Jogállam

Civil törvénnyel kapcsolatos népszavazás megengedhetőségéről döntött a Kúria

  • Civil törvénnyel kapcsolatos népszavazás megengedhetőségéről döntött a Kúria

    A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte a népszavazási kérdés hitelesítése útján, mivel szerinte az NVB jogszabálysértően állapította meg, hogy a kérdésben nem tartható népszavazás. A kérelmező szerint a népszavazásra feltett kérdés egyértelmű, s a NVB határozata egy többszörös feltételezésen alapuló megfontolással támasztja alá az egyértelműség követelményének megsértését. Tovább... (Lovas Dóra)

Kúriai döntés született a tao-támogatásokról

  • Kúriai döntés született a tao-támogatásokról

    Nyilvánosak a sportcélú társasági adókedvezmény útján megvalósuló támogatások adatai – mondta ki a Kúria október 25-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Transparency International között folyó perben. Döntésében kifejtette, hogy közérdekű és ekként nyilvános minden adat, amely az állam által a költségvetés terhére nyújtott kedvezményre vonatkozik. Tovább... (Kanyuk Petra Ágnes)

Tanulatlan felnőttek vagy képzetlen kormányzati vezetők?

  • Tanulatlan felnőttek vagy képzetlen kormányzati vezetők?

    Az UNESCO Felnőttoktatási Világkonferenciája már 1960-ban, Montrealban deklarálta az egész életen át tartó tanulás eszméjét és elkerülhetetlenségét. Az eredeti montreali eszme egyetemes emberi értékeket hordoz, olyan fejlesztést tételez fel, amely az általános műveltség és a szakműveltségek harmonikus egységére épít, hogy minden személyiség minél teljesebben kibontakozhasson. A vízió arra is kiterjed, hogy a nevelés, a képzés egyszer megszünteti önmagát, mert átadja a helyét az önképzésnek. Ettől még messze vagyunk, ahogyan az állam elhalásától is.  Tovább... (Tóth Judit)

Az ukrán oktatási törvény margójára

  • Az ukrán oktatási törvény margójára

    Az ukrán parlament 2017 szeptember 5. napján fogadta el az új oktatási törvényt (az elnök még nem szentesítette), amelynek célja a közoktatás korszerűsítése, azáltal, hogy 2018 szeptemberétől számos reformot vezet be. Így például azt, hogy az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása (az ukrán mellett) csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Tovább... (Lovas Dóra)

Az alkotmányjogi oktatás nehézségeiről

  • Az alkotmányjogi oktatás nehézségeiről

    A magyarországi alkotmányos berendezkedés kimondva kimondatlanul egyre távolodik az európai alkotmányosság eszményeitől. Az egyetemi oktatók mandátuma azonban továbbra is arra szól, hogy olyan módon közvetítsék az alkotmányosság értékeit, hogy annak alapján a hallgató megismerje „az ember, az emberi méltóság, emberi jogok, demokrácia és a hatalom korlátozásának elméleti, gyakorlati jelentőségét.” Ez az ellentmondás nehezen kezelhető dilemmát okoz az oktatás során. Meddig mehet el oktató a kritikai megközelítésben, és hol húzódik az a vékony határvonal, amelyen túl már nem az egyes jogintézmények és hazai sajátos megoldások kritikai megközelítéséről, hanem tanórai politizálásról beszélünk? Tovább... (Szilágyi Emese)

Rendhagyó disputa a közigazgatási bíráskodásról

  • Rendhagyó disputa a közigazgatási bíráskodásról

    The show must go on - a közigazgatási bíráskodás aktuális kérdéseiről szóló tudományos és közéleti viták folytatódnak. Legalábbis 2017 termékeny őszt ígér, figyelemmel a Közigazgatási Perrendtartás és az Általános Közigazgatási Rendtartás 2018. január 1-i hatályba lépésére. Az aktuális kérdésekről hallhatunk rendhagyó szakmai disputát Horváth M. Tamás egyetemi tanárral az Orient Rádió műsorában. A műsor mentora és moderátora: Dr. Dudás Ferenc, a közigazgatás szakértője.  Itt hallgatható

Az Alaptörvény gyakorlata és az európai konstitutcionalizmus

  • Az Alaptörvény gyakorlata és az európai konstitutcionalizmus

    A hazai alkotmányosság őre az Alkotmánybíróság. Számos esetben bizonyosodott azonban be, hogy az emberi jogok e testület által garantált védelmi szintje elmarad az európai közös minimumtól. Az EJEB döntései idehaza is egyre több, politikailag érzékeny ügyben hozzák kellemetlen helyzetbe a kormányt és a jogalkotót, amelynek hatására már az Egyezményből való kilépés gondolata is felmerült. Nem kell azonban a hazai jogalkotónak ilyen drasztikus megoldásokhoz folyamodnia annak elérése érdekében, hogy kibújhasson a strasbourgi testület döntéseinek végrehajtása alól. Tovább... (Szilágyi Emese)

A jogalkotás szakszerűsége és a jog közérthetősége

  • A jogalkotás szakszerűsége és a jog közérthetősége

    2017. június 14-én került megrendezésre az MTA ÁJB Közjogi Albizottsága által szervezett tudományos vitaülés, melynek témája a jogalkotás szakszerűsége és a jog közérthetősége volt. A rendezvény alapgondolatát az a kérdés adta, hogy hogyan beszélhetünk a mai társadalmi, gazdasági, kulturális egyenlőtlenségek láttán jogegyenlőségről, a joghoz való hozzáféréséről, tisztességes eljárásról szakszerűtlenül megalkotott jogszabályok mellett. A jogszabálytervezetek sem előzetes, sem párhuzamos, sem utólagos vizsgálata nem tudott gyakorlattá válni Magyarországon – mindez nagy részben a kormányzás módjából, kultúrájából, hagyományaiból adódik. Tovább... (Bartha Ildikó - Bordás Péter)

Főtanácsnoki indítvány a magyar földügyhöz kapcsolódóan

  • Főtanácsnoki indítvány a magyar földügyhöz kapcsolódóan

    Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban tette közzé Henrik Saugmandsgaard Øe főtanácsnok SEGRO és Horváth egyesített ügyekre vonatkozó indítványát. Mindkét ügy a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmével indult, hátterükben pedig a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 2013. január 1-gyel hatályba lépett módosítása áll, amelynek értelmében Magyarországon termőföldre szerződéssel haszonélvezeti jog kizárólag közeli hozzátartozók között alapítható. Tovább...

Búcsú a közérdektől?

  • Búcsú a közérdektől?

    Búcsú a közérdektől – legalábbis abban az értelemben, hogy rétegzettsége, interdiszciplinaritása és eltérő megnyilvánulási formái kizárják az egyetlen és korokon átívelő definiálást. De pont ezért érdemes tudományos vitát indítani mai jelentéséről és változó értelmezéseiről, tartalmáról, funkciójáról. A kezdeményezést Tóth Judit írása teszi meg. Tovább...

Oldalak