Alaptörvénybe ütközik a Nemzeti Földalapról szóló szabályozás módosítása

  • 23 October 2017
  • Kutatócsoport2

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg a Nemzeti Földalapról szóló szabályozás módosítása kapcsán. Az AB szerint a földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg az Országgyűlés nem alkotott olyan sarkalatos szabályokat, melyek biztosítanák a földalap vagyonának hosszú távú megőrzését és céljainak védelmét.

Az indítvány

Az indítványozók szerint a kormány és a parlamenti többség a „Földet a gazdáknak!” programban zajlott értékesítés utólagos törvényesítése végett módosította a kifogásolt jogszabályt. Az indítvány három alkotmányjogi problémát jelöl meg. Az indítvány szerint a törvénysértő átruházást utólag, felhasználásra vonatkozó érdemi megkötések nélkül hagyta jóvá az Országgyűlés, ráadásul egyszerű többséggel, határozati formában (OGYh.), annak ellenére, hogy tartalma szerint jogszabályi rendezést igénylő kérdésekről szól.
Az AB azonban a kifogásolt rendelkezéseket nem tartotta alaptörvény-ellenesnek, az indítványozók által felhozott érvekkel nem értett egyet.

Az AB által észlelt hiányosságok

Bár az Alkotmánybíróság az indítványozókkal nem értett egyet, mégis észlelt olyan hiányosságokat, melyek nem összeegyeztethetőek az Alaptörvénnyel. Erre tekintettel állapította meg a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet és hívta fel az Országgyűlést, hogy oldja fel az összeütközést és tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének 2018. május 31-ig.

Az AB a következő hiányosságokra mutatott rá:

A földalapról szóló törvény módosításakor a jogalkotó nem rendelkezett arról, hogy a földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételek milyen arányban használhatóak fel az államadósság csökkentésére. Ez azért jelent problémát, mert így nem kizárt olyan költségvetési döntések sorozata, amelyek hosszú távon a Nemzeti Földalap által kezelt vagyont jelentős mértékben csökkentik, végső soron akár kiüresítik. Ez az elvi lehetőség az Nfatv. sarkalatos szabályainak a sérelmét (egyszerű többséggel elfogadott törvény általi derogációját) jelentené.

A Nemzeti Földalap célja a természeti erőforrások és különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok védelme és megőrzése a jövő nemzedékei számára. Azonban a szabályozási hiányosságok miatt nem kizárt, hogy az államadósság csökkentésére olyan mértékben fordítják majd a bevételeket, ami e célok megvalósítását veszélyeztetheti. Az AB szerint a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek további értékesítése csak olyan mértékű lehet, amely még nem veszélyezteti az alap rendeltetésszerű működését.

Az Alkotmánybíróság felhívta a figyelmet a környezetjogban általánosan elfogadott elővigyázatosság elvére, melyet az államnak kell biztosítania annak érdekében, hogy a környezet állapotának romlása egy adott intézkedés következményeként ne következzen be. Az AB szerint a vizsgált szabályozásban bizonytalanság áll fenn a tekintetben, hogy az veszélyezteti-e az Nfatv.-ben foglalt célok érvényesülését, végső soron pedig az Alaptörvényben rögzített környezet és természet megóvásának kötelezettségét. Az AB rámutatott, hogy a szabályozás hiányossága éppen abból fakad, hogy nem zárja ki a Nemzeti Földalap céljainak megvalósítását veszélyeztető mértékű vagyonelvonást.  Emiatt végső soron az Alaptörvényben rögzített környezet és természet megóvásának kötelezettsége is veszélybe kerül.

Az AB szerint nyilvánvaló, hogy az Nfatv. sarkalatos szabályainak érvényesülése nem rontható le minősített többséget nem igénylő költségvetési döntések sorozatával.  A földalap hosszú távú fennmaradására és vagyonvesztésének elkerülésére jelenleg semmilyen szabály nincs. Emiatt a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma hiányos. Az Országgyűlés ezért mulasztásban megnyilvánuló alaptörvénysértést követett el.

A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést a mulasztás kiküszöbölésére, jogalkotási kötelezettségeinek teljesítésére. Ennek határidejét úgy állapította meg, hogy a 2019. évi költségvetés már ennek figyelembe vételével legyen elfogadható.

 

 Az összefoglalót készítette: Széles Krisztina, joghallgató

 

Források:

A határozat szövege elérhető itt: http://www.alkotmanybirosag.hu/download.php?h=1932

http://index.hu/gazdasag/2017/10/17/ab_alkotmanyellenes_a_nemzeti_foldalap_vagyonat_erinto_szabalyozas/#

https://mno.hu/belfold/ab-mulasztasos-alkotmanysertes-a-foldalap-vagyonat-erinto-szabalyozasnal-2421900

http://magyaridok.hu/belfold/az-ab-mulasztasos-alkotmanyellenesseget-allapitott-meg-2350339/

Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: 
Land grabbing: 
PPP: 
Energiakornyezet: