Tovább... (Lovas Dóra)

Oldalak