Felsőoktatás

Döntött az EUB a Lex CEU-ról

  • Döntött az EUB a Lex CEU-ról

    Az Európai Unió Bírósága 2020. október 6-án ítéletet hozott a magyar nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról, amelyet a közvélemény „Lex CEU”-nak nevezett el. A törvény értelmében az olyan felsőoktatási intézmények, amelyeknek a székhelye Európai Gazdasági Térségen kívüli harmadik államban van, csak akkor folytathatnak oktatási és kutatási tevékenységet Magyarországon, ha Magyarország és a székhely szerinti származási ország között létrejött ilyen nemzetközi szerződés, illetve, ha a székhely szerinti államban is folytatnak ilyen tevékenységet. Az EUB szerint azonban az oktatási és kutatási tevékenység származáshoz kötése nem egyeztethető össze a GATS XVII. cikkével, illetve az Alapjogi Charta egyes cikkeivel. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Fogyasztóvédelmi szempontok a humán közszolgáltatások szervezésében. Van alternatíva?

  • Fogyasztóvédelmi szempontok a humán közszolgáltatások szervezésében. Van alternatíva?

    Egy ország közoktatási rendszeréről nagyon sokféle diskurzus folyik. Melyik szint a felelős a közszolgáltatás megvalósításáért? Hogyan finanszírozzák? Milyen tantervek vannak? Kik és milyen feltételekkel láthatnak el közoktatási feladatokat? Milyen eredményeket érünk el a közoktatás színvonalát mérő nemzetközi vizsgálatokon? Ezek fontos kérdések. De a legfontosabb, hogy egy ország közoktatási rendszerének kialakítása és működése közben mennyire jelenik meg a szereplők szabadsága és a fogyasztói igények kielégítése. Jelen írás arra keresi a választ, hogy Magyarországon az elmúlt években a szabadságot elősegítő, támogató vagy kevésbé támogató szakpolitikai döntések születtek-e? Tovább... (Valentényi-Szilágyi Bernadett)

A főtanácsnoki indítvány szerint Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania minden felsőoktatási intézmény számára

  • A főtanácsnoki indítvány szerint Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania minden felsőoktatási intézmény számára

    A Bizottság 2018-ban kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Magyarország ellen a felsőoktatási törvény érintett módosításai miatt. Juliane Kokott főtanácsnok 2020. március 5-i napon a C-66/18. sz. ügyben azt javasolja a Bíróságnak, hogy adjon helyt ennek a keresetnek. Az ügy alapját az adta, hogy 2017-ben a magyar országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt, mely szerint az EGT-én kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek hazánkban, ha Magyarország és a származási államuk között nemzetközi szerződés áll fenn. Továbbá azt is előírja, hogy valamennyi ilyen külföldi felsőoktatási intézménynek a származási államában is nyújtania kell felsőoktatási képzést. Tovább... (Nagy Péter Zsombor)

A felsőoktatás finanszírozásának lehetséges alternatívája: a Corvinus-modell

  • A felsőoktatás finanszírozásának lehetséges alternatívája: a Corvinus-modell

    A hazai felsőoktatás finanszírozásának kérdésköre igen aktuális téma, az elmúlt időszak sajtóorgánuma több alkalommal foglalkozott azza, hogy a kormány az egyik magyarországi egyetem finanszírozását jelentősen át kívánja alakítani. Ezzel kapcsolatban felmerültek olyan javaslatok is, hogy ezen új finanszírozási módot a teljes magyar felsőoktatásra ki lehetne terjeszteni. A reform lényege abban állna, hogy a felsőoktatás finanszírozását egyre inkább piaci alapúvá tennék és csökkentenék az állami támogatását arányát. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Ombudsman: diszkriminatív az apákra nézve a diákhitellel kapcsolatos kedvezmény

  • Ombudsman: diszkriminatív az apákra nézve a diákhitellel kapcsolatos kedvezmény

    Számos beadvány érkezett az ombudsmanhoz amiatt, hogy a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezése értelmében a diákhitel elengedésével kapcsolatos gyermekvállalási kedvezmények csak az anyáknak járnak, az apáknak semmilyen esetben sem. A jelenleg hatályos szabályozás alapján vissza nem térítendő állami kamattámogatásként elengedik a diákhitel tartozás 50 %-át azoknál a hitelfelvevő nőknél, akiknek 2018. január 1-jét követően születik a második gyermekük. Tovább... (Gulyás Lilla)

Befektetés a jövőbe- gondolatok a felsőoktatás finanszírozásáról és következményeiről

  • Befektetés a jövőbe- gondolatok a felsőoktatás finanszírozásáról és következményeiről

    A Közszolgáltatások megszervezése és politikái (szerk: Horváth M. Tamás-Bartha Ildikó) című könyv széleskörű kutatásokra alapozva, több mint 900 oldalon keresztül mutatja be a közszolgáltatások egyes területeit, mélységében feltárva az utóbbi években zajló változásokat, keresve a könyv címében feltett kérdésre a választ, „Merre tartanak?”.   A kötet részletesen foglalkozik a felsőoktatás ágazatpolitikájával, melyre jelen írásommal kívánok reflektálni, gondolataimat kifejteni. Tovább... (Nagy Zoltán)

Új jelentés a PISA 2015-felmérés eredményeiről: együttműködés és probléma-megoldás

  • Új jelentés a PISA 2015-felmérés eredményeiről: együttműködés és probléma-megoldás

    Az OECD november 21-én tette közzé a 2015-ös PISA-felmérés eredményeit bemutató ötödik jelentését, amelynek tárgyát ezúttal a diákok együttműködési és probléma-megoldási készségeinek vizsgálata képezte. A jelentés bevezetője szerint a kollaboráció jelentősége elsősorban abból fakad, hogy a munkáltatóknak olyan munkavállalókra van szükségük, akik képesek a munkájuk során felmerülő problémákat másokkal együttműködve megoldani. A felmérés eredményei alapján az OECD-tagországok közül Szingapúr, valamint Japán diákjai teljesítettek a legjobban az együttműködő probléma-megoldás terén. Tovább... (Szilágyi Dániel)

Hozzászólás a fogyatékossággal élők képzéséhez

  • Hozzászólás a fogyatékossággal élők képzéséhez

    A 2011. évi magyar népszámlálási adatok szerint a fogyatékossággal élő személyek száma 457 ezer fő, a népesség 4,6 százaléka. A népszámlálás adatai szerint a fogyatékossággal élő személyek 20,16 %-a az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettséggel sem, 36,18%-a általános iskola befejezett 8. évfolyamával rendelkezik. Érettségivel a fogyatékossággal élő személyek 22,46 %-a, középfokú iskolai végzettséggel, szakmai oklevéllel 16,99 %-a, mely meglehetősen alacsony arány. Tovább... (Hangya Dóra)

Tanulatlan felnőttek vagy képzetlen kormányzati vezetők?

  • Tanulatlan felnőttek vagy képzetlen kormányzati vezetők?

    Az UNESCO Felnőttoktatási Világkonferenciája már 1960-ban, Montrealban deklarálta az egész életen át tartó tanulás eszméjét és elkerülhetetlenségét. Az eredeti montreali eszme egyetemes emberi értékeket hordoz, olyan fejlesztést tételez fel, amely az általános műveltség és a szakműveltségek harmonikus egységére épít, hogy minden személyiség minél teljesebben kibontakozhasson. A vízió arra is kiterjed, hogy a nevelés, a képzés egyszer megszünteti önmagát, mert átadja a helyét az önképzésnek. Ettől még messze vagyunk, ahogyan az állam elhalásától is.  Tovább... (Tóth Judit)

Az alkotmányjogi oktatás nehézségeiről

  • Az alkotmányjogi oktatás nehézségeiről

    A magyarországi alkotmányos berendezkedés kimondva kimondatlanul egyre távolodik az európai alkotmányosság eszményeitől. Az egyetemi oktatók mandátuma azonban továbbra is arra szól, hogy olyan módon közvetítsék az alkotmányosság értékeit, hogy annak alapján a hallgató megismerje „az ember, az emberi méltóság, emberi jogok, demokrácia és a hatalom korlátozásának elméleti, gyakorlati jelentőségét.” Ez az ellentmondás nehezen kezelhető dilemmát okoz az oktatás során. Meddig mehet el oktató a kritikai megközelítésben, és hol húzódik az a vékony határvonal, amelyen túl már nem az egyes jogintézmények és hazai sajátos megoldások kritikai megközelítéséről, hanem tanórai politizálásról beszélünk? Tovább... (Szilágyi Emese)

Oldalak