Államtudomány

Az Alaptörvény gyakorlata és az európai konstitutcionalizmus

  • Az Alaptörvény gyakorlata és az európai konstitutcionalizmus

    A hazai alkotmányosság őre az Alkotmánybíróság. Számos esetben bizonyosodott azonban be, hogy az emberi jogok e testület által garantált védelmi szintje elmarad az európai közös minimumtól. Az EJEB döntései idehaza is egyre több, politikailag érzékeny ügyben hozzák kellemetlen helyzetbe a kormányt és a jogalkotót, amelynek hatására már az Egyezményből való kilépés gondolata is felmerült. Nem kell azonban a hazai jogalkotónak ilyen drasztikus megoldásokhoz folyamodnia annak elérése érdekében, hogy kibújhasson a strasbourgi testület döntéseinek végrehajtása alól. Tovább... (Szilágyi Emese)

A jogalkotás szakszerűsége és a jog közérthetősége

  • A jogalkotás szakszerűsége és a jog közérthetősége

    2017. június 14-én került megrendezésre az MTA ÁJB Közjogi Albizottsága által szervezett tudományos vitaülés, melynek témája a jogalkotás szakszerűsége és a jog közérthetősége volt. A rendezvény alapgondolatát az a kérdés adta, hogy hogyan beszélhetünk a mai társadalmi, gazdasági, kulturális egyenlőtlenségek láttán jogegyenlőségről, a joghoz való hozzáféréséről, tisztességes eljárásról szakszerűtlenül megalkotott jogszabályok mellett. A jogszabálytervezetek sem előzetes, sem párhuzamos, sem utólagos vizsgálata nem tudott gyakorlattá válni Magyarországon – mindez nagy részben a kormányzás módjából, kultúrájából, hagyományaiból adódik. Tovább... (Bartha Ildikó - Bordás Péter)

A bürokrácia, barát vagy ellenség

  • A bürokrácia, barát vagy ellenség

    A közigazgatási bürokráciacsökkentés az aktuálpolitika örökös beszédtémája, vesszőparipa, mely újra és újra meglovagolható. Nincs ez másként ma sem: a kormányzati kommunikáció vissza-visszatérő ígérete a túl nagyra nőtt állami bürokrácia „visszanyírása”. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a bürokráciacsökkentés jelszava vajon ténylegesen összhangban van-e a háttérben folyó történésekkel; valamint szükséges-e és egyáltalán jó ötletnek tekinthető-e a beígért mértékű szervezeti leépítés? Tovább... (Józsa Zoltán - Bartha Ildikó)

Állami szerepvállalások a Párizsi Klímaegyezmény vonatkozásában

  • Állami szerepvállalások a Párizsi Klímaegyezmény vonatkozásában

    A Párizsi Klímaegyezményt a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el. Magyarország és az Európai Unió hat másik tagállama – Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia– október 5-én ratifikálta a megállapodást.

A közterület-felügyelet nem bírságolhat a térfigyelő-kamerák felvételei alapján

Újabb fejlemény a közigazgatási bíráskodás kérdésében: megszületett a közigazgatási perrendtartás!

Újabb fejlemény a rendőrök képmása ügyében

  • Újabb fejlemény a rendőrök képmása ügyében

    Az Alkotmánybíróság 2017.02.17-én újból döntött a rendőrök képmása ügyében – amely egy hozzá nemrég beérkezett indítvány nyomán ismételten a napirendjére került. Az AB IV/1612/2016 számú határozatával lényegében elismerte az indítvány alapos voltát, azaz alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az ügyben alapul fekvő kúriai döntést.

"Péntek 13" és a közigazgatási perrendtartás. Alaptörvény-ellenes a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény

„Őszi piknik” - Közjavak Hallgatói Workshop

  • „Őszi piknik” - Közjavak Hallgatói Workshop

    A MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport rendszeresen tart konzultatív üléseket, melynek egyik eleme az immáron hagyománnyá váló „Hallgatói Workshop” elnevezésű nyilvános, tudományos ülése. A legutóbbi, 2016. november 15-én tartott „Őszi piknik” elnevezésű rendezvény rendhagyó volt abból a szempontból is, hogy a DE Praetor Szakkollégium „A kormányzás kihívásai” című műhelyének alakuló ülése is volt egyben. Tovább...

Vissza az egész? Még sem lesz önálló közigazgatási bíráskodás?!

  • Vissza az egész? Még sem lesz önálló közigazgatási bíráskodás?!

    Az utóbbi évtizedek egyik folyamatosan napirenden lévő szakmai kérdése, hogy a modernizáció érdekében fel kell-e állítani egy önálló közigazgatási bírósági rendszert, illetve szükséges van-e egy különálló közigazgatási perrendtartás megalkotására. A szakmai diskurzus az utóbbi hónapokban ismét megélénkült e témában, melyről Blogunk is több alkalommal beszámolt.

Oldalak