Az online szerencsejáték szervezésére vonatkozó uniós és hazai szabályozás viszonya

  • 9 March 2018
  • Kutatócsoport2

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében fordult az Európai Unió Bíróságához a magyarországi szerencsejátékmonopólium-rendszerrel kapcsolatban felmerült kérdéseivel.
Az online szerencsejáték-szolgáltatásokat Magyarországon engedély nélkül nyújtó, és ezért a NAV által megbírságolt brit cég (Sporting Odds) ügyében eljáró magyar bíróság elsősorban annak megvizsgálását kérte a Bíróságtól, hogy a magyarországi szerencsejátékmonopólium-rendszer a játékkaszinók terén valóban koherens és szisztematikus módon korlátozza-e a szerencsejátékok elterjedését, mert arra utaló jelek merültek fel, hogy a monopólium jelenlegi formájának bevezetése óta mind a koncessziós alapon működtetett játékkaszinók száma, mind a játékosok által játékra elköltött pénz összege, mind pedig a játékkaszinók által fizetett adók és díjak nagysága folyamatosan növekszik.
A magyar bíróság szerint többek között annak megvizsgálása is szükségessé vált, hogy a nemzeti állami monopólium bevezetése nem olyan gazdaságpolitikai célokat szolgál-e, amelyek a központi költségvetés finanszírozása érdekében a játékkaszinó-piac által termelt bevételek maximalizálására irányulnak.

Az Európai Unió Bírósága 2018. február 28-án meghozott döntésében arra a következtetésre jutott, hogy: az EUMSZ 56. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapügy tárgyát képező nemzeti szabály, amely az online szerencsejáték szervezésére irányuló engedély megszerzését kizárólag a tagállam területén található játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó koncesszióval rendelkező szerencsejáték‑szolgáltatók számára tartja fenn, amennyiben e szabály nem minősül a kitűzött célok eléréséhez nélkülözhetetlen feltételnek, és e célok eléréséhez léteznek kevésbé korlátozó intézkedések.

Továbbá leszögezték, hogy e cikkel ellentétes az online szerencsejáték‑szervezésre irányuló koncessziós és engedélyezési rendszert létrehozó szabályozás, amennyiben az hátrányosan megkülönböztető szabályokat tartalmaz a más tagállamokban letelepedett gazdasági szereplőkkel szemben, vagy amennyiben az ugyan hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályokat ír elő, de azokat nem átlátható módon alkalmazzák, vagy úgy hajtják végre, hogy azzal megakadályozzák vagy megnehezítik egyes más tagállamokban letelepedett ajánlattevők számára a pályázat benyújtását.

A Bíróság határozata szerint tehát a magyar szabályok hátrányosan megkülönböztető módon akadályozzák a más tagállamban letelepedett szerencsejáték-szervezőknek a magyar szerencsejáték-piachoz való hozzáférését.

A kettős rendszer (egyes szerencsejáték-típusok állami monopólium alá tartoznak, míg más szerencsejáték-típusokat szervezhetnek a megfelelő engedéllyel rendelkező, magánszférához tartozó gazdasági szereplők) látszólag nem csupán a jogszerű célkitűzések elérésére irányul Magyarországon, hanem a költségvetési bevételek növelésére és a szerencsejátékok ellenőrzött terjeszkedésének előmozdítására is, önmagában nem kérdőjelezi meg a magyar jogszabályi rendszer jogszerűségét, amennyiben az ténylegesen a jogszerű célkitűzések megvalósítására irányul. Következésképpen a Bíróság – e célkitűzések tiszteletben tartásának a magyar bíróság általi felülvizsgálata mellett – kimondja, hogy a szerencsejáték-piac szervezésének magyarországi kettős rendszere összeegyeztethető az uniós joggal.

A Bíróság ezt követően azt is megállapítja, hogy a magyar szabályozás az online kaszinójáték szervezésére irányuló engedély megszerzésének lehetőségét kizárólag az e tagállam területén lévő játékkaszinót koncesszió alapján üzemeltető gazdasági szereplők számára tartja fenn, ami hátrányosan megkülönböztető jellegű korlátozásnak minősül. A Bíróság e tekintetben úgy véli, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének ilyen radikális korlátozása nem igazolható a magyar kormány által hivatkozott közrendi és közegészségügyi célokkal.

A Igazságügyi Minisztérium az Európai Unió Bíróságának döntésére – miszerint a hazai szabályozás megkülönböztető módon akadályozza a más tagállamban bejegyzett szerencsejáték-szervezőket a magyar piacon – úgy reagált: számítottak arra, hogy a külföldi szervezők saját profitjuk érdekében fel fognak lépni a magyar rendelkezésekkel szemben, amely a nemzeti érdekeket, a magyar fogyasztókat és a magyar költségvetést védi.

Az állam továbbra is minden rendelkezésre álló büntetőjogi és közigazgatási jogi eszközzel fellép azon szerencsejáték szervezőkkel szemben, amelyek illegálisan folytatják tevékenységüket, jelentős bevételkiesést okozva a magyar költségvetésnek.

 

Az összefoglalót készítette: Horváth Bettina, joghallgató

 

Források:

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d0f130de7cafdc1c5ffe40cca0a9a2c37b0c8256.e34KaxiLc3eQc40LaxqMbN4Pb30Oe0?text=&docid=199772&pageIndex=0&doclang=hu&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=1184492 (2018.03.02)

http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/a-magyar-kaszino-szabalyozas-nem-egyeztetheto-ossze-az-unios-joggal/ (2018.03.02)

https://index.hu/gazdasag/2017/11/30/unibet_online_kaszino/ (2018.03.02)

https://www.vg.hu/kozelet/hamarosan-iteletet-hirdet-kaszino-ugyben-az-europai-birosag-797945/ (2018.03.02)

https://www.vg.hu/kozelet/kaszino-ugy-reagalt-az-igazsagugyi-tarca-birosag-valaszara-812473/ (2018.03.02)

https://mno.hu/gazdasag/andy-vajna-rossz-hirt-kapott-luxemburgbol-kaszino-ugyben-2450429 (2018.03.02)

 

Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: 
Land grabbing: 
PPP: 
Energiakornyezet: