Európai Unió

A felsőoktatás költségvetési finanszírozásának új irányai

  • A felsőoktatás költségvetési finanszírozásának új irányai

    A felsőoktatás finanszírozásának számos modellje ismert a nemzetközi gyakorlatban, ha azon az elven indulunk el, hogy az állam vagy a hallgató finanszírozza tanulmányait. Előbbi határozott elválasztás mellett a finanszírozási modellek változatosságát az egyházak, a különféle alapítványok, gazdasági szereplők által nyújtott támogatások, ösztöndíj programok adják. Ezen belül nagy szórást mutat az, hogy az adott állam által nyújtott költségvetési támogatásoknak mekkora a súlya a rendszeren belül. Magyarország esetében a 2010-es években indult egy reformhullám, mely az oktatás egész intézményrendszerét, finanszírozását, módszertanát érintette, az alapfokú oktatásról a felsőoktatásig. Tovább... (Bordás Péter)

Vitaindító: Újratervezést az állami kiadásokban és a társadalompolitikában!

  • Vitaindító: Újratervezést az állami kiadásokban és a társadalompolitikában!

    Ha a magyarországi GDP-t vesszük alapul, úgy annak 3,3 %-át fordítottuk sporttal, vallással, szabadidővel és kultúrával kapcsolatos feladatokra 2016-ban, a központi költségvetés kiadásaként. Az EUROSTAT adataiból kitűnik, hogy az EU átlagától nagyban eltérnek az itteni állami kiadási arányok. Például azért, mert az EU-ban Magyarország költ a legkevesebbet szociális szolgáltatásokra. A sereghajtók között Csehország és Horvátország áll, közvetlenül Magyarország előtt (31,2%). A kiadási aránytalanságok nem maradtak társadalmi hatás nélkül, ezért komolyan át kellene gondolni az állami újraelosztási rendszert, annak céljait és arányait, valamint a szektor-semleges finanszírozást. Tovább... (Tóth Judit)

Főtanácsnoki indítvány született a devizahiteles szerződések ügyében

  • Főtanácsnoki indítvány született a devizahiteles szerződések ügyében

    A Fővárosi Ítélőtábla előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztett elő abban a kérdésben, hogy a nemzeti bíróság értékelheti-e egy nem világos jellegű, az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő feltételnek a tisztességtelenségét annak ellenére, hogy a feltétel érvényességét a magyar jogalkotó megerősítette. Az ügyben a napokban született meg a főtanácsnoki indítvány. Tovább... (Salya Fruzsina)

Az uniós kifizetések és a jogállamiság dilemmája

  • Az uniós kifizetések és a jogállamiság dilemmája

    Az uniós biztosok április végén tartott üléséről elsőként a Financial Times olyan információkat hozott napvilágra, miszerint, a május 2-án bemutatandó új uniós költségvetési terv Kohéziós Alapjának forrásaiból több tízmilliárd eurót a dél-európai országok felé tervez átirányítani a Bizottság (mert az egy főre jutó GDP-alapú fejlettség mellett más társadalmi-szociális adatokat is beemelne a forráselosztási képletbe, eltérve az év elején vázolt forgatókönyvektől), míg más hírek szerint maga az Alap mérete is csökkenne 6-10%-kal és a közös agrárkassza mérete ugyanennyivel. Tovább... (Horváth Bettina)

Magyarország újabb két kötelezettségszegési eljárást vesztett el

  • Magyarország újabb két kötelezettségszegési eljárást vesztett el

    2016 júliusában az Európai Bizottság megállapította, hogy a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó sérti az uniós szabályokat. A bizottság szerint az árbevételtől függő magyar progresszív adó sérti az uniós állami támogatási szabályokat, mivel az szelektív előnyöket biztosít az alacsony forgalmú vállalkozások számára a versenytársaikkal szemben. Az uniós szerv kifejtette, hogy Magyarországnak joga van az adószerkezetének szabad meghatározására, de az adórendszernek összhangban kell állnia az uniós joggal. Tovább... (Lovas Dóra)

Az OLAF funkciója néhány magyarországi példán keresztül

  • Az OLAF funkciója néhány magyarországi példán keresztül

    Az OLAF-ot, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatalt 1999. április 28-án hozták létre az 1999/352/EK Bizottság határozatával. A dokumentum szerint, azért volt szükség az OLAF létrehozására, mert „az intézmények és a tagállamok nagy fontosságot tulajdonítanak a Közösségek pénzügyi érdekei védelmének és a csalások, valamint a Közösségek pénzügyi érdekei vonatkozásában hátrányos minden egyéb jogellenes cselekedet elleni küzdelemnek”. Az OLAF az illetékes tagállami szerveknek segítséget nyújt, illetve koordinatív szerepet tölt be az uniós intézmények és a tagállami szervek között. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Véd vagy "kivéd" a pénzügyi fogyasztóvédelem?

  • Véd vagy "kivéd" a pénzügyi fogyasztóvédelem?

    A XXI. század pénzügyei a pénzügyi innováció révén egyre nagyobb kihívást támasztanak a jogi szabályozás, ezen belül is a pénzügyi fogyasztóvédelem számára. Megvédhető-e a fogyasztó a gyorsan változó és komoly szakmai ismereteket igénylő pénzügyi világban és meddig kell terjeszkednie ennek a védelemnek? Mindenkit meg kell-e védeni vagy csak a fogyasztók lehatárolt csoportját? Mindeközben a gazdaságpolitika részéről a bankokkal szemben is elvárás a gazdasági növekedés elősegítése a hitelezés révén. Egy szigorú és korlátozó szabályozás nem akadályozza-e a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet? Útját álljuk-e az innovációnak és a technológiai újításoknak a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítésével vagy összeegyeztethető a két érdek? Tovább... (Nagy Zoltán)

Újabb lépés a bankunió kiteljesítése felé

  • Újabb lépés a bankunió kiteljesítése felé

    A pénzügyi válság és az azt követő recesszió eredményeképpen, 2016 végére az EU-ban a nemteljesítő hitelek összege megközelítette az egybillió eurót. Ezek olyan hitelek, amelyek esetén a hitelfelvevő nem képes a kamatra és a tőkére kiterjedő törlesztőrészletek ütemezés szerinti teljesítésére (azaz 90 napon túl késedelmes). Az ilyen hitelek főként a bankszektorban jelente problémát, amelyet elsőnek tagállami szinten próbáltak meg kezelni. Mivel azonban ezek aránya jelentősen eltér az egyes tagállamokban, így 2018. március 14-én a Bizottság intézkedéscsomagot terjesztett elő az európai nemteljesítő hitelek kezelésére, a kockázat egyidejű megosztása és csökkentése révén. Tovább... (Salya Fruzsina)

Befektetés a jövőbe- gondolatok a felsőoktatás finanszírozásáról és következményeiről

  • Befektetés a jövőbe- gondolatok a felsőoktatás finanszírozásáról és következményeiről

    A Közszolgáltatások megszervezése és politikái (szerk: Horváth M. Tamás-Bartha Ildikó) című könyv széleskörű kutatásokra alapozva, több mint 900 oldalon keresztül mutatja be a közszolgáltatások egyes területeit, mélységében feltárva az utóbbi években zajló változásokat, keresve a könyv címében feltett kérdésre a választ, „Merre tartanak?”.   A kötet részletesen foglalkozik a felsőoktatás ágazatpolitikájával, melyre jelen írásommal kívánok reflektálni, gondolataimat kifejteni. Tovább... (Nagy Zoltán)

Az online szerencsejáték szervezésére vonatkozó uniós és hazai szabályozás viszonya

  • Az online szerencsejáték szervezésére vonatkozó uniós és hazai szabályozás viszonya

    A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében fordult az Európai Unió Bíróságához a magyarországi szerencsejátékmonopólium-rendszerrel kapcsolatban felmerült kérdéseivel. Az online szerencsejáték-szolgáltatásokat Magyarországon engedély nélkül nyújtó, és ezért a NAV által megbírságolt brit cég (Sporting Odds) ügyében eljáró magyar bíróság elsősorban annak megvizsgálását kérte a Bíróságtól, hogy a magyarországi szerencsejátékmonopólium-rendszer a játékkaszinók terén valóban koherens és szisztematikus módon korlátozza-e a szerencsejátékok elterjedését. Tovább... (Horváth Bettina)

Oldalak