Alapjogok

EUB döntés született a kiküldött munkavállalók szociális biztonságáról

  • EUB döntés született a kiküldött munkavállalók szociális biztonságáról

    Az Alpenrind és társai ügyben az osztrák tagállami bíróság felfüggesztette az előtte folyamatban lévő eljárást és előzetes döntéshozatal iránt az Európai Unió Bíróságához fordult. Az előterjesztett kérdésekre válaszul a Bíróság kimondta, hogy a kiküldött munkavállaló a munkavégzés helye szerinti szociális biztonsági rendszerben biztosított abban az esetben is, ha egy olyan munkavállalót vált fel, akit másik munkáltató küldött ki. A Bíróság megállapította azt is, hogy a kiküldő tagállam által kiállított biztosítási igazolás (az ún. A1 igazolás) a munkavégzés helye szerinti tagállamban köti a szociális biztonsági intézményeket és bíróságokat is mindaddig, amíg azt a kiküldő állam vissza nem vonja vagy érvénytelennek nem nyilvánítja. Tovább... (Széles Krisztina)

Ombudsman: diszkriminatív az apákra nézve a diákhitellel kapcsolatos kedvezmény

  • Ombudsman: diszkriminatív az apákra nézve a diákhitellel kapcsolatos kedvezmény

    Számos beadvány érkezett az ombudsmanhoz amiatt, hogy a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezése értelmében a diákhitel elengedésével kapcsolatos gyermekvállalási kedvezmények csak az anyáknak járnak, az apáknak semmilyen esetben sem. A jelenleg hatályos szabályozás alapján vissza nem térítendő állami kamattámogatásként elengedik a diákhitel tartozás 50 %-át azoknál a hitelfelvevő nőknél, akiknek 2018. január 1-jét követően születik a második gyermekük. Tovább... (Gulyás Lilla)

A migráció társadalmi és gazdasági hatása, különös tekintettel Németországra

  • A migráció társadalmi és gazdasági hatása, különös tekintettel Németországra

    A ki- és bevándorlás kérdése manapság egyre komolyabb figyelmet kap a politikai, gazdasági és kulturális életben egyaránt. Európa nyugati államaiba 1945 után indult el a tömeges bevándorlás, az ún. vendégmunkás-programok, illetve az egykori gyarmatok függetlenedésének eredményeképpen. Ekkor a vándorlás oka még a munkaszerzés, illetve állampolgárság megszerzése volt. Az 1970-es években bekövetkező gazdasági világválság vetett véget a bevándorlás dinamikusságának, amely csak az 1990-es években indult meg újra, az egykori szocialista országok politikai és gazdasági átalakulása, az etnikai konfliktusok és a polgárháborúk, valamint a természeti katasztrófák megnövekedése miatt. Tovább... (Lovas Dóra)

Csökken az MTA függetlensége?

  • Csökken az MTA függetlensége?

    A Magyar Tudományos Akadémia megalakulása óta politikai függetlenségre törekszik és csakis kizárólag a tudományoknak alárendelve végzi tudományos tevékenységét. A függetlenségük egyik biztosítéka, hogy a kutatóintézeteinek finanszírozása nagyrészt közvetlen költségvetési támogatásból történik, mely eddig évi 40 milliárd forint körüli összeget jelentett, amit aztán a tudomány képviselői különböző szakmai szempontok alapján osztottak szét. Tovább... (Nagy Evelin Éva)

Újabb lépések az önálló közigazgatási bíróság felé

  • Újabb lépések az önálló közigazgatási bíróság felé

    Nem új keletű elképzelés az önálló közigazgatási bírósági rendszer megteremtése. Bár néhány évvel ezelőtt az új bírói kar kialakítása meghiúsult, ma egyre erőteljesebben napirenden szerepel a közigazgatási felsőbírósággal fémjelzett önállósítás. A folyamat előrehaladásáról több bejegyzésben is beszámoltunk. Most ugyanakkor úgy tűnik, hogy eljött az idő, hogy befejezzék a közigazgatási felsőbíróság létrehozásával kapcsolatos munkálatokat – legalábbis ezt tükrözi a hetedik alaptörvény-módosítás. Tovább... (Széles Krisztina)

Közszereplőkkel kapcsolatos közlések a közösségi médiában

  • Közszereplőkkel kapcsolatos közlések a közösségi médiában

    Napjainkban a fejlett technológia és a digitális világ újabb és újabb eszközei folyamatos kihívás elé állítják a jogalkotókat és a jogalkalmazókat. A szólásszabadság gyakorlásával kapcsolatban a legfőbb kihívást az internetes közlések jogi megítélése jelenti. Az internet addig nem tapasztalt fejlődést hozott a kommunikáció terén. Az egyéni közlések nagy részének azonnali eljutását teszi lehetővé a világ szinte bármely pontjára, mely által a szabad szólás és tájékozódás lehetősége nagy mértékben kiszélesedett. Tovább... (Balogh Éva)

Az első kérdés: elképzelhető-e egyáltalán környezeti fenntarthatóság?

  • Az első kérdés: elképzelhető-e egyáltalán környezeti fenntarthatóság?

    Egy kulcsfontosságú kérdésnek tekinthető a környzeti fenntarthatóság vitájában, hogy a jelenleg domináns társadalmi berendezkedésünk keretei között, ideértve annak jogi és intézményi kereteit, gazdasági és társadalmi mechanizmusait, elképzelhető-e egyáltalán a fenntarthatóság, vagy legalábbis az, amit annak tekintünk. A kérdésre azonban kicsit távolabbi diszciplínák segítségével kell tekintenünk először: a természet törvényei egyértelműen korlátot jelentenek a társadalom számára. A termodinamika törvényei alapján egy, a Földhöz hasonló rendszert egy rendezetlen végállapot felé taszítja minden beavatkozás. Tovább... (Dombi Mihály)

Alaptörvény módosítási javaslat a hajléktalanság megtiltásának megteremtése érdekében

  • Alaptörvény módosítási javaslat a hajléktalanság megtiltásának megteremtése érdekében

    A statisztikai adatok alapján Magyarországon ma összesen 70 808 embernek nincs érvényes lakcíme, mely szám két évvel ezelőtt 63 660 fő volt. A hajléktalanság "megszüntetéséről" szóló jogi szabályozását a Kormány már több alkalommal megkísérelte véghezvinni. 2011-ben az új szabálysértési törvény felhatalmazást adott az önkormányzatoknak, hogy büntethetővé tegyék azt, ha valaki közterületen él (akár elzárás is). E szabályozást az Alkotmánybíróság 2012-ben érvénytelenítette. Tovább... (Lovas Dóra)

Gúzsba kötve? – előre a környezeti fenntarthatóság felé

  • Gúzsba kötve? – előre a környezeti fenntarthatóság felé

    2018 nyarán az MTA Jogi és Közgazdaságtudományi Szakbizottságának rendezvényén a fenntarthatóság társadalomtudományi kérdéseit feszegettük. A június elsejei beszélgetés kulcskérdése – mind a jogász, mind a közgazdász résztvevők szempontjából – az volt, hogy van-e még visszaút addig a pontig, ahol elszakadtunk a gyökereinktől. Mindkét tudományterület keresi a környezetvédelem – illetve tágabb összefüggésben és magasabb szinten a fenntartható fejlődés – eszközeit. Tovább... (Fodor László)

Természeti (isteni) törvényeket sért az ember alkotta jog?

  • Természeti (isteni) törvényeket sért az ember alkotta jog?

    A nemzetközi tudományos közösség széles körben elismert tagjai között (pl. Will Steffen; Johan Rockstorm; John Dearing; Anthony Barnosky; Peter Sale; stb.) lényegében konszenzus van abban a tekintetben, hogy az emberi tevékenység olyan mértékben károsította a Föld ökoszisztéma rendszereit, hogy a bolygó hamarosan már nem tudja biztosítani az emberiség számára a biztonságos létezési feltételeket. Mindez arra enged következtetni, hogy a környezeti problémák kezelésére alkotott jogszabályok kudarcot vallottak. Tovább... (Bányai Orsolya)

Oldalak