Alapjogok

Újabb fejlemények a CEU-ügyben

  • Újabb fejlemények a CEU-ügyben

    A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2017 áprilisában elfogadott módosításai lényegesen megnehezítették a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működését. Az Európai Bizottság egy – jelenleg is folyamatban lévő – kötelezettségszegési eljárás keretében hívta fel a magyar kormányzat figyelmét arra, hogy a törvénymódosítás aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét Magyarországon, megsértve ezáltal a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságát és azon szabadságukat, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Tovább... (Szilágyi Dániel)

Reflexió a nyelvoktatás problémájához

  • Reflexió a nyelvoktatás problémájához

    Az Európai Unió kiemelt jelentőséget tulajdonít a többnyelvűségnek, a felnőttképzés terén is. Dokumentumaiban ajánlásokat fogalmaz meg e témában, anyagi támogatást nyújt tagállamainak, hogy azok polgáraik idegen nyelvi kompetenciáit fejlesszék. Az elérni kívánt cél legalább két élő idegen nyelv ismerete. A tagállamok maguk döntenek saját oktatáspolitikájukról, az Európai Bizottság csak ajánlásokat fogalmaz meg és segíti a tagállamokat céljuk elérése érdekében. Jelen írás Tóth Judit korábban megjelent felnőtképzéssel kapcsolatos tanulmányára reflektál. Tovább... (Szólik Ivett)

Az Alaptörvény gyakorlata és az európai konstitutcionalizmus

  • Az Alaptörvény gyakorlata és az európai konstitutcionalizmus

    A hazai alkotmányosság őre az Alkotmánybíróság. Számos esetben bizonyosodott azonban be, hogy az emberi jogok e testület által garantált védelmi szintje elmarad az európai közös minimumtól. Az EJEB döntései idehaza is egyre több, politikailag érzékeny ügyben hozzák kellemetlen helyzetbe a kormányt és a jogalkotót, amelynek hatására már az Egyezményből való kilépés gondolata is felmerült. Nem kell azonban a hazai jogalkotónak ilyen drasztikus megoldásokhoz folyamodnia annak elérése érdekében, hogy kibújhasson a strasbourgi testület döntéseinek végrehajtása alól. Tovább... (Szilágyi Emese)

Tagállamok birtokpolitikai mozgásterével kapcsolatos trendek, aktuális kérdések - pódiumbeszélgetés

Félreértett hatáskörök... avagy nemzetközi jog-e a kvóta-határozat?

  • Félreértett hatáskörök... avagy nemzetközi jog-e a kvóta-határozat?

    A migrációs válság igen erősen próbára teszi az európai egység tartópilléreit. Az integráció történetében talán soha ilyen intenzitással nem merült fel az EU tagállamoktól elvárható szolidaritás kérdése, illetve, hogy ki és mennyiben felelős a kapcsolódó feladatok ellátásáért. És persze nem csupán a "feladatok tologatásáról" van szó. A migrációs válság európai szinten kínált megoldásaival szembeni ellenállás hatalmi, politikai érdekek érvényesítésének is az eszköze. Éppen ezért az Unió egy-egy lépésére meglehetősen extrém tagállami válaszok születhetnek. Ennek egyik példája az összefoglalóban tárgyalt kvótareferendum is.

Oldalak